Mint arról többször írtunk, egy január elsejétől hatályos jogszabály alapján a kormányzat alaposan átszabta a háziorvosi ellátást, benne az alapellátási ügyeleti rendszert. Eszerint – egyelőre Budapest kivételével – az önkormányzatok helyett a Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízták a feladat ellátásának megszervezését.
A megyéket fokozatosan – havonta – léptetik be az új ügyeleti rendszerbe. Eddig Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Békés megyében működteti a mentőszolgálat az orvosi ügyeletet.
Rezidensek ügyelnek majd az aláírást megtagadó háziorvosok helyett GyőrbenRezidensek ügyelnek majd az aláírást megtagadó háziorvosok helyett GyőrbenRánehezedik a NER a háziorvosokra, azoknak is küldtek ügyeleti beosztást, akik ezt nem vállaltákA rendszer elindításától feszültséget okozott a háziorvosok részvétele. Ugyanis az új ellátási formában a korábbiaknál nekik is aktívabb szerepet szánt a kormányzat. Eszerint a járási ügyeleti pontokon délután négytől este tízig az adott járás háziorvosainak kellene ellátniuk a betegeket. A rendszer bevezetésekor nemigen jelentkeztek a feladatra az érintettek. Volt akik kaptak „nyomásgyakorló” felszólító levelet. Ebben a járási tiszti főorvosok arra figyelmeztették az alapellátókat, hogy vállaljanak havonta két alkalommal délután négytől este tízig ügyeletet. S az ellenszegülőket 30 ezer forintól 5 millió forintig terjedő bírsággal és a működési engedélyük visszavonásával fenyegették meg. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) március közepén arra biztatta tagjait, hogy pertársaságokba szerveződve támadják meg a tisztiorvosi határozatokat, és kérjenek azonnali mentességet a bíróságtól. Úgy tudjuk:
több mint száz háziorvos élt ezzel a lehetősséggel, ők egyelőre mentesültek a kötelező ügyeletben való részvételtől.
A mostani jogszabály-módosítással viszont egyértelműen kötelezi az alapellátási ügyeletre a kormányzat a háziorvosokat. A rendelet ugyanis elveszi az önkormányzatok szervezői szerepét, így megszünteti annak lehetőségét is, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően, és az önkormányzat által választott háziorvos lehetőségeihez is illeszkedő ügyeleti szolgáltatást üzemeltessenek. Eddig az önkormányzat választhatott, hogy a háziorvosaira támaszkodva maga szervezze-e meg ezt a rendszert vagy őket „békén hagyva” külső szolgáltatóra bízza azt. Az új rendelet-módosítás ezzel szemben egyértelműen arról beszél, hogy a háziorvosok az OMSZ által szervezett ügyeletben kötelesek részt venni.
– Ez ugyan egyszerűsíti a kormány dolgát, de a gyakorlati problémák jelentős részét nem oldja meg. És újakat is generálhat
– mondta lapunknak Rajháthy Beatrix, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke. A szakértő szerint mostantól az OMSZ a jogszabály erejénél fogva tart igényt a háziorvosok részvételére, ugyanakkor számos részletkérdés tisztázatlan. Így például, ha az orvos bármilyen okból (kora, betegsége, családi helyzete) nem tudja vállalni az ügyeletet, helyettest kell maga helyett állítania. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy a 60 évnél idősebb háziorvosok száma közel azonos az annál fiatalabbakéval.
Kérdés, hogy van-e egyáltalán elég potenciális helyettesítő. Ahogy az is: helyettesítés esetén ki szerződik a feladatra?
A vállalkozásoknál az ügyvezető nem szükségképp azonos a személyesen közreműködő orvossal. Hivatása alapján az orvost lehet kötelezni a közreműködésre, de az ennek keretet adó szerződést az ügyvezetőnek kellene aláírni, akit viszont nem lehet erre kötelezni. Problémát jelent az is, hogy az ügyelet törvényben leírt definíciója szerint az ügyeleti szolgálatot a háziorvosi teendők „rendelési időn kívüli” ellátására kell megszervezni. Itt kulcsfogalom Rajháthy Beatrix szerint a rendelési időn túl mivel a rendelési időket az önkormányzat igényeinek megfelelően kell a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapítani. Például Budapesten vagy számos nagyobb varosban vannak esti rendelések is. Ezeken a helyeken a rendelési időn túli ellátás 16 órától – amikortól az OMSZ feladatszervezése indul - nem értelmezhető, mert akkor még rendes munkaidő van. Ezért
méltánytalan, hogy emellett még “ügyelni is kelljen” az érintett orvosoknak, viszont az sem szolgálná a betegek érdekeit ha a megszokott rendelési időben, késő délután nem tudnák felkeresni a saját orvosukat is.
Az alelnök megjegyezte: a szakszervezet is kérte és ezt sikerült is elérni, hogy a délutános ügyeletekben már nem kötelező a háziorvosok asszisztenseinek a részvétele. Ám az továbbra is cél, hogy a kismamáknak se kelljen kötelezően ügyelniük, illetve ahol van esti háziorvosi rendelés ott ne vezessék be a délutáni OMSZ-ügyeleti műszakot, hiszen ott ma is könnyebben hozzáférhető helyi ellátás működik estig. Hozzátette azt is, hogy számos járásban nincs 15 dolgozó háziorvos, tehát vagy más módon kell biztosítani az ellátást, vagy több mint kettő ügyelet jut majd egy-egy háziorvosra. Azaz ezek az orvosok méltánytalan helyzetbe kerülnek.
Vagy nem orvos látja majd el az ügyeleti műszakot, miközben az volt a cél, hogy este tízig háziorvos lássa el ezt a feladatot.
