- Látványdiplomácia a föld körül 4.: évtizedes kudarc lett a keleti nyitásból, de legalább Szijjártó Pétert egyből ki is tüntették

• Sorozatunk korábbi részeiben arról írtunk: a külügyminiszter által felkeresett országokban a magyar gazdaság számára fontos exportnál eddig jobban bővült az import, vagyis a fogadó államok jártak jobban.

• Az intenzív magyar diplomáciai jelenlét ellenére is csökkent eddig a vizsgált 44 ország részesedése a teljes magyar külkereskedelmi tortából. Vagyis maradt EU-központú az export, a keleti és déli nyitás továbbra sem működik.

• Volt, ahol a külügyi lobbi negatív „eredményt” ért el: Türkmenisztánban 15,7 millióról 6,1 millió euróra esett a magyar cégek kivitele.

• Afrikában voltak érdemi külgazdasági sikerei a magyar diplomáciának, amelyekből NER-cégek is hasznot húzhattak, de fordulatot ezek sem hoztak, a kudarcokat nem ellensúlyozták. A nagy ruandai vakcinaüzlet ígéretét például ma már tagadni próbálják. Az érintett afrikai országok esetében a magyar exportnál ötször nagyobb mértékben nőtt az onnan behozott áruk értéke.

• Latin-Amerika sem lett a külgazdasági sikerek terepe. Mexikóval ugyan érdemi gazdasági kapcsolat fejlődik, ám másutt csak olyan „eredményekre” futotta, mint például az „emberi kapcsolatokat elmélyítő” szerződések kötése és a teqball népszerűsítése.

„A magyar külpolitika és külgazdasági stratégia sikerének bizonyítéka az, ami Laoszban történik, igenis lehet magyar vállalatokat külpiaci sikerekhez segíteni távoli térségekben is, csak a megfelelő gazdasági és diplomáciai eszköztárat kell használni” – mondta 2020 szeptemberi laoszi útján Szijjártó Péter. A külügyminiszter hozzátette: Magyarország külpolitikai stratégiájának egyik fontos eleme a keleti nyitás, amelynek célja, „minél több magyar vállalatot segítsünk sikerre azokon a piacokon, amelyek a legdinamikusabban bővülnek, márpedig azt mindenki látja, hogy a délkelet-ázsiai gazdaságok rendkívül gyorsan és dinamikusan növekednek". Laoszba Bangladesből érkezett a magyar külügyér, mindkét országban konzulátust nyitott, helyi egyetemistáknak ösztöndíj-programot ígért, Vientiane-ban ráadásul 100 millió dollárnyi magyar beruházásról is tárgyalt. Utóbbiból nem tudni, mi valósult meg, megkeresésünk nyomán adott válaszban erre nem tértek ki, ám az beszédes: míg 2017-ben 2,4 millió dollárnyi magyar export érkezett a délkelet-ázsiai Laoszba, addig a miniszteri látogatás után 2,8 milliónyi, ami távolról sem nevezhető átütő külpiaci sikernek.

Ahogyan a már 12,5 éves keleti nyitás sem az a sikertörténet, amit az Orbán-kormány folyamatosan propagál. A valóban komoly ázsiai partnereket – Japán, Kína, Dél-Korea, India, Szingapúr – nem számítva Szijjártó Péter 26 ázsiai országban járt.

Az import 783 millió, az export 462 millió dollárral nőtt, ami jól mutatja, hogy a 2022-ig abszolvált miniszteri utakból sokkal inkább a fogadó országok profitáltak. Szintén érzékelteti a 26 felkeresett állam gazdasági jelentőségét, hogy az Ázsiával folytatott teljes magyar külkereskedelemből 8,7 százaléknyi importot és 18,9 százaléknyi exportot tesznek ki.

A 26 országba összesen 53 alkalommal utazott el a külügyminiszter 2018 január 1. és 2023. április 30. között. A legtöbbször, kilencszer Üzbegisztánba látogatott, négyszer járt Kirgizisztánban, háromszor az Arab Emirátusokban, Jordániában, Katarban, Kazahsztánban, Libanonban. Mindez jól mutatja a magyar prioritásokat, hiszen a Türk Tanács államai, valamint a Közel-Kelet volt a leggyakoribb úti cél – legalábbis felemás eredményekkel. A Maldív-szigetekre például, ahová a magyar külügyminiszterek közül elsőként látogatott el, a teljes hazai export 130 ezer eurót tett ki 2022-ben, míg import 750 euró értékben érkezett.

Üzbegisztánban először 2020-ban utazott el, s azóta évi 2-3 alkalommal ment Taskentbe. A legelső alkalommal csak a szokásos általános „csomaggal” érkezett: Eximbank-hitelkeretet ajánlott fel a gazdasági kapcsolatok élénkítésére, de közérdekű adatigénylésünkre sem árulta el a minisztérium, mekkora összeget használtak fel belőle az egyes országokban, és egyetemi ösztöndíjakra tett ígéretet. A gyakori utazások aztán kisebb szerződésekben is megmutatkoztak, hogy aztán 2021-ben magyar-üzbég üzleti tanács alakuljon, s bejelentést tegyenek négy, 150 millió dollár értékű magyar beruházásról a növényiolaj-, a takarmánygyártás és a szarvasmarha-tenyésztés területén, valamint egy zöldségtermelő üzem képében. Emellett 700 millió forintos üzbegisztáni startup-alap létrehozására tett ígéretet a magyar kormány, együttműködési programot ígért a nukleáris energia, a vízgazdálkodás és mezőgazdaság, valamint a határvédelem területén, s egy Budapesten megalapítandó, közös aszálymegelőző intézet is szóba került. Közérdekű adatigénylésben rákérdeztünk a minisztériumnál, mindezekből mi valósult meg 2023 májusára, ám a külügy szerint a beruházások üzleti titoknak számítanak. (Vélhetően az áruforgalmat nem fogja érinteni, ugyanakkor a magyar és az üzbég gazdaság kapcsolatában minőségi változást hozhat, hogy az OTP Bank az idén megvásárolta az ötödik legnagyobb állami pénzintézetet, az Ipoteka Bankot.)

Szijjártó Péter első, 2018-as kirgizisztáni útja kísértetiesen emlékeztetett az első üzbég látogatásra, azzal a különbséggel, hogy a külügyminisztert egyből ki is tüntették, illetve ekkor kapott Magyarország megfigyelői státuszt a Nemzetközi Türk Akadémián. Két évvel később előbb a helyi nagykövetség megnyitása adott apropót az utazására, majd 20 lélegeztetőgépet vitt ajándékba, 2021-ben pedig 5 milliárd forintos alaptőkével magyar-kirgiz fejlesztési alapról írt alá szerződést, egyúttal megállapodás született a magyar nyelv oktatásáról két helyi egyetemen, illetve egy magyar kulturális központ létrehozásáról Biskekben. Közérdekű adatigénylésünkre a gazdasági kapcsolatokról nem adott felvilágosítást a külügy. Arról viszont tájékoztatta lapunkat: az osi egyetemen 2021 szeptemberében kezdődött meg az online kurzus, mely 2023 áprilisától már személyes jelenléttel zajlik 31 hallgató részvételével. A magyar kulturális központ helyett pedig egy magyar könyvsarok nyílt a helyi nemzetközi egyetemen.

Kazahsztánban 2021-ben járt először a magyar külügyér, s rögtön „komoly eredményeket” ért el, hiszen díszprofesszori címet kapott az Eurázsiai Egyetemen, s átvehette a Nemzetközi Türk Akadémia aranymedálját is. Emellett megállapodás született, hogy az Eurázsiai Egyetemen magyar lektorátus és magyarnyelv oktatás indul. A külügy lapunknak adott válasza alapján a következő év októberében meg is érkezett a vendégoktató a turkológiai tanszékre, s jelenleg 49 hallgató vette fel a kurzust.

A szintén többször felkeresett Egyesült Arab Emirátusokban Szijjártó Péter előbb biztonsági együttműködési, illetve fiatal diplomaták kölcsönös fogadásáról szóló megállapodást kötött, majd 2020-ban bejelentették, hogy a Tungsram 4 millió dollárért gyárat épít az országban a magyar kormány támogatásával. Közérdekű adatigénylésünkre kiderült, a fiatal diplomaták kölcsönös fogadásáról született diplomata-csereprogram még nem indult be, ahogyan a miniszter 2020-as látogatásakor aláírt, a Tungsram 4 millió dolláros gyárépítése sem valósult meg. Utóbbiról a minisztérium azt írta lapunknak, hogy a cég nem teljesítette az előírt támogatási feltételeket, így természetesen állami támogatást sem kapott. Mint emlékezetes, a kormány stratégiai partnere, a Tungsram tavaly előbb csődbe ment, majd felszámolási eljárás indult ellene.

Hasonlóan keveset tudni a többi országban megkötött gazdasági szerződésekről. Indonéziával 150 millió dollár értékű onkológiai berendezések szállításáról, egy 500 millió dolláros közös befektetési alap létrehozásáról született megállapodás, illetve, hogy 103 milliárd forint értékben magyar cég építheti ki és üzemeltetheti az indonéz autópálya-díjbeszedést – ezt egy olyan Fidesz-közeli cég, a Nagy Szabolcshoz köthető Roatex Zrt. nyerte el 2021-ben, amelynek előtte 2018-ban és 2019-ben árbevétele sem volt –, emellett 50 millió dollárért meteorológiai és klímamegfigyelő-rendszert is szállíthatnak magyar cégek.

Három katari útja során Szijjártó minden alkalommal Horvátországon keresztül érkező LNG-gázszállításról tett bejelentést – az első, 2019-es tárgyaláson a 2021-es dátum hangzott el. Mongóliában a 2019-es tárgyalásai alapján 57 millió dollárért magyar építésű állatoltóanyag-gyárról állapodott meg, Ománban 10 millió eurós napelempark-építésről, Srí Lankán 20 millió forintos útépítést jelentett be, illetve két nagy felüljáróépítést a Betonútépítő részéről, valamint, hogy magyar nyomdaipari cég gyárthat le 500 ezer jogosítványt. Négy éve a türkmenisztáni útján esetleges gázvásárlásról érkezett hír, 2020-as vietnámi látogatásakor 440 millió dollár értékű magyar beruházásokról, 72 millió dollárért magyar cégek által épített két víztisztítótelepről, és 20 millió euróból szintén magyar vállalkozások építette 140 ágyas kórházról kötött megállapodást. Ugyanekkor a Fülöp-szigeteken bejelentette, hogy magyar állami támogatással hazai cégek végezhetik a legnagyobb helyi tó rehabilitációját, s emellett víztisztító-berendezéseket is szállíthatnak az ázsiai országba.

A külügy csak annyit közölt, hogy egy 2021-es kormányrendelet 33 milliós segélyhitelkeretet biztosított a Fülöp-szigeteken vízügyi projektek finanszírozására, illetve, hogy Türkmenisztánnal nem kötöttek szerződést a gázvásárlásról.

Tizenegy meglátogatott ázsiai országban viszont még a fentiekhez hasonló projekttervezetek sem születtek, ezekben jellemzően csak az Eximbank-hitelkeret és az egyetemi ösztöndíjak szerepeltek magyar ajánlatként, előbbiek felhasználásáról azonban közérdekű adatigénylésre sem adott tájékoztatást a minisztérium. Arra persze azért jók voltak ezek a látogatások, hogy oda lehessen ajándékozni néhány tucatnyi lélegeztetőgépet, illetve koronavírus elleni vakcinát a túlárazottan felhalmozott, ám feleslegessé vált magyar készletből, illetve Jordániában és Libanonban komoly összegekkel támogassák a helyi keresztény közösségeket: előbbiben 1,6 milliárd forintot kaptak, utóbbiban pedig 3,8 millió dollár jutott 63 templom felújítására.