Orbán Viktor: Vlagyimir Putyin nem háborús bűnös, Ukrajna nem szuverén nemzet

Hosszú interjúban állt ki a talán hatalma végének kezdetét élő Vlagyimir Putyin orosz elnök és rezsimje mellett Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Bild főszerkesztő-helyettesével, Paul Ronzheimerrel ült le a beszélgetésre, amelyben a többi között a helyzet félreértésének nevezte, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel megnyerheti a háborút, kimondta, hogy nem tartja háborús bűnösnek az orosz elnököt és szuverén nemzetnek Ukrajnát, és a a Wagner-csoport lázadása árnyékában is propagandának nyilvánította Vlagyimir Putyin hatalmának a gyengüléséről felröppenő híreket 

Ami az utóbbit illeti, Orbán Viktor éppen arról kapta az első kérdést, hogy mit gondol a hamvába holt szombati oroszországi felkelésről, amire úgy felelt, nem tulajdonít nagy jelentőséget neki. Ezt – fűzte hozzá – magyar titkosszolgálati forrásokra hivatkozva állítja, amelyek megbízhatóbbak bármi másnál. (Ez jó hír, mert a magyar diplomácia nem az – a szerk.) Szerinte az, hogy a Jevgenyij Prigozsin vezette zsoldoshadsereg Rosztovból gyakorlatilag szabadon Moszkváig menetelhetett, lehet a gyengeség jele, az viszont az erőé, hogy 24 óra alatt sikerült rendezni a helyzetet. 

– Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke, szóval aki arra gondol, hogy kudarcot vall vagy leválthatják, nem érti a oroszokat és az orosz hatalmi struktúrát – jegyezte meg. Kijelentését azzal magyarázta, hogy Oroszország egyszerűen másként működik, hatalmi struktúrái nagyon stabilak, az egész a hadseregen, a titkosszolgálaton és a  rendőrségen nyugszik, egy másfajta, katonai orientációjú ország, nem olyan, mint Magyarország vagy Németország, „a mi loginkákkal” megérteni Oroszországot a miniszterelnök szerint mindig tévedéshez vezet. Más kérdés, hogy Orbán Viktor ezzel véletlenül elismerte, hogy kvázi diktatúrának tartja Oroszországot, akkor is, ha később választott vezetőnek nevezte Vlagyimir Putyint. – Háború van, a háborúról beszélni pedig a háború része. Ez csak propaganda – intézte el a Putyin-rezsim hatalmának a gyengüléséről szóló híreket.

Azt a miniszterelnök nem gondolja, hogy az orosz elnök háborús bűnös, jelenleg ugyanis még zajlik a háború, háborús bűnökről pedig csak utána lehet beszélni. – Ha tűzszünetet és párbeszédet akarsz, meg kell győznöd a résztvevőket, hogy asztalhoz üljenek. Arra kérni őket, hogy jöjjenek, és közben azzal fenyegetőzni, hogy ha jönnek, letartóztatod őket, nem túl jó ötlet – mondta a Nemzetközi Büntetőbíróság által márciusban kiadott elfogatóparancsról. 

Ukrajna nem fog győzni, mert több orosz katona van, a nyugati együttműködés kudarc

Arra, hogy Bucsa és Izjum mi volt, ha nem háborús bűn, a miniszterelnök nem tért ki, de Paul Ronzheimer még 2022 áprilisában készített egy interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki elárulta neki, kapott kérdést az egyik EU-tagország vezetőjétől arról, nem megrendezett jelenet volt-e a Bucsában végrehajtott tömegmészárlás.

Orbán Viktor szerint a Prigozsin-féle közjátéktól függetlenül a háború folytatódik, az viszont a helyzet félreértése, hogy Ukrajna megnyerheti a nyugati pénzzel információkkal vagy fegyverekkel. A kérdésre, hogy miért nem, hiszen Ukrajna vissza is foglalt területeket már az oroszoktól, a miniszterelnök kissé enigmatikusan úgy válaszolt, nem akar úgy tűnni, mintha nem remélné, hogy az ukránoknak van esélyük a túlélésre, de „a valóság” az, hogy Ukrajna és a Nyugat közötti együttműködés kudarcra van ítélve. Ő egyébként nem is eseményre gondol, hanem a háború kimenetelére, Ukrajna pedig előbb kifogy a katonákból, mint Oroszország  – Nem akarom befolyásolni az ukránokat, de mindig békéért, békéért és békéért könyörgök, máskülönben hatalmas vagyon és rengeteg élet vész el, elképzelhetetlen pusztítás történik még. A miniszterelnököt láthatóan az sem érdekli, hogy ennek orosz érdeknek megfelelően ukrán területek feladása az ára, a közbevetésre, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mindent vissza akar foglalni, amit az oroszok elvettek, azt mondta, ismeri ezt az álláspontot, de úgyis az számít, amit az amerikaiak akarnak. 

– fejtegette a miniszterelnök, aki korábban a többi között azzal vágta ki a biztosítékot kijevi politikai körökben, hogy senkiföldjének és pénzügyileg nem létező országnak nevezte Ukrajnát.

Bár Vlagyimir Putyinnak deklaráltan vannak birodalmi álmai is, Orbán Viktor attól nem fél, hogy Ukrajna esetleges elfoglalása után az oroszok tovább nyomulnak. Ha mást nem, az orosz ukrán háború legalább annyit megmutatott, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország

Kérdéssel provokált az újságíró

Paul Ronzheimer azt a kérdést is feltette a miniszterelnöknek, hogy amíg 1989-ben még a szovjet csapatok kivonásáról beszélt, most, 30 évvel később idomul a jogutód Oroszországhoz, sokan Vlagyimir Putyin nagy európai barátjának tartják. Orbán Viktor eléggé felhúzhatta magát, legalábbis visszakérdezett, hogy őt provokálni akarják-e, ugyanis a magyaroknak azt mondani, hogy oroszpártiak, az minden történelmi tapasztalatuknak ellentmond. – Magyarországért harcolok. Nem érdekel Vlagyimir Putyin, nem érdekel Oroszország, Magyarország érdekel. Minden, ami Oroszország és Ukrajna között történik, rossz a magyaroknak. A háború veszélye itt van a szomszédban. ez nem olyan, mint önöknek a németeknek, Oroszország és önök között ott vannak a lengyelek, a magyarok – fakadt ki a miniszterelnök, egy hanggal sem adva választ az eredeti kérdésre.