Az önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozó döntésként az Alkotmánybíróság is elutasította, hogy Magyarországon helyi népszavazások döntsenek egy-egy településen akkumulátorgyárak létesítéséről – írja a 24.hu.
A testülethez az LMP fordult alkotmányjogi panasszal azután, hogy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, a Kúria pedig jóváhagyta az NVB döntését. A párt egy országos referendumot akart a helyi népszavazásokról, alkotmányjogi panasza szerint pedig az elutasítás sérti
a tisztességes eljáráshoz való jogot,
az egészséges környezethez való jogot,
nem mellesleg pedig a természeti erőforrások védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének mindenkit terhelő kötelezettségét
is, ennek ellenére az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a népszavazási kérdés a kötelező ügydöntő helyi népszavazás új esetkörét jelentené törvényi szinten egy olyan ügyben, amely a helyi önkormányzatok gazdasági autonómiájához tartozik. Egy esetleg érvényes és eredményes referendum nyomán az Országgyűlésnek olyan jogi szabályozást kellene alkotnia, amely ellentétben áll az alaptörvénnyel, szóval még az alaptörványt is módosítani kellene hozzá. A kérdés egyébként így hangzott:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
Az akkumulátorgyár Magyarországon mostanában szent dolog, az Alkotmánybíróság hat napja semmisítette meg a Győri Törvényszék döntését, amely zöld jelzést adott a városi akkumulátorgyárról szóló népszavazási kérdésnek. Ezt arra hivatkozva dobták vissza, hogy csak látszólag van szó helyi ügyről, az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a beruházást, a Győri Törvényszék pedig figyelmen kívül hagyta ennek céljait.
A nyilvánvaló környezeti és egészségügyi kockázatoktól függetlenül az Orbán-kormány eddig több mint 500 milliárd forintot ült az akkummulátorgyárak támogatásába Magyarországon.
A Samsung-gyárból származott az a hab, amely még január elején bukkant fel a gödi utcákonCsak eddig több mint 500 milliárd forintot költött az Orbán-kormány arra, hogy Kelet-Ázsia hulladéklerakójává változtassa MagyarországotAkku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni eset