Egymás után nőnek ki a földből az elektromosautó-iparhoz kapcsolódó gyárak: akkumulátor-, illetve katódgyárak, összeszerelőüzemek, illetve az előbbieket kiszolgáló részegységgyártók árasztják el Magyarországot. A Szijjártó Péter vezette külügy azt állítja,hogy Európában Magyarország lesz a piacvezető az elektromos járműiparhoz kapcsolódó akkumulátorgyártásban. (Kár, hogy ehhez csak a területet adjuk, az üzemekben nagyrészt külföldi vendégmunkások dolgoznak majd – a szerk.)
Az Orbán-kormány a beáramló működőtőkétől gazdasági növekedést vár, ennek ellenére azóta is nagy titkolózás övezi a tetemes adófizetői támogatással megtoldott külföldi beruházásokat, amelyekkel kapcsolatban Szijjártó Péter nagy csinnadrattával történő bejelentései előtt valahogy rendre elfelejtik tájékoztatni a helyieket. A külügyi tárca befektetési szervezete, a HIPA most sem óhajtotta kifejteni, hogy pontosan hol, mi és mekkora állami támogatással épül, de a 24.hu azért összeszedte, amit az eddigi híradások alapján tudni lehet:
eddig összesen 40 akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházásról lehet tudni, ami összesen 7170 milliárd forint értékben 44 üzemet jelent szerte az országban.
A lap megjegyzi, hogy ez több, mint az Orbán-kormány teljes tavalyi áfabevétele (6860 milliárd forint), ráadásul úgy - fűzhetjük hozzá - hogy a 27 magyarországi százalékos áfa továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban és világszinten is kiemelkedő.
Országokra lebontva - és értéküket tekintve - a már ittlévő, vagy érkező akkugyáras, illetve ahhoz köthető beruházások a következőképpen csoportosíthatók:
csaknem 4015 milliárd forint értékben 8 kínai,
2561 milliárd forint értékben 21 dél-koreai,
270 milliárd forint értékben egy dél-koreai-japán,
157,5 milliárd forint értékben egy amerikai-japán,
96,05 milliárd forint értékben két német,
mintegy 38 milliárd forint értékben 4 japán,
32 milliárd forint értékben egy norvég,
1,1 milliárd forint értékben egy amerikai,
és 850 millió forint értékben egy spanyol.
A hatalmas kínai fölényben nagy szerepe van a CATL debreceni gigaberuházásának, amely önmagában 3 ezer milliárd forintból épül, azt pedig valahogy szintén nem az Orbán-kormány, hanem a kínai sajtó szellőztette meg, hogy 320 milliárd forint magyar közpénzzel tömik ki. A beruházásokról mindenesetre a 24.hu lapozható térképet is készített, amelyen jól látható, hogy főként Magyarország északi részét lassacskán elárasztják a jelek szerint masszív környezetpusztítással járó akkugyáras, illetve azokhoz köthető egyéb beruházások - arról pedig sejtelmünk sem lehet, hogy ennek az egésznek hol lesz a vége.
Az eddig ismert adatok alapján 586 milliárd forintnyi állami támogatás már biztos, vagyis minimum ennyibe kerül a magyar adófizetőknek a beruházások fogadása. És miközben elviekben mintegy 20 ezer munkahely jöhet létre, arról már szintén lehet tudni, hogy nagyrészt külföldi vendégmunkásokat fognak alkalmazni. A beruházásokat leállíttatni pedig gyakorlatilag lehetetlen - a helyiek rendszeres tiltakozása ellenére az Orbán-kormányt jóformán semmi sem térítheti el a szándékától, sem a brutális víz- és áramfelhasználás, sem a környezeti terhelés, sem a szennyezések és a balesetek. A már működő akkugyárak tulajdonosai ellenben köszönik szépen, tetemes profitra tesznek szert, a törvénysértések esetén kiszabott bírságok pedig eltörpülnek a nyereségük mellett.
Akku kontra ivóvíz: precedenst teremt a debreceni esetÉv eleje óta az iváncsai akkugyár munkásszállójaként működik, nem üdülhetnek az akadálymentes agárdi hotelben a beteg gyerekekFórum a fóti akkugyárról: Teszek a véleményére!Döntött a Fővárosi Ítélőtábla, mérlegelni kell a debreceni akkugyár-beruházás azonnali leállításátGarancsi István cége, a Market Zrt. építi fel a debreceni akkumulátorgyár csarnokátAkkumulátorgyártásból származó, illegális hulladékokat tárolnak a szabadban Iklad közelében Sorra jelenti be az Orbán-kormány az újabb és újabb akkugyárak építését, de a munkaerőpiaci előnyöket is sokan vitatják