– Másfél éves a kisfiam, rengeteget utazunk vonattal, ahová babakocsival is fel tudok szállni, tudom vinni a műanyag kismotorját, a babatáskát, kényelmesen elférünk. A buszra mindezeket lehetetlenség felpakolni, tudom, mert már ki kellett próbálnom, amikor vonatpótlóval utaztunk – indokolja egy szuszra Horváth Varga Regina, miért is tartja óriási képtelenségnek, hogy a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium augusztus 1-től be akar zárni tíz vasúti mellékvonalat.
Egészen pontosan – a hivatalos indoklás szerint – további intézkedésig vonatpótló autóbuszokkal biztosítják a forgalmat az érintett szárnyvonalakon. Melyek közül az egyik a Nagyatád-Somogyszob mellékvonal, ahol naponta 16 vonatpár közlekedik, biztosítva a dél-somogyi kisváros lakóinak a vasúti csatlakozást a Budapest-Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes országos, sőt, nemzetközi fővonalra, s a kényelmes bejutást többek között a somogyi megyeszékhelyre.
– Hivatalos információt még nem kaptunk, így reménykedünk, még nem biztos, hogy megszűnik a vonalon a személyszállítás – mondja lapunknak Ormai István, Nagyatád ellenzéki polgármestere, aki szerint, elképesztő szakmaiatlanság lenne, ha mégis buszok váltanák a vonatokat a nyolc kilométeres szakaszon. – A sajtóhírek alapján a Bz motorvonat által utassérüléseket okozó hodászi baleset miatt született a döntés – mondja. (A MÁV állítása szerint a jármű- és személyzethiány indokolta a lépést). „A probléma valós, ezekkel a motorvonatokkal évek óta rengeteg a probléma, mi is tapasztaljuk, csak az elmúlt hónapokban többször járt vonatpótló a vonalon, mivel meghibásodtak a Bz-k”. Vagyis – folytatja Ormai István – nem új keletű gondokról beszélünk, melyekre éppen ezért az évek alatt lehetett volna más megoldást is találni. Például felújítani a járműparkot, vagy használt szerelvényeket venni: a csehektől állítólag olcsón lehet jó állapotú Bz-ket szerezni. Ezért is írtam Nagy Bálint közlekedési államtitkárnak, kérve, ne állítsák le a személyforgalmat, vagy ha elkerülhetetlen, akkor a leggyorsabban állítsák vissza, ugyanis a helyiek életének szerves része a vonatozás. Talán nem véletlen, hogy noha már két kormány is tervbe vette korábban, hogy bezárja ezt a szárnyvonalat, végül mindkét alkalommal visszakoztak.
A Nagyatád-Somogyszob szárnyvonalat 2007-ben a Gyurcsány-kormány akarta bezárni, akkor azonban a helyi tiltakozás, illetve az utasforgalmi adatok hatására a MÁV meghátrált. Pedig 2007-ben 13 szárnyvonalat zártak be. A Bajnai-kormány 2009-ben 24 szárnyvonalon szüntette be a személyforgalmat, komoly muníciót adva ezzel a Fidesznek, amely a vidék sunyi ellehetetlenítésével vádolta az akkori kabinetet. A második Orbán-kormány a 24 szakaszból kilencen újra is indította a személyforgalmat. A kilencből nyolc szárnyvonal aztán 2020 nyarán járványügyi menetrendet kapott, s mindössze egyetlen vonatpár járt rajtuk mutatóba, még pótlóbuszt sem kaptak. Somogyszob és Nagyatád között a napi 16 vonatpárból is mindössze egy maradt a menetrendben.
Akkor utasforgalmi adatokra hivatkoztak – mondja a polgármester –, elhallgatva, hogy a koronavírus-járvány kitörése, s a járványügyi intézkedések bevezetése után mérték a forgalmat, ami finoman szólva sem a valós adatokat mutatta.
– A helyieknek és a környékbelieknek a vasút a munkába, iskolába, kórházakba, hivatalba járást jelenti. Ez itt nem kirándulóvonat, hanem hivatásforgalmi, komoly kihasználtsággal. Amit most senki nem is vitat, vagyis nem gazdasági kérdés a szárnyvonal fenntartása, hanem műszaki és közlekedésszervezési, hiszen jármű- és személyzeti gondok adódtak. Ezeket viszont kellő hozzáértéssel meg kell oldani – állítja. Hozzátette: a vonatpótló busz nem alternatíva, már csak infrastrukturális okokból sem. „Ezek alapján bízom benne, ha született is döntés, megváltoztatják, s mégsem szüntetik meg augusztus 1-vel a személyforgalmat”.
Három olyan vasúti mellékvonalat zár be most az Orbán-kormány, amelyet ő maga nyitott újraHasonlóban reménykednek a megkérdezett atádiak és környékbeliek. Egy nyugdíjas férfi a kiskertjét félti az intézkedéstől: ha megszűnnek a vonatok, nem tud majd kijárni a városból a somogyszobi birtokára, hiszen hogyan tudna ásóval, kaszával, permetezőszerrel, palántákkal és csemetékkel felszállni a buszra? – A vonaton ez nem gond – magyarázza János bácsi –, kint pedig nem merem hagyni a szerszámokat, mert félek, kifigyelik és feltörik a házat.
– Májtranszplantált vagyok, rendszeresen Budapestre kell járnom időpontra, és mivel a gyógyszereim mindig ugyanakkor kell bevennem, van egy bejáratott útvonalam állandó időpontokkal, kiszámítva minden átszállást, ami, ha megszűnne a vonat, felborulna – indokolja egy másik férfi a személyvonatok szükségességét.
Egy fiatal házaspár szerint a busz csak elméletben váltja ki a vonatot, ők például rengeteget kirándulnak, s jellemzően bicikliket is visznek magukkal, ami a vonaton nem gond, a buszra viszont nem tudnának felszállni vele.
– A vonat a falubeliek többségének nagy segítség a városi bevásárláshoz, akár csak Nagyatádra mennek, de főleg, ha Kaposvárra – mondja Somogyszobon Marika néni.
– Piacra bejárok én is Atádra, a buszra nehéz felszállni a szatyrokkal, nincs hová tenni, az ölemben kell tartanom, a vonaton viszont szépen el tudok rendezni mindent magam körül. Láttam a tévében, hogy egy ilyen Bz-n többen megégtek, nagyon sajnálom őket, de egyetlen eset miatt tényleg ki kell tolni sok tízezer emberrel?
– Remélhetőleg ez csak egy terv – jegyzi meg Horváth Varga Regina. – Több ismerősöm dolgozik az atádi állomáson, s mondták, már megkapták az augusztusi vezénylési tervet, vagyis nekik még nem jelezték, hogy változás jönne elsejétől. Persze az is igaz, hogy a teherforgalom megmarad, meg aztán nem lenne meglepő, ha csak néhány nappal a személyforgalom megszüntetése előtt közölnék a lépést a dolgozókkal…
Lassan minden leépül, csak a stadionok fontosak
Húsz percet késik a Debrecenből érkező és Füzesabonyba tartó gyorsvonat, addig a kis piros Bz motorvonat, végében egy felújított kék-sárga pótvagonnal, a tiszafüredi vasútállomás egyik vágányán vesztegel. Karcagra tart innét, minden állomáson és megállóhelyen megáll, köztük legfőképpen Berekfürdőn, ahová most is megy több pihenni vágyó. Még néhány napig van erre lehetőségük, augusztus 1-jétől ugyanis bezárják ezt a szárnyvonalat is.
– Emiatt jöttünk most el idáig, azt nem mondom, hogy egészen Sopronból, de a kiskörei panzióból mindenképpen. Az unokám nyolc éves, szerettem volna még utoljára megmutatni neki a Tiszaszentimréhez közeli Pusztakettős megállóhelyet, ami egy igazi vasúttörténeti kuriózum, az épületbe applikált mozdonnyal, és számos ereklyével: mintha az Indul a bakterház című film képsorai elevenednének meg – meséli egy soproni nagypapa.
Uniós jogot sérthet a vasúti mellékvonalak bezárása a Közlekedő Tömeg szerintMásoknak azonban nem a nyaralásukat színesíti, hanem éppenséggel a munkába, orvoshoz vagy iskolába járást tette könnyebbé a Tiszafüred-Karcag vasútvonal, amelynek mostantól búcsút kell mondaniuk.
– Lassan minden leépül. Sok itteni gyerek jár át a karcagi gimnáziumba, kényelmesen tudtak ülni, netán olykor tanulni is a vonaton, aki kórházba igyekezett, annak is jobb választás a tágas vagon, mint a zsúfolt autóbuszok. De úgy tűnik, ennek a kormánynak csak a stadionok a fontosak, az emberek nem – dohog egy hatvanas évei elején járó asszony, akiről kiderül, tanító az egyik helyi iskolában.
A padon mellette ülő budapesti férfi máskor autóval közlekedik, de most lerobbant a járgány és szerelőnél van, így ő félig-meddig kényszerből választotta a vasutat. Éppen Berekfürdőn újít fel egy panziót, amit jövőre már szeretne működtetni, így számára üzletileg sem jött jól, hogy leépítik ezt a szakaszt. Hiszen aki Debrecenből vagy Budapestről jött, és eljutott Tiszafüredig, innen kényelmesen mehetett tovább a gyógyvizéről méltán népszerű Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosig. Mégis – teszi hozzá - a helyieket sajnálja leginkább, nem pedig az elvesztett vendégeket, hiszen akinek a mindennapi munkába járást jelentette ez a vonat, annak most más megoldást kell keresnie. Akadt az állomáson olyan, aki szerint azért kell most bezárni vonalakat, mert kevés a mozdony, és kevés a dolgozó is, hogy a vonatokat működtesse. A MÁV-alkalmazottak leterheltségéről beszél az egyik kalauz is, kiderül: havonta legkevesebb 220 órát dolgoznak, de olyan is akadt már, hogy a túlórákkal együtt összejött a neki a 300 óra is. Eközben kollégái közül egyre többen mennek Ausztriába vagy Németországba dolgozni.
Ujvári Imre, a település fideszes polgármestere lapunknak a szárnyvonal bezárásáról annyit mond: a vasút működtetése nem érzelmi, hanem racionális kérdés. Lehetett rá számítani, hogy a MÁV megteszi ezt a lépést, miután az utóbbi években folyamatosan csökkent az utasszám, az elmúlt évben már alig néhány ezren használták. Az elmúlt négy évben az önkormányzat a vasúttársasággal közösen, közel 100 millió forintos beruházással felújította az állomást, nem kis részben azért, hogy a Tisza-tó kapujába – fővárosába – érkező vendégek megfelelő fogadóépülettel találkozzanak első benyomásként.
A kormánypárti polgármester szerint rengeteg kerékpáros turista érkezik hozzájuk vonaton, az ő kiszolgálásuk érdekében az üzemeltetőnek meg kellene fontolnia – s erre tesznek is majd javaslatot – hogy legalább késő tavasztól kora őszig járjanak szerelvények.
Ehhez akár a város is kész támogatást nyújtani, ha arról testületi döntés születik.
Levélben tiltakozik Lázár Jánosnál a fideszes polgármester egy vasúti mellékvonal bezárása miatt Jármű- és személyzethiánnyal magyarázza a MÁV a vasúti mellékvonalak bezárását