korrupció;Fidesz;Orbán Viktor;demokrácia;megszorítások;tagadás;

A Fidesz kormányzati pozícióban pontosan ugyanazt teszi, amivel szemben ellenzéki pártként hevesen tiltakozott

Hazugságok ipari méretű termelése, intézményesített korrupció, maffiamódszerek – Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Orbán Viktor tökéletesen jellemezte saját rendszerét, amikor ellenzéki vezetőként a baloldali kormányt bírálta.

A napokban lapunk is emlékeztetett arra, hogy a Fideszből milyen elementáris erejű felháborodást váltott ki 2010 előtt a vasúti mellékvonalak egy részének megszüntetése. Hatalomra kerülve azonban Orbán Viktor kormánya csak töredékesen teljesítette azt az ígéretét, hogy az összes vonalon újraindítja a közlekedést, nemrég pedig bejelentette: maga is szárnyvonalakat zár be.

Nem számít kivételesnek, hogy kormányzati pozícióban a Fideszt pontosan ugyanazt (vagy még inkább azt) teszi, amivel szemben ellenzéki pártként hevesen tiltakozott. A közelmúlt postabezárási hullámának ismeretében tragikomikus felidézni, hogy annak idején fideszes politikusok mennyire aggódtak, amikor a kistelepüléseken veszélyben látták a postai szolgáltatásokat. Tavaly ősszel több mint 360 postára került lakat, közülük – önkormányzati segítséggel – csupán párt tucat nyitott újra. A Magyar Posta máskülönben egy jobbikos felvetésre 2021 nyarán megalapozatlan rémhírnek minősítette, hogy tömegével tervezne postabezárásokat.

A Fidesz női tagozata 2009-ben babakocsis tüntetést szervezett a Bajnai-kormány családokat sújtó intézkedései miatt, egyebek között a családi pótlék átmeneti befagyasztása és a lakástámogatási rendszer átalakítása ellen tiltakozva. A Fidesznek tizenhárom kormányon töltött év is kevés volt ahhoz, hogy emelje a családi pótlék összegét, a városi csok-ot viszont pedig egy tollvonással kivezeti.

Máig rejtély, hogy milyen megfontolásoktól vezérelve, de tény: Orbán Viktor, aki régebben túlzott oroszbarátsággal vádolta a baloldalt, látványosan átlendült Putyin oldalára. Ellenzékben a Fidesz még kiállt Tibetért, 2008-ban Balog Zoltán későbbi csúcsminiszter tibeti zászlót lengetett a Tibetet Segítő Társaság és (a Fidesz-kormány idején már ellenségként kezelt) Amnesty International sajtótájékoztatóján a Kossuth téren. 2012-ben és 2017-ben a rendőrök elvittek egy férfit, aki tibeti zászlóval demonstrált a kínai miniszterelnök budapesti látogatásakor. Orbán Viktor 2017-ben a pekingi Tienanmen téren – ahol 1989-ben vérbe fojtották a kínai diákok tömegtüntetését – kommunista emlékművet koszorúzott. A fideszes pálfordulások sora folytatható.

Somogyi Zoltán szociológus, politikai elemző, a Political Capital társalapítója Orbán Viktor 2007. október 23-án elmondott beszédének egy részletét ajánlotta figyelmünkbe. Az ellenzék vezetőjeként Orbán így bírálta az akkori baloldali kormányt:

„Hazugságok ipari méretű termelése, a hatalom eloldása az ellenőrzés pányvájáról, sutba hajított felelősség, intézményesített korrupció, maffiamódszerek. (…) A független, szabad élet elfojtása, amerre csak nézünk. Adókkal megfojtott kisvállalkozások, sorsukból kilábalni képtelen, máról-holnapra élő kiszolgáltatott kisemberek, tíz körmével hiába kapaszkodó, süllyedő polgárság. Nincstelenné, kiszolgáltatottá tett emberek, akik nem mernek felszólalni és kiállni az igazukért, mert a hatalomtól függ a másnapi megélhetésük. Hiába a NATO és uniós tagság, ez nem a Nyugat és nem a XXI. század. Ez a keleti élet és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfon és visszahúz bennünket.”

Tökéletes jellemzése ez a 2010 utáni fideszes korszaknak. Orbán Viktor mintha előre kiállította volna a látleletet a saját későbbi kormányzásáról – mondta Somogyi Zoltán.

Az elemző szerint

a Fidesz politikája a kritikák és a problémák megfogalmazásának teljes tagadására épül. 

Nincs olyan, hogy valami rosszul megy, valamit rosszul csinál a kormány. A Fidesz körömszakadtáig tagadja például, hogy súlyos tanárhiány lenne. Ha pedig nincs tanárhiány, akkor a helyzet megoldásáról sem lehet értelmes vitát, párbeszédet folytatni.

A Fidesz olyan kommunikációs panelekkel dolgozik, amelyek kizárják, hogy a kormány reflektáljon a következetesség hiányára – világított rá az Orbán-rendszer egy másik vonására Somogyi Zoltán. Ha valaki megkérdezi, hogy Orbán Viktor miért kezdett barátkozni azzal a putyini Oroszországgal, amelyet korábban elutasított, akkor nem az a válasz, hogy kormányra kerülve másfajta stratégiai érdekeket tartott fontosnak, mint ellenzékben, hanem: Soros meg Gyurcsány.

A kormány szóhasználatában tabunak számít

a „megszorítás” és az „adóemelés”, hiszen a fideszes retorikában csakis a baloldal vezetett be megszorításokat és csakis a baloldal emelte az adókat. 

Ehhez képest a Fidesz, azóta, hogy jönnek a gazdasági nehézségek, sorra jelenti be a tartalmát tekintve megszorító intézkedéseket és az adóemeléseket. Európa más országaiban elképzelhetetlen módon év közben számolta fel a katát – mint adózási formát – a kormány. Emelkedett a jövedéki adó, a megtakarításokra szociális hozzájárulásnak nevezett adót vetettek ki, újabb különadókat vezettek be. Lázár János miniszter több száz állami beruházást állított le – sorolta a példákat a teljesség igénye nélkül az elemző, aki szerint külön téma lehetne,

 mit tett az ellenzék azért, hogy az emberekben tudatosuljon: hatalmas átverés áldozatai.

Sajátos modellt követ a kormány azokban az esetekben, amikor nem hoz olyan intézkedést, amellyel szembemenne az általa korábban képviselt állásponttal, de úgy alakítja a helyzetet, hogy a gyakorlatban mégis ez valósuljon meg. Somogyi Zolán a vizitdíj ügyét említette. A 300 forintos vizitdíj megakadályozására a Fidesz ellenzékben úgynevezett szociális népszavazást kezdeményezett. Vizitdíj ugyan most sincs, de a kormány természetesnek veszi,

hogy a betegek 25-30 ezer forintot fizetnek a magánegészségügyben orvosi vizsgálatokra, mert a tönkretett állami rendszer nem tudja fogadni és ellátni őket.

A kormány szavakban „nemzeti politikát” folytat, ebbe aztán belefér minden és mindennek az ellenkezője is – állapította meg Somogyi Zoltán. A Fidesz azonosítja magát a nemzettel, bármit is tesz, nyilvánvalóan helyesen cselekszik, hiszen a nemzet érdekében lép fel, ő maga a nemzet. A haza nem lehet ellenzékben.

A Fidesznek – hangsúlyozta az elemző – „az égvilágon semmi köze nincs” a jobboldali-konzervatív hagyományokhoz, amit elméletileg képvisel. G. Fodor Gábor kormánypárti politológus nem is titkolta: 

a Fidesz felfogásában a kormányzás a pillanat uralásának művészete.

Somogyi Zoltán elmondása szerint a második világháború utáni jobboldal pont a tekintélyelvű, egy tömbre építő, monolit rendszerekkel szemben jött létre, az európai egység megvalósítása érdekében. A konzervatívok a liberális demokráciát és az alkotmányos rendet akarják konzerválni, EU-, piac- és szabadságpártiak, az állam szerepének erős korlátozásában hisznek. Az a politika – jelentette ki –, amelyik illiberális demokráciáról beszél, ellentétes a konzervatív tradícióval.