A rendőrség nem lát arra utaló jelet, hogy a Századvégnek szerepe lett volna a honvédelmi kirúgási hullámban

„A személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, elutasítom” – ezt a határozatot kapta a DK-s Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, miután hírek kezdtek el keringeni arról, hogy a honvédelmi kirúgási hullámban szerepe volt a Századvégnek is. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, történt-e bűncselekmény az „állomány fiatalítása” során.

A hírről a hvg.hu számolt be. Az ügy alapvetően arról szól, vajon igaz-e, és ha igen, akkor jogszerű-e, hogy a Századvégnek bármi szerepe volt a honvédségi leépítésekben. Ilyen állítások nyár elején a portálhoz is eljutottak, és egy Irakot is megjárt, kirúgott katona, Varga Csaba István őrnagy is megemlítette a Partizánnak adott interjújában, hogy nem belsősök állíthatták össze a kirúgandók listáját, mert

Vadai Ágnes erről szóló július eleji írásbeli kérdését Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte és a nyomozó hatósághoz továbbította. Az ellenzéki politikus arra kérdezett rá Poltnál, hogy ha ez igaz, miként kerülhetett a honvédség állománytáblája egy magáncéghez, törvényes-e ez, felvetődhet-e törvénysértés, netán az államtitoksértés gyanúja.

Megnéztek egy videót, elolvastak két cikket

A rendőrség ezt követően három lehetséges jogsértési kategóriát azonosított, amelyeknél a gyanú kivizsgálását tartotta szükségesnek: személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés és tiltott adatszerzés. A hvg.hu birtokába került augusztus 21-i, a feljelentést elutasító rendőrségi határozat szerint a fenti gyanúk tisztázására a nyomozó hatóság „nyílt forrású adatkutatást végzett”. Ez a gyakorlatban azt jelentette a dokumentum szerint, hogy

A nyomozók elolvasták továbbá a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát, amiben benne van, hogy mi a „humánerőforrás-gazdálkodás” hivatalos, szolgálati útja, ki mire jogosult ez ügyben. A nyomozók a fenti lépések után arra jutottak, hogy lehetséges bűncselekmények gyanúja kizárólag a honvédségi létszámleépítés „kiszervezésével” kapcsolatosan merülhet fel.

A rendőrség nyomozást sem rendelt el, a határozatban az áll:

„Fentiek alapján maguk az újságcikkeket szerző, illetve az általuk meghallgatott személyek sem tudták megerősíteni azt, hogy a felmenteni kívánt honvédek listáját arra illetéktelenek készítették, ezáltal személyes, illetve minősített adatokat megsértve. Az erre vonatkozó információk az érintettek saját elmondása szerint sem nyertek bizonyosságot, azok ismeretlen forrásból, szóbeszédből származnak, így mindössze vélelemként, elképzelésként értékelhetők. A feljelentésben felsorolt bűncselekmények gyanújára utaló, bármely módon – akár okirati, akár személyi bizonyítékok útján – ellenőrizhető adat nem merült fel.”

A honvédelmi tárca azt állítja, a jogszabályoknak megfelelően járt el

A Honvédelmi Minisztériumtól eközben válasz érkezett a hvg.hu közérdekű adatigénylésére, melyből kiderül: a kirúgásokat lehetővé tevő januári kormányrendelet „egyértelműen meghatározza az eljárásrendet, a döntési folyamatot, és a döntéshozó személyt, a Honvédelmi Minisztérium pedig mindig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el”, továbbá a minősített és a személyes adatok kezelésénél is betartja a törvényt.

A szaktárca jelezte, hogy mivel a törvény nem nyilvános adatnak minősíti a honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatokat, így ilyen adatok honvédelmi szervezeten kívüli szervnek való átadása nem is lehetséges. Azt is elárulták, hogy a Századvég-csoport egyes cégeivel, intézményeivel a tárca nem kötött a tavaly májusi kormányalakítás óta semmilyen szerződést. A minisztérium 7 háttérintézményéről, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló 8 gazdasági társaságról ugyanez nem állítható biztosan, mert az ő szerződéskötéseiknél a Honvédelmi Minisztérium nem adatkezelő.