- Ha az Orbán-kormányt érdekli még Magyarország szuverenitása, ezt nem hagyja szó nélkül az oroszok előtt

Tipikus kelet-európai szellemi termék: politikai pamflet. A birodalom visszavág – lapunknak nyilatkozva röviden így reagált a putyinista történelemkönyv nagy vihart kavart állításaira Krausz Tamás, az oroszellenességgel véletlenül sem vádolható történész.

A felháborodás nem csillapodik. „Becsicskulás helyett most tényleg helye és ideje lenne a határozott szavaknak” – posztolta ki Karácsony Gergely a közösségi oldalára. A főpolgármester egyetért azokkal, akik a kormány kiállását, a külügyminisztérium cselekvését, legalább az orosz nagykövet azonnali berendelését követelik az orosz állam történelemhamisítása, az 56-os forradalom emlékének, örökségének és tényeinek meggyalázása miatt.

Karácsony szerint ez a gyalázat nem maradhat válasz nélkül. „Hol vannak most azok, akik mindannyiszor Magyarország megsértését emlegetik, ha netán valaki rosszat mond a kormányukra? A kormány nem egyenlő Magyarországgal, és most egész Magyarországot sérti meg az orosz állam történelemfelfogása. Erre kell kellő határozottsággal diplomáciai választ adni” – hangsúlyozta a főpolgármester, aki felidézte, hogy hét évvel ezelőtt egy hasonló ügyben Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, „senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről”.

A Jobbik Ifjúsági Tagozata szerint az orosz történelemhamisítás új szintet lépett: „amíg a magyar külképviselet hallgat, addig Hruscsov és Kádár örömtáncot járnak a pokolban”.

Az Oroszországban megjelent, a 17 éves diákok számára kötelező új tankönyvet Vlagyimir Putyin elnök tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij írta, és amely fasiszta felkelésként mutatja be az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A tankönyv továbbá „különösen átgondolatlan döntésnek minősíti”, hogy 1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából (így Magyarországról is), mert „a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”.

Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára minderre az Origónak szűkszavúan és visszafogottan csak annyit mondott, hogy 1956-ban a magyar emberek fellázadtak a kommunista diktatúrával szemben, ez világos, egyértelmű tény, nem vitakérdés. „Minden ezzel ellentétes állítás hamis. Ami történt, annyira egyértelmű, hogy erről nem nyitunk vitát senkivel” – tette hozzá az államtitkár.

Balázs Péter volt külügyminiszter kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet: mindenképpen választ kíván, hogy egy nemzeti ünnepünkkel is kapcsolatos történelmi eseményt ilyen módon megsértettek. Ebben senki és semmi nem korlátozhatja a magyar kormányt vagy a közjogi méltóságokat. „Ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Az nem válasz, hogy erről nem nyitunk vitát. Ki kell nyilvánítani, hogy súlyos hamisítást írtak bele egy olyan tankönyvbe, amiből sok millió diák fog tanulni” – fogalmazott.

Először is követelni kell az orosz kormánytól, hogy a tankönyvet vonják ki a forgalomból, írjanak helyette másikat. Ennek megvannak a diplomáciai csatornái – folytatta Balázs Péter –, kézenfekvő ilyenkor a budapesti orosz nagykövet bekéretése és egy jegyzék átadása.

Ebben a helyzetben a nyilvánossághoz is szólni kell, elsőként a külügyminiszternek. Neki azonnal sarkos, kemény nyilatkozatot kellett volna kiadnia, amikor értesült a történtekről. Piros betűs ünnepeink a nemzeti identitásunk pillérei, március 15-e és augusztus 20-a mellett október 23-a. Aki ezeket meggyalázza, az a nemzeti identitásunkat sérti meg – jelentette ki a volt külügyminiszter. A miniszterelnöknek, az államfőnek, a parlament elnökének is meg kell találnia az alkalmat, hogy kifejezze tiltakozását.

Balázs Péter szerint jól látható, hogy van egy szovjet ideológiai reneszánsz, ami visszavezethető a széthullott Szovjetunió iránti nosztalgiára. Oroszország több gazdasági és katonai kísérletet tett arra, hogy megpróbálja „visszacsinálni a szovjet összeomlást”. Ezek általában sikertelenek, de néhány területet fondorlatos módon visszafoglalt Oroszország: ilyen Abházia, Dél-Oszétia, Transznisztria. Nyilvánvalóan a kísérletek sorába tartozik az Ukrajna elleni nyílt agresszió is.

Az orosz külpolitika fontos tétele, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997 előtti állapothoz. Ez a követelés a 2021 decemberében közzétett állásfoglalásban is szerepelt, amellyel Oroszország voltaképpen megalapozta az Ukrajna elleni támadást – emlékeztetett Balázs Péter. Idén március 1-én adták ki a legújabb orosz külpolitikai doktrínát, ebben is olvashatók hasonlók.

Nem tudni, hogy Putyin a lelke mélyén miről álmodozik, de semmi realitása nincs az orosz követeléseknek – konstatálta a volt külügyminiszter. Az oroszok NATO-országokhoz nem nyúlhatnak, mert akkor életbe lépne a kollektív területvédelem, de nem csonkíthatja meg a volt szovjet tagállamokat sem. A szaúd-arábiai Dzsiddában nemrég nemzetközi találkozót rendeztek az ukrajnai békével kapcsolatban, ennek alaptétele volt az államok integritásának és szuverenitásának megőrzése.

A magyar külügyminisztérium magatartására vonatkozó kérdésünkre Balázs Péter kifejtette: egy kormány külpolitikájának vannak céljai és értékei. Amikor velünk kapcsolatban történik valami a világban, akkor a kormány külpolitikai stratégiájának megfelelően kell állást foglalni. Ha a magyar kormány kényes az ország szuverenitására, akkor a szuverenitásunkat sértő esetekben lépjen fel határozottan. Ha most a magyar kormány ezt nem teszi meg, akkor – értékelt Balázs Péter – a szuverenitásunkat alárendeli az Oroszországhoz fűződő kétoldalú kapcsolatnak, ami súlyos hiba.