Európai Unió;vétó;tagság;

2023-09-20 18:49:00

Kizárással és szavazatmegvonással büntetnék a joguralomra fittyet hányókat, megszüntetnék a vétójogot – Megy az ötletelés az EU átalakításáról

A francia és a német kormány egy 60 oldalas vitairattal állt elő, amiről – bár senki nem tekinti a saját álláspontjának – várhatóan szó lesz a tagállami elnökök és miniszterelnökök granadai csúcstalálkozóján is.

Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az Európai Unió átalakításáról. A szöveg rögtön úgy kezdődik: nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához. Továbbá leválasztanák az eurózónát a többiekről, és bevezetnék a félig-meddig tagságot is – írja a Válasz Online.

Az Általános Ügyek Tanácsa a tagállamok EU-ügyekért felelős minisztereit vagy államtitkárait tömörítő szervezet. Nagyjából havonta üléseznek, Magyarországot ezúttal Bóka János képviselte. Ide vittek be a német és a francia kormány képviselői egy 60 oldalas vitairatot, bár a tervet óvatosan vezették elő: hivatalosan Berlin és Párizs sem tekinti a benne foglaltakat a saját álláspontjának. A szöveget tizenkét független szakértő, egyetemeken és kutatóintézeteknél dolgozó politológus írta, akik ugyan egyeztettek a tagállamok és a csatlakozni vágyó országok képviselőivel, de hivatalosan a saját véleményüket fogalmazták meg. Így arról nincs szó, hogy belátható időn belül dönteni kellene a szöveg elfogadásáról.

A benne foglalt konkrét javaslatokról ugyan egyáltalán nincs egyetértés a tagállamok között, de abban nagyjából konszenzus van, hogy a felvetett problémákkal kezdeni kell valamit. A szöveg fontosságát jelzi, hogy várhatóan megbeszélik a tagállami elnökök és miniszterelnökök granadai csúcstalálkozóján is, október elején.

A szövegben többek között az áll, hogy

Az egész javaslatcsomag azzal kezdődik: meg kell oldani azt a problémát, hogy egy tagállam kormánya olyan szinten leépítheti a joguralmat, hogy mostani állapota alapján nem vennék fel az EU-ba. Az ilyen esetekkel jelenleg alig tud kezdeni valamit az EU, ezt meg kell oldani a következő bővítési kör, azaz nagyjából 2030 előtt. Például az eddig csak Magyarország ellen bevetett feltételességi mechanizmust ki kellene bővíteni, azaz még szigorúbb és még általánosabb rendszer alapján el kell venni a támogatási pénzeket azoktól az országoktól, ahol nincs joguralom.

Lengyelország és Magyarország ellen hat, illetve öt éve folyik ilyen eljárás, aminek a vége elvben a két ország szavazati jogának a megvonása is lehetne – ami nagyjából az EU-ból való kizárással ér fel –, de a mostani szabályok alapján irreális, hogy idáig eljussanak. Több körben, a tagállamok teljes egyetértése kellene hozzá például, miközben Varsó és Budapest megígérték, hogy mindenképpen megvédik egymást egy ilyen büntetéstől. A most előkerült javaslat szerint a szavazat megvonásához elég lehetne a tagállamok négyötödének egyetértése is. Sőt, ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna ellenük a büntetés.

A Válasz Online kiemeli, hogy a javaslat elvben nem a lengyelek és a magyarok ellen szól, hanem úgymond garanciát adna, hogy az újonnan felvettek nem csúsznak autokráciába, de nem nehéz kiolvasni a szövegből, hogy a már bent lévő renitens tagok ellen is jó lenne a rendszer bevezetése a szerzők szerint.

A dokumentum szerint mindezek mellett