Az akkugyárak kedvéért átírták a jogot is, Orbán Viktor jóvoltából megúszhatják a büntetést a környezetszennyező cégek

UPDATE

Cikkünk nyomán az Energiaügyi Minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a rendelet csak kohászati üzemekre vonatkozik majd.

Az ukrajnai háború miatt elrendelt háborús veszélyhelyzetre hivatkozva mentesítheti az Orbán-kormány a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálnának – derül ki az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt és pénteken már hatályba is lépett rendeletből.

A rendelet egészen pontosan úgy fogalmaz: A „veszélyhelyzet ideje alatt a környezetvédelmi hatóság az ügyféllel a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett környezetvédelmi hatósági szerződést köthet.” Ebben a környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfélnek vállalnia kell, hogy felhagy a jogsértéssel és működését a megállapodásban meghatározott módon összhangba hozza a jogszabályokkal, az engedély előírásaival. A rendeletből kiderül az is, hogy a szerződést kötő céggel szemben a környezetvédelmi hatóság nem szabhat ki levegőtisztaság-védelmi bírságot sem.

Mindez ráadásul visszamenőleges érvényű, mert rögzítik, az új előírásokat hatálybalépésekor már megvalósult jogsértés megszüntetése érdekében is alkalmazni kell.

A Népszava érdeklődésére Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője mindezt azzal egészítette ki: a most kihirdetett szabály alapján a gyártói szennyezésnek nincs felső határa. Vagyis – tette hozzá – elvileg bármilyen súlyos szennyezés esetén mentesülnek a mulasztók a szankciók alól egy ilyen hatósági szerződéssel. Itt érdemes megemlíteni, hogy nem csak pénzbírságról van szó, a környezetvédelmi hatóság súlyos mulasztás esetén üzembezárással is büntetett eddig. A jelenlegi rendelet ehhez is kiskaput adott a környezetszennyező cégeknek.

Maga a rendelet szövege erősen hézagos. Nem lehet tudni például, hogy pontosan milyen lenne egy környezetvédelmi „hatósági szerződés”. Létezik ugyan a „hatósági szerződés” fogalma, ám ez csak komoly megkötésekkel alkalmazható: elsősorban akkor köthet ilyet az állam, ha a közérdeknek és az ügyfélnek is egyaránt előnyös az. Ezzel szemben a közlönyben kihirdetett rendelet Simon Gergely szerint egyedül a környezetszennyező cégnek az érdeke. Ezen felül 

Nem kizárt, hogy a pénteken hatályba lépett rendelettel az Orbán-kormány rendkívüli mértékben kedvezne a heves lakossági tiltakozások, környezetvédelmi kockázatok ellenére is sorra épülő akkumulátorokat gyártó és bontó üzemeknek is. Nemrégiben írtunk arról, hogy a kormányhivatal felfüggesztette a bátonyterenyei akkuhulladék-feldolgozó működését, 11 ezer hordónyi veszélyes akkumulátor-hulladék került innen egy illegális depóniába. Ebben az esetben mintegy 100 millió forintos bírságot is kiszabtak.

A párbeszédes Jávor Benedek „lex akkumulátorbontónak” nevezte a jogszabályt. Facebook-bejegyzésében azt írta: „Nagy valószínűséggel a bátonyterenyei akkumulátorbontó engedélyének visszavonását torolja meg a kormányzat azzal, hogy az eddig is elképesztően gyenge hatósági felügyeletet és büntetéseket még jelképesebbé teszi.” Szerinte ugyanez játszódott le a debreceni CATL akkumulátorgyár esetében is, amikor a vízügyi igazgatóság szakvéleménye az üzem vízkészletekre gyakorolt negatív hatásaira hívta fel a figyelmet, mire azonnali hatállyal kirúgták az igazgatót. „Most a bátonyterenyei akkufeldolgozó működésének Nógrád Vármegyei Kormányhivatal általi felfüggesztésére, és más akkuipari üzemekre kiszabott büntetésekre reagál a hatóságok megfegyelmezésével a kormány!” – írta a politikus.

Az Orbán-kormány egyébként a saját szavait írta át a rendelettel, miközben ugyanis a rendelet most mentességet ad a környezetszennyező cégeknek, a kabinet akkuügyi kommunikációja épp arra épült eddig, hogy a beruházókra a lehető legszigorúbb szabályok vonatkoznak. Maga Orbán Viktor is ezt állította márciusban Debrecenben: „Mindenkinek joga van ahhoz, sőt elvárhatja, sőt, kikényszerítheti a kormánytól, illetve a kormányból, hogy a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályok mellett valósuljon meg minden beruházás Magyarországon. Nemcsak a járműipar, nemcsak az akkumulátor, hanem mindegyik. Ez egy legitim elvárás, és én világossá tettem azt már a parlamentben is, hogy Magyarország továbbra is a legszigorúbb biztonsági előírásokat alkalmazza minden ipari beruházás esetén, szigorúbbakat, mint a hasonló német gyárakban egyébként ez fönnáll.”