Orbán-kormány;védelem;rendelet;környezetkárosítás;Dunaferr;

Titkolják, miért kell kormányrendeletben védeni a Dunaferrt, ezertonnaszámra csorgott a földbe káros anyag

Valószínű, hogy a leendő tulajdonos nem akarja örökölni a környezetrehabilitáció óvatos becslések szerint is  több tíz milliárd forintos költségét.

„A kormány célja a Dunaferr és ezáltal több ezer munkahely és család megélhetésének védelme, így aki ezt a szabályozást támadja, az a Dunaferrt és az ott dolgozókat támadja” – írta lapunknak az Energiaügyi Minisztérium, ám a valódi válaszadás elől kitért. Nem árulták el ugyanis, hogy a kormányzat szerint voltaképp miért kellene egy olyan rendelet, amely mentességet adhat a vasműnek. Erre a kérdésünkre a Miniszterelnökség sem válaszolt.

Mivel a kormányzat kitért az indoklás elől, szerettük volna megkérdezni a Dunaferr felszámoló biztosát, Fazekas Attilát, hogy a cégre mikor és miért szabott ki a szakhatóság környezetkárosításért járó bírságot, ám a felszámoló nem reagált megkeresésünkre.

Telefonon beszéltünk néhány olyan dunaújvárosival, aki az elmúlt években közelről kísérte figyelemmel a Dunaferr ügyeit, s ők mindannyian azzal kezdték, hogy nem hivatalos információk vannak a bírságról, így szavaikhoz nem adják a nevüket. A kérdezettek válasza viszont egyezett, valamennyien azt mondták, hogy a szén-dioxid-kvóta szabályainak megsértése miatt kapott büntetést a részvénytársaság. A vasmű a neki ingyen biztosított szén-dioxid-kvóta egy részét ugyanis időnként eladta más vállalkozásoknak, s a befolyt pénzből alapanyagot vásárolt. Ez történt a Covid-járvány idején, amikor az ipari termelés visszaesésének hatására felhalmozódott a szén a világpiacon, s az ár feléért lehetett az eladatlan készletből vásárolni.

Az akkor már súlyos forráshiánytól szenvedő vasmű a kvóta eladása révén vett olcsó szenet, csakhogy a termelésből tervezett bevételt a cég nem tudta produkálni, ezért nem keletkezett fedezet arra, hogy visszavásárolja az eladott kvótát. Így több széndioxidot bocsátott ki a vasmű, mint amennyire ingyenes kvótája volt, s ezért megbírságolták a céget. Informátoraink úgy tudják, hogy a kvóta-sértés kapcsán 40 milliárdot róttak ki a vasműre.

Ám aligha hozta a vitatott rendeletet az Orbán-kormány, hiszen a felszámolás alatt álló vasműért vevőként jelentkező indiai hátterű cég, a Liberty Steel csak 20 milliárd forintot hajlandó fizetni a Dunaferrért, egy fillérrel se többet. A Dunaferr teljes adóssága eléri az 500 milliárd forintot (ennek egy része a kvóta-bírság), s abból a leendő vevő semmit se áll, a tartozást vasmű hitelezői, beszállítói, alvállalkozói és az állam lesz kénytelen lenyelni.

Éppen ezért a kérdezett dunaújvárosiak szerint a kormány nem a már kirótt kvótabírság elengedése érdekében módosított törvényt, hanem – valószínűleg – a vasmű területének környezeti állapota miatt. A nagyüzem kisvárosnyi telekegyüttesén az elmúlt 70 évben ezertonnaszámra csorgott a földbe mindenféle káros anyag. A Liberty nem kívánja örökölni a környezetrehabilitáció óvatos becslések szerint is több tízmilliárdos költségét.

Hogy pontosan milyen állapotban van a Dunaferr üzemterületének altalaja, azt senki sem tudja, hisz évek óta nem indítottak a szakhatóságok érdemi vizsgálatot.

Ennek oka – vélhetően – az volt, hogy a kontrollok és az ezek nyomán esetleg megszülető engedélymegvonások, bírságok már évekkel ezelőtt bezárásra ítélték volna a céget, s a hatóságok féltek az ilyen megrázó társadalmi következményekkel járó döntésektől. Ha a Liberty tulajdonos lesz, és kap a cég egy környezetvédelmi ellenőrzést, a korábbi szabályok alapján szinte egyből kimérhetnének rá súlyos bírságokat, a terület környezeti állapotáért. Ettől a kötelességtől a szakhatóságot, a bírság terhétől pedig a céget mentesíti a törvénymódosítás, hisz a környezet helyreállításáról, illetve annak költségmegosztásáról hosszas tárgyalásokat kezdhet majd a Liberty a hatósággal, valamint az állammal. Ez a fajta időhúzás jól jön a Dunaferrnek, mert a fő cél, hogy a nagyüzem működhessen. Bár a vasműnél már „csak” 3400-an dolgoznak, a zrt. alvállalkozóinál azonban még további másfélezren, s ha figyelembe vesszük, hogy hány kereskedelmi és szolgáltató cég építi a vasmű-dolgozókra forgalmát, akkor – a munkavállalók családtagjait is beleszámítva – 20-25 ezer ember sora függ a Dunaferrtől.