Ritter Imréhez, a nemzetiségek parlamenti bizottsága elnökéhez fordult Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat megbízott vezetője: azt kéri, a testület vegye napirendjére az ORÖ-ben kialakult helyzetet, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a Belügyminisztérium megszüntesse a „nemzetiségi közfeladat ellátását megbénító” intézkedéseket.
Az ORÖ és intézményei anyagilag ellehetetlenültek, a hivatal munkavállalóinak munkabérére, külsős szakértőinek díjazására nincs fedezet – hangsúlyozta Ritter Imrének címzett beadványában Lakatos Oszkár. Az alaptörvény-ellenesnek tartott költségvetési elvonások miatt az ORÖ közgyűlését sem tudják összehívni. Lakatos Oszkár példátlannak nevezte, hogy egy országos nemzetiségi önkormányzat működését „alaptalan követelésekkel egy minisztériumi intézkedéssorozat teljesen ellehetetleníti”.
Ahogyan arról a Népszava korábban beszámolt, a Belügyminisztérium több mint 1 milliárd forintot követel az ORÖ-től. A vitatott követelések még az előző ciklushoz, jórészt a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába programhoz kötődnek. Miközben Lakatos Oszkár állítja, a pénz jelentős részét az ORÖ már visszafizette, a belügyi tárca azzal érvel, hogy ezt a működési támogatásból nem tehette volna meg. Az ügy pikantériája: Lakatos elmondása szerint
a jogelőd Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy kötött részletfizetési megállapodásokat az ORÖ-vel, hogy pontosan tudta, a roma önkormányzat az adósságot – hiszen más bevétele nincs – csak az állami működési támogatásból tudja törleszteni.
A Belügyminisztérium több eljárást is indított, ezek egyikét első fokon megnyerte. Az ORÖ fellebbezett a döntés ellen. A tárca 323 millió forintot végrehajtás útján, az adóhatóság közreműködésével akar behajtani: kezdeményezte, hogy jegyezzenek be végrehajtási jogot a roma érdekképviselet Dohány utcai székházára. Lakatos Oszkár nyár közepén arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy – mivel nem kapják meg a törvény szerint járó költségvetési támogatást, a bankszámlán lévő megmaradt összeget pedig inkasszálták – az ORÖ a technikai csőd állapotába került.
Orbán Viktortól kér segítséget az ORÖLakatos Oszkár már csak azért is törvénysértőnek tartja a Belügyminisztérium fellépését és az adóhatósági eljárásokat, mert a követelések megalapozottságáról nincs jogerős bírósági döntés. A tárca tehát már azt megelőzően elvette a pénzt, hogy annak jogszerűségét a bíróság kimondta volna – idézzük az ORÖ megbízott elnökének augusztusban tett kijelentését. (Lapunk többször kereste a Belügyminisztériumot, válasz nem érkezett.)
Az ORÖ hivatalának munkatársai két hónapja nem kapnak fizetést, az önkormányzat képviselői hatodik hónapja nem kapnak tiszteletdíjat
– jellemezte kérdésünkre Lakatos Oszkár az állapotokat. A képviselők tiszteletdíja utáni járulékot viszont be kellene fizetni, az államkincstár ezt tartozásként könyveli el. Költségvetési támogatás hiányában az ORÖ a közüzemi számlákat se képes fizetni. A hivatal munkatársai fűtetlen irodákban dolgoznak. A fűtési rendszer karbantartása és javítása százezrekbe kerülne ugyanis, erre sincs pénz. A megbízott elnök közlése szerint az említett tételekből tetemes adósság halmozódott fel,
amelynek összege 250-300 millió forint közé tehető.
Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Fidesz országgyűlési képviselője eddig nem adta jelét annak, hogy próbálna segíteni a szorult helyzetbe került ORÖ-n. Ellenkezőleg. Lakatos Oszkár nyilvános vitára is hívta a kormánybiztost, aki elzárkózott ettől.
Sztojka Attila nem áll ki vitázni az ORÖ elnökhelyettesévelA Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő által vezetett parlamenti bizottságban a kisebbségek szószólói kapnak helyet. Kérdésünkre, hogy milyen elvárásokkal fordult ehhez a testülethez, Lakatos Oszkár elmondta: a kormányzat ORÖ elleni fellépése arról tanúskodik, hogy „bármikor, bárkit levadászhatnak”. Abban bízik, hogy ezt mások is felismerték, és a többi nemzetiség hajlandó lesz egységesen kiállni az Országos Roma Önkormányzat mellett.
Fizetésképtelenséget jelentett az Országos Roma ÖnkormányzatAz ORÖ elnökhelyettese szerint a Belügyminisztérium csőbe akarta húzni a roma szervezetetRomák, szószóló nélkül
Elvileg mind a tizenhárom, törvényben elismert nemzetiség számára adott a lehetőség, hogy kedvezményes mandátum révén szavazati joggal felruházott képviselőt juttasson az Országgyűlésbe, de létszámuk alapján erre csak a romáknak és a németeknek van reális esélyük. Azok a nemzetiségek, amelyek nem tudtak képviselőt választani, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek a parlamentbe.
A németeknek Ritter Imre személyében teljes jogú képviselőjük van a törvényhozásban, a romáknak viszont nemhogy parlamenti képviselőt, még szószólót sem sikerült választaniuk. Egész pontosan: az ORÖ közgyűlése első körben megszavazta ugyan jelöltnek Agócs János akkori elnököt – akit később korrupciós bűncselekmény miatt lekapcsoltak a hatóságok –, de az Alkotmánybíróság nehezen értelmezhető okfejtéssel megsemmisítette az eredményt. A megismételt roma közgyűlés döntésképtelenségbe fulladt.
A Ritter Imre vezette parlamenti bizottságban (rajta kívül) a nemzetiségi szószólók ülnek. Annak ellenére, hogy a roma nemzetiségnek nincs képviselője vagy szószólója a bizottságban, a testület feladatának tekinti a roma nemzetiség képviseletét is.