„Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mögött, ennek feltárása a nyomozóhatóságok feladata” – ennyit válaszolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinket Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgozhatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzetre.
Pénteken temetik a tarnazsadányi kislányt, a végzetes tudatlanság is közrejátszhatott a halálában„Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás,
de jelenleg 277 területi és további 50 iskolai védőnői állás betöltetlen. Ez önmagában 714 feladatellátási helyet érint, de ennél jóval több helyen oldják meg a feladatot helyettesítéssel”
– fogalmazott Szalainé P. Boglárka.
„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján
a dolgozó védőnők ötöde, tehát nagyjából 1000 védőnő helyettesít (a betöltetlen vagy tartósan távol lévő kolléga körzetét esetenként 2 vagy 3 védőnő látja el megosztva).
Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10000 feladatellátási helyet tart nyilván,
így az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.
A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszútávon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket – védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása – elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este.
Az államosítás után tovább romlott a helyzet. A kórházakkal az állami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében szerepelt az a kitétel, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják a kontraktust. Ez sok helyen meg is történt, vagy most zajlik. Az általános tapasztalat szerint a fix bérelemek nem változnak, ellenben a helyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást állítanak be:
a korábbi heti 20 óra, vagyis félállás helyett csak 10 órát számolnak el. Ennyi idő alatt kellene megoldani mindent. Mert ha baj van, elsőnek a védőnőt veszik elő, hogy megfelelően látta-e el például a gyermekvédelmi jelzőrendszeri feladatait.
Különösen igaz ez olyan helyekre, mint például Tarnazsadány, ahol nincs gyerekorvos – magyarázta a szakember.
„Tudtam én, hogy baj lesz szegénnyel, láttam, hogy a másik két gyerekem hogy fejlődött, és éreztem, hogy őneki van valamilyen baja”A helyettesítési óraszám csökkentésével párhuzamosan erősen visszahúzták az ezért járó díjazást is: több megyében a havi bér 12,5 százalékát fizetik azért, hogy a védőnő a vállára vegyen egy ellátatlan körzetet. Az már csak hab a tortán, hogy például üzemanyag költségtérítés sincs, így ennek a kevés pénznek a nagy részét is elfurikázzák a települések között ingázva. A védőnői szolgálatokat átvevő kórházak számára a jelentős megtakarítást jelentő „jó gyakorlat” futótűzként terjed országszerte. Csakhogy ennek nagy ára van. Aligha meglepő módon egyre többen adják vissza a helyettesített körzeteket.
Havi 50 ezerért senki nem veszi a nyakába 100-150 gyerek, kismama ellátását. Így egyre több lesz a teljességgel ellátatlan körzet
– mutatott rá Szalainé P. Boglárka, aki maga is védőnő.
Nincs elem a vérnyomás mérőbe, se vécépapír
A körzetekben maximálisan ellátható gondozottak száma egyébként 20 éve változatlan, holott sok helyen meg kellene bontani a körzetet. A hatályos finanszírozási szabályok miatt a szolgáltatónak az az előnyös, ha a körzetek maximumon dübörögnek. Így marad a túlterheltség. Az elmúlt években ugyanis a csökkenő védőnői létszám mellett még több feladatot kell ellátni: megduplázódott a kötelező oltások és státuszvizsgálatok száma, egyre több a veszélyeztetett vagy valamilyen okból fokozott gondozásra szoruló gyermek, jóval nagyobb az adminisztrációs teher és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az időigényes mentálhigiénés munka is, mint korábban.
Erre jött rá az államosítás, amelynek gyerekbetegségeit még mindig nem sikerült kinőni, sőt úgy tűnik, állandósulnak az anyagellátási gondok - nincs elem a vérnyomás mérőbe, nincs tintapatron a nyomtatóba, sőt helyenként vécépapír se jut és a fűtési is valaki jóindulatán múlik. A védőnők mindezek ellenére bíznak benne, hogy a jövő évi béremelés anyagi javulást hoz és vonzóvá teszi a védőnői pályát a fiataloknak és a pályaelhagyóknak is. Különösen fontos ez azokon a településeken, ahol betöltetlenek a háziorvosi állások hiszen itt az egészség őre csak a védőnő. – tette hozzá az érdekvédő. A fentiekről a védőnői szolgálat szakmai felügyeletét ellátó Országos Kórházi Főigazgatóságot, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.