egészségügy;államosítás;védőnő;gyermekorvos;körzetek;kötelező védőoltások;NEAK;Országos Kórházi Főigazgatóság;

2023-11-21 05:55:00

Folytatódik a védőnői szolgálat leépülése, egyre több lesz az ellátatlan körzet

Csaknem ötezer körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő, miközben sok helyen gyermekorvos sincs – tudta meg a Népszava. 

„Sok minden állhat az öt hónapos tarnazsadányi kislány halála mögött, ennek feltárása a nyomozóhatóságok feladata” – ennyit válaszolt a védőnő szerepére vonatkozó kérdéseinket Szalainé P. Boglárka, a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője. Bár azt nem tagadta, aligha segítette a családot a helyzet megoldásában, hogy állandó házi gyermekorvos nélküli körzetben a védőnő is helyettesként dolgozhatott, így meg kellett osztania magát a saját körzete és a rábízott másik között. Márpedig sok helyen hetente alig 10 óra jut egy körzetre.

„Minden anyukának, várandós kismamának és kisgyereknek joga van a minőségi védőnői ellátáshoz. Ezt az esélyegyenlőséget azonban ma nem tudja biztosítani rendszer. Nagy a mozgás,

– fogalmazott Szalainé P. Boglárka.

„A csaknem 5000 védőnői körzetből nagyjából 650-ben helyettesként dolgozik a védőnő. Az üres állások mellett ugyanis a gyesen és tartósan távol lévők feladatait is a szomszédos körzetből érkező kollégák látják el” – magyarázta a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) nyilvános nyilvántartásainak ismeretében Szalainé, aki szerint a nagy számú helyettesítés önmagában is nehéz helyzetet teremt, hiszen egy-egy körzetben 200, de akár 350 gondozott – gyermek, várandós - is lehet. Erre terhelődik rá a helyettesített körzet összes feladata. Felmérések alapján

Mivel az osztott figyelem a saját körzetét is hátrányosan érinti, az mondható, hogy 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut a gondozottakra megfelelő mennyiségű idő és figyelem. A NEAK összesen 10000 feladatellátási helyet tart nyilván,

A védőnői szolgálatok júliusi államosítása előtt ezt általában úgy oldották meg, hogy a védőnő félállásban, azaz napi négy órában fizetése 50 százalékáért helyettesített az egyébként ellátatlan körzetben. Ez azért ritkán jelentett folyamatosan napi 12 órás munkarendet, hiszen az nem teljesíthető hosszútávon, többnyire egyik és másik helyen is időkedvezményt kaptak, vagyis itt is ott is lecsíptek kicsit a munkaidőből, hogy mindkét körzetben a gyermekek számára is megfelelő időpontban tudjanak jelen lenni. A helyettesített körzetben ez jobbára eddig is csak arra volt elég, hogy a szigorúan kötelezőket – védőoltásokhoz kapcsolódó adminisztráció és szervezés, státuszvizsgálatok, kismamák ellátása, illetve az újszülöttek látogatása – elvégezzék, családlátogatásokra már kevés idő maradt, adminisztrációra is jobbára csak az este.

Az államosítás után tovább romlott a helyzet. A kórházakkal az állami átvétel után júliusban aláírt munkaszerződések többségében szerepelt az a kitétel, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják a kontraktust. Ez sok helyen meg is történt, vagy most zajlik. Az általános tapasztalat szerint a fix bérelemek nem változnak, ellenben a helyettesítésre jó néhány helyen új elszámolást állítanak be:

Különösen igaz ez olyan helyekre, mint például Tarnazsadány, ahol nincs gyerekorvos – magyarázta a szakember.

A helyettesítési óraszám csökkentésével párhuzamosan erősen visszahúzták az ezért járó díjazást is: több megyében a havi bér 12,5 százalékát fizetik azért, hogy a védőnő a vállára vegyen egy ellátatlan körzetet. Az már csak hab a tortán, hogy például üzemanyag költségtérítés sincs, így ennek a kevés pénznek a nagy részét is elfurikázzák a települések között ingázva. A védőnői szolgálatokat átvevő kórházak számára a jelentős megtakarítást jelentő „jó gyakorlat” futótűzként terjed országszerte. Csakhogy ennek nagy ára van. Aligha meglepő módon egyre többen adják vissza a helyettesített körzeteket.

– mutatott rá Szalainé P. Boglárka, aki maga is védőnő.