Tarasz Kremin, az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos közölte, hogy az „oroszajkú” kifejezés nem létezik Ukrajnában - írja a Meduza.
A téma azt követően került elő, hogy Irina Farion volt parlamenti képviselő november elején azt mondta, hogy nem tekinti ukránoknak az ukrán hadsereg oroszul beszélő katonáit. Ezt követően több helyről is bírálatok érték, többek között a fegyveres erők köreiből is, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vizsgálatot indított ellene egy katona becsületének és méltóságának megsértése, valamint a polgárok egyenjogúságának megsértése miatt. Egy 2022. decemberi felmérés szerint Ukrajna lakóinak a 87 százaléka használja az ukrán nyelvet a hétköznapokban, 34 százalékuk pedig vagy az oroszt vagy az oroszt is.
Amikor aztán az ukrán államnyelv védelméért felelős biztost megkérdezték, hogy nevezhető-e ukránnak az, akinek az orosz az anyanyelve, Tarasz Kremin azt a meglehetősen ellentmondásos választ adta, hogy „nincs olyan, hogy oroszajkú”, mindenki Ukrajna állampolgárának számít. Hozzátette ehhez, hogy ez a jelző az orosz ideológia terméke, de az ukrán alkotmánybíróság döntése is szabályozza. A lap megjegyzi, hogy az ukrán nyelv mostanában egyre inkább biztonsági jelleggel is használandó, ugyanis az ukrán katonák ha orosz hangot hallanak, jellemzően lőni kezdenek.
Ukrajnának mindazonáltal a háborún kívül is számos konfliktusa van az ukrán nyelv erőltetése miatt, többek között az Orbán-kormány is arra hivatkozik az ukrán EU-csatlakozás akadályozásánál, hogy a kijevi vezetés nagy mértékben korlátozza a kárpátaljai magyarság anyanyelvhasználati jogát például az oktatásban.
Az EU néhány hónap alatt többet tett a kárpátaljai magyarokért, mint a 2017 óta tiltakozó Orbán-kormányBetiltották a magyar jelképek használatát a munkácsi magyar középiskola tanévnyitójánSzijjártó Péter szerint a kárpátaljai magyarok jogait csorbító döntések „megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát”