Szijjártó Péter szerint a kárpátaljai magyarok jogait csorbító döntések „megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát”

A külgazdasági és külügyminiszter „békepárti” tirádájában méltatlankodott az „uralkodó háborús hangulaton”, amelyre "példaként" az Ukrajnának szánt újabb uniós fegyverszállítmányokat hozta fel. A „béketeremtéssel” kapcsolatban természetesen ezúttal sem állt elő konkrét ötletekkel.

A magyar nemzeti közösség jogait csorbító döntések megnehezítik az Ukrajna támogatása érdekében áldozatokat követelő döntések meghozatalát az elkövetkező időszakban Magyarországon – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közleménye szerint.

Szijjártó az EU-s külügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a fő téma ezúttal is az ukrajnai háború volt. "Úgy látom, hogy hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik, s ugyanaz a háborús hangulat uralkodik" – fogalmazott. Erre „példaként” hozta fel, hogy Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő előterjesztette, hogy a blokk újabb 500 millió eurót fordítson az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, illetve 45 millió euróval járuljon hozzá az ukrán katonai kiképző misszió működéséhez.

„A mi álláspontunk egyértelmű: béke kell minél előbb (...) Minél távolabb helyezkedik el valaki földrajzilag Ukrajnától, annál kevésbé érzi talán a háború hatásait közvetlenül, és ennélfogva talán annál kevésbé van jelen az elkötelezettség a béke mielőbbi megteremtése érdekében” – közölte (ezzel szemben az Ukrajnával szintén szomszédos Lengyelország és Szlovákia a magyar kormányhoz képest merőben más álláspontot képvisel).

„Ellentétes az érdekeinkkel minden döntés, amely a háború meghosszabbításához vagy potenciális eszkalációjához vezethet, ezért nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását, ugyanakkor nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének végrehajtását” – mondta. Szijjártó újságírói kérdésekre válaszolva hazugságnak nevezte az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására szánt EU-források magyar vétójáról szóló híreszteléseket.

Szijjártó felvetette az ukrajnai magyar nemzeti közösséggel szembeni "koncentrált és súlyos támadások" kérdését is.

Élesen tiltakozott az ellen, hogy hirtelen, nagy számban, minden indoklás nélkül magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgnak ki, az intézeteket pedig arra kötelezik, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket. "Mindez elfogadhatatlan, ezzel szemben nem csak nekünk, magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki kétoldalú kérdésként állítsa be" – tette hozzá. Rámutatott: Ukrajnának EU-tagjelöltként tiszteletben kell tartani a közösség szabályait, márpedig a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása közös érték és kötelezettség.

Úgy vélekedett, hogy a 2015-ben érvényes törvényekhez kellene visszatérni, a magyar nyelvű iskolák ellehetetlenítését pedig elfogadhatatlannak nevezte.

"A magyarság elleni koncentrált támadások és a magyarellenes lépések nagyon nehézzé teszik az elkövetkező időszak olyan döntéseit, amelyek Magyarországtól áldozatokat követelnek Ukrajna támogatása érdekében" – fogalmazott. "Ezért azt várjuk Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait, (...) és azt várjuk az Európai Uniótól is, hogy lépjen fel ebben az ügyben" – fűzte hozzá.

A tárcavezető beszámolt arról, hogy a találkozó elején bejelentkezett az ukrán diplomácia vezetője (Dmitro Kuleba külügyminiszter) is, aki az orosz nukleáris szektor szankcionálására szólított fel, és ennek az EU-n belül is van bizonyos támogatottsága, ám ő határozott tiltakozását fejezte ki ezzel szemben. "Teljesen evidens és senki számára nem okoz meglepetést, hogy Magyarország nem fog támogatni semmi olyan intézkedést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést bármilyen módon korlátozná" – szögezte le.

Valamint kiemelte, hogy az Oroszországgal szemben elrendelt szankciókról folyamatos konzultáció, felülvizsgálat zajlik. Ennek kapcsán pedig fontosnak minősítette az európai hitelesség szempontjából, hogy olyan személyek ne szerepeljenek a szankciós listákon, akik esetében ennek „nincsenek jogi vagy tartalmi okai”.

Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy sajtóértesülések szerint a magyar képviselet Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közeli orosz oligarchákat akart levetetni a szankciós listáról, David Pressman amerikai nagykövet értetlenkedését is fejezte ki ezzel kapcsolatban.