Bár magát a nemzeti konzultációt – mint írták – nem véleményezik, hangsúlyozták: az EU fontosnak tartja a kiszolgáltatott helyzetű, magas rezsiköltségű, alacsony jövedelmű háztartások védelmét. Annak érdekében, hogy a támogatást azok kapják, akik azt tényleg igénylik, energiamegtakarítást ösztönző, célzott kiigazítást javasolnak – tették hozzá.
Egyebekben ugyanakkor felvetéseinkre leginkább kitérő válaszokat kaptunk. Érdeklődtünk például, hogy kiigazítás tárgyában megelégszenek-e a körülbelül 4 ezer milliárdos EU-támogatást fedő, úgynevezett helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) keretében az „okos” villamosenergia-mérők felszerelésére tett magyarországi vállalással.
Részletes válaszukból leginkább az vonható le, hogy az okosmérők felszerelésére tett magyar ígéret illeszkedik energiaárakkal kapcsolatos elképzeléseikhez. Eszerint az RRF-keretből a 816 ezer berendezés felszerelésére szánt összeg kiutalásának sincs elvi akadálya.
A brüsszeli szakzsargonban a „276-os mérföldkő” nevet elnyerő, okosmérős vállalást ugyanakkor maguk is úgy foglalják össze: a módosítások „lehetőséget adnak a lakossági fogyasztóknak és a megfelelő mérőórákkal rendelkező mikrovállalkozásoknak arra, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett dinamikus árazású, önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést kössenek”. Ez leginkább úgy fordítható le, hogy az okosmérős elszámolást a fogyasztók a meglévő, hatósági áras rendszer mellett vehetnék igénybe. Tehát szakértők szerint eme, mindkét fél által elfogadott vállalás nem felülírja, csak kiegészíti a meglévő hazai rezsirendszert.
Rezsicsökkentés: a szándék és a képesség is hiányzik a nemzeti konzultációban hangoztatott brüsszeli „eltörléshez”Felvetésünkre, hogy mit várhat a magyar kormány, ha az Európai Bizottság a rezsivel kapcsolatos magyar lépésekkel nem elégszik meg, lapzártánk után a Bizottság szóvivőjére hivatkozva közölték, hogy spekulációkat nem véleményeznek. December elején a képviselet időszerű rezsiálláspontjukat külön közleményben foglalta össze.
E szerint az Európai Unió a rezsiköltségek állami támogatásának eltörlése helyett annak „átalakítását javasolja”, amihez jelentős pénzügyi segítséget nyújt.
Megítélésük szerint intézkedéseiknek köszönhetően az energiaárak ma már stabilabbak. (A tavalyi sokszorozódás után idén töredékükre eső tőzsdei energiaárak a 2021 előtti piaci, illetve a hazai, rezsicsökkentett árakat még mindig meghaladják.) Az Unió ugyanakkor fontosnak tartja a kiszolgáltatott helyzetűek védelmét, amire a tagországok képesek is – írják. A jelenlegi, drága rendszer, jövedelemtől és fogyasztástól függetlenül, minden adófizetőt terhel. Az energiamegtakarítást ösztönző, az alacsony jövedelműeket célzó támogatások mellett itt is felhívják a figyelmet az okosmérőkre. Eme „dinamikus árképzésnek” is nevezhető rendszert az összesen 10,4 milliárd eurós RRF egyik legfontosabb intézkedéseként említik.
Szakértők mindemellett megjegyzik: az EU különböző szervei – így az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa vagy az Európai Tanács – idei, törvényerővel nem bíró közlései eltérő módon értelmezhető az energiaárak költségvetési támogatása, vagyis a „rezsicsökkentés” gyors, lassú, teljes, feltételes vagy részleges eltörlésére irányuló felhívásként.
A képviselet honlapján ma is olvasható, idén májusi bizottsági ajánlásában például, az elszálló költségvetési hiány megfékezése végett, Magyarországot még kifejezetten arra kérik, hogy „2023 végére szüntesse meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket”.
Az EU – Európai Bizottsággal, Európai Tanáccsal és Európa Tanáccsal össze nem tévesztendő – szakminiszteri Tanácsának ez év júniusi ajánlásában ugyanakkor a mondat már olyképp finomodott, hogy „a fennmaradó energiatámogatási intézkedéseket fokozatosan meg kell szüntetni, ha azt az energiapiaci fejlemények lehetővé teszik, a legkevésbé célzott intézkedésekkel kezdve”.
A „nemzeti konzultáció” ugyanakkor ebből, igencsak megtévesztő módon, csupán az első tagmondattal ijesztget.
A tanácsi irat viszont már csak az energiaár-rendszer „kiigazítását” kéri. Bár a képviselettől arra sem kaptunk egyértelmű választ, hogy az átlag feletti lakossági fogyasztás tarifájának tavaly augusztusi „piacosítása”, vagyis többszörös megemelése találkozik-e az igényeikkel, a Tanács vélhetőleg erre utalt az általuk kevesellt „közelmúltbeli változásokként”.
Az EU Tanácsának ajánlása nem bír törvényerővel, így kéréseik be nem tartása nem fenyeget jogi ellenlépéssel
– szögezte le korábban az ügy kapcsán lapunknak Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet ügyvezetője.
A támogatások megint más lapra tartoznak, amelyek során tételes vállalásokhoz, bonyolult ellenőrzés mellett, konkrét kifizetéseket társítanak. Ráadásul az EU-szerte elszálló költségvetési hiányok enyhítése végett az összes tagállam júniusi országszintű ajánlása indítványozza a helyi energiaár-támogatások csökkentését. Brüsszel ebben sem „pécézte ki” Magyarországot. Sőt, a – hazai energiaárakat is érintő – RRF-támogatások jóváhagyásával kifejezetten kedvező gesztust tettek az Orbán-kormánynak. Az EU, az egekbe szökő költségvetési hiány miatt, változatlanul nehezményezi a nem rászorulók energiaárának támogatását.
Négyezer milliárd forintnál tart az Orbán-kormány hazugsága a rezsicsökkentésről