A Mol az év elejével a pozsonyi finomító termelésének körülbelül egyharmadnyi visszafogását fontolgatja, mivel a hazai kérelem ellenére Brüsszel még mindig nem döntött az egység átalakítására adott ez év végi határidő meghosszabbításáról – tudtuk meg.
Bár értesülésünket az olajcégnél nem véleményezték, hangsúlyozták, hogy orosz kőolajra beállított finomítóikat folyamatosan más forrású nyersanyag hatékony feldolgozására alakítják át. A folyamat vége ugyanakkor, ha lehet, még az eddigieknél is kevésbé látszik.
A Mol évi 8,1 millió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas, Dunai Finomítónak (Dufi) nevezett százhalombattai egysége nagyjából a hazai igényekre szabott. Sőt, a termelés mintegy harmada külföldre kerül. A Mol-tulajdonú Slovnaft évi 6,1 millió tonna feldolgozására képes pozsonyi egysége ugyanakkor a belföldi igények háromszorosát is megtermeli. Így végtermékeik kétharmadát mostanáig a környező államokban értékesítették.
Mint emlékezetes, tavaly az Európai Bizottság az Ukrajna ellen indított február végi orosz támadásra válaszul a tagállamokat többek között orosz nyersolaj-beszerzéseik megszüntetésére is kérte. Ez ellen, mondhatni szokott módon, a tagállami kabinetek közül, hisztérikusan csak Orbán Viktoré kelt ki. A – magyar kormány által folyamatosan gyalázott – EU engedett is a nyomásnak. Így, tavaly év végi hatállyal, csak a tengeren szállított orosz nyersolaj behozatalát tiltották be.
Orbán Viktort kissé megkavarhatták a „szakemberek”, a szokásosnál is nagyobbat tévedettBár az Orbán-kormány és a Mol azt állítja, évek meg sok százmillió dollár kellene az orosz olaj elhagyására, már most is van erre alkalmas finomítónkA váltás, a magyar kormány és szakértőik hangos vészjelzései ellenére, kontinens-szerte, nagyjából zökkenőmentesen lezajlott. Sőt, a szintén az Oroszországból kiinduló Barátság-olajvezetéken ellátott németek és lengyelek is önként csatlakoztak a többséghez. De a bolgárok sem kívánnak élni 2024 végéig szóló haladékukkal: Szófia a napokban, jövő márciustól, betiltotta az orosz olajbehozatalt. Mi több, a hozzánk hasonlóan a Barátság déli ágán ellátott csehek szintén világos és öles lépésekkel fordulnak el az orosz olajtól.
Az - így lényegében csak a Mol által ellátott Magyarországra és Szlovákiára korlátozódó - kedvezmény „részletszabályai” ugyanakkor ránk is róttak teendőket. Orosz nyersolajból készült termékek ugyanis már csak belföldön értékesíthetők. Ez a Dufi esetében úgymond nem gond, hisz a százhalombattai egység - legalábbis a tavalyi állapot szerint - nagyjából pont a harmadnyi kivitel arányában képes tengeri kőolaj feldolgozására.
Nem jöttek be a vészjelzések
A nyersolajtól eltérően az orosz olajtermékek - elsősorban a dízel - idén februártól érvényes uniós behozatali tilalma Magyarországra is kiterjedt. Igaz, a Mol az utóbbi évek során már nem is vásárolt belőle. Tavaly december elején ugyanakkor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Hernádi Zsolt Mol-vezér egy érveléstechnikai esettanulmánynak is beillő sajtótájékoztatón furamód ennek fenyegető közeledtével, illetve az orosz kőolaj - Magyarországra nem is vonatkozó - uniós tilalmával indokolták a 480 forintos üzemanyagársapka eltörlését. A vészjelzéseket ugyanakkor az élet itt sem igazolta: az európai és a térségi ipar gond nélkül átállt más forrású dízelre. (Igaz, pletykák szerint a mostani beszerzés egy része is átcímkézett orosz.)
A kötelezvény így leginkább az úgymond csak 5 százaléknyi tengeri kőolaj feldolgozására alkalmas, viszont termelésének kétharmadát határokon túlra szállító Slovnaft-finomítót érinti. (A Mol harmadik, horvátországi, rijekai finomítóját eredendően tengeri kőolaj feldolgozására alakították ki.) Ahhoz tehát, hogy az új szabály mellett Pozsonyban is fenntartható maradjon a kivitel aránya, a tengeri kőolaj feldolgozásának 5 százalékos arányát mintegy 66 százalékra kellene emelni. Brüsszel, idén év elején, erre tekintettel, ez év végéig engedélyezte, hogy a Slovnaft, a tilalom ellenére, Csehországba szállíthasson orosz eredetű üzemanyagot, vagyis adott haladékot a tengeri kőolajfeldolgozási képesség megtöbbszörözésére. Bár azóta az előrehaladásról konkrét adatok kevéssé láttak napvilágot, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a nyáron, a szlovák kabinet pedig most novemberben kért újabb egy év haladékot Brüsszeltől a pozsonyi finomító megfelelő átalakítására, magyarán a – főképp Csehországba irányuló – szlovák üzemanyagkivitel fenntartására.
Szijjártó Péter újra kivételezést akar, még egy évet kért az EU-s szankciók bevezetéséreA Mol továbbra is várja a végső döntést a cseh derogáció meghosszabbítása ügyében
– válaszoltak mostani megkeresésünkre az olajcégnél. Brüsszel tehát a jelek szerint nem hajlik a most vasárnap lejáró határidő módosítására.
Arra a kérdésünkre ugyanakkor, hogy a Slovnaft-finomító mely főbb beruházások révén mostanra milyen tengerikőolaj-feldolgozási arányt ért el, nem kaptunk pontos választ. Az elmúlt másfél év során is, folyamatosan készültek a „piaci kihívásokra” - hangsúlyozták. A Pozsonyi Finomítóban számos eltérő kőolajtípust teszteltek, így „megtöbbszörözték” a más forrású nyersanyagok bedolgozási képességét. (A kívánt arány egyébként tizenháromszorozást igényelne.) Más forrásból származó információink szerint a szlovákiai egységben a tengeri kőolaj korábbi, 5 százalékos feldolgozási képességét idén körülbelül 33 százalékra sikerült feltornászni. Márpedig, ha e héten nem kapnak brüsszeli haladékot, elsejével gyakorlatilag beáll az eredeti, uniós kötelezvény. Ez pedig csak úgy lesz betartható, ha a termelést körülbelül harmadával – a kivitelt mintegy felével – visszavágják. Az erre vonatkozó, pontosító megkeresésünkre az olajcsoporttól cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Mindazonáltal hangsúlyozták: a százhalombattai és a pozsonyi finomító átalakítása 5-700 millió dollárt és még legalább három évet igényel.
Ez azért fura, mert tavaly májusban, hasonló költségelőrejelzés mellett, még 2-4 évet jósoltak az átállásra.
Míg tehát az anyagi terhek a már végrehajtott beruházások ellenére nem látszanak enyhülni, az időigény - a tavalyi, derűlátó forgatókönyvhöz képest 2,5, a legborúsabb jóslathoz képest pedig „legalább” fél évvel, vagyis legkorábban 2026 végére - nőtt.
Az elkövetkező egy év során mindkét egységben kulcsfontosságú fejlesztéseket terveznek – szögezték le. Céljuk, hogy két, tengertől „elzárt” finomítójuk esetében is maguk dönthessenek, honnan szerzik be a kőolajat, csökkentve ezzel függőségi viszonyaikat. (Megjegyzendő: az „elzártság” e helyt talán kissé túlzó kifejezés, hisz valójában mindkét egység kapcsolódik az omisalji kikötőből eredő Adria-vezetékhez. Meglehet, e tényt az üzenet oltárán időnként Orbán Viktor is feláldozza.)
Orbán Viktor hazudott, hamis érvekkel támadja az Oroszország elleni szankciókatA további ellátási útvonalak kiépítése és megerősítése a térség érdeke – tették hozzá. Az Adria-vezeték horvát szakaszát üzemeltető Janafnak a méltányos szint négy-ötszörösére rúgó olajszállítási díja visszaélés azzal, hogy Szlovákia, Magyarország és Csehország, tengertől elzárt, volt szocialista államként az orosz energiahordozókra és a szomszédaira is rá van utalva – fogalmaztak kérdésünkre. Bár véleményüket a Barátság ukrajnai szállításidíj-emeléseiről is kikértük, utóbbira válaszukban nem tértek ki.
Más szakértők a pozsonyi finomító kényszerű termeléscsökkentésének fő okát nem is Brüsszel merevségében, sokkal inkább a magas horvát szállítási díjakban látják. Eszerint, bár a pozsonyi finomító, ha csökkentett hatékonysággal is, de technikailag "bármlyen arányban" képes lenne a tengeri kőolaj feldolgozására, ez az Adria magas szállítási díjai miatt egyszerűen nem éri meg. Az így kialakult helyzet tehát elsősorban a Slovnaftnak, illetve a Molnak okozhat bevételkiesést, de a mérséklődő szlovák szállítások miatt a cseh vevők is költségemelkedéssel számolhatnak. (Igaz, ezt Prága aligha fogja Brüsszel szemére hányni.)
Utógyújtás
Cikkünk megjelenése után a Moltól jelezték, hogy a lapunknak küldött válaszlevelük óta az Európai Unió Tanácsa, az Oroszország elleni, 12. "szankciós csomag" részeként megadta a kért újabb egy év haladékot a Slovnaft-finomító csehországi kivitelére. Ennek nyomán a pozsonyi egység termeléscsökkentési elképzelései lekerültek a napirendről.
Parázs szakmai viták
Az elmúlt évek során egyébként a téma ezernyi ága-boga vált láthatóvá. Bár név nélkül, de több, Mol-független iparági szakértő is állítja, hogy a Mol finomítói, bár kisebb nyereséggel, de már most alkalmasak lennének tetszőleges arányú tengeri kőolaj feldolgozására. A Mol ezt élesen cáfolja. Hasonló, kibékíthetetlennek tűnő vita látszik kibontakozni az Adria-vezeték szükséges fejlesztéseit illetően is, amit Magyarországon sokallnak, míg más - például horvát - szakértők szerint a cső - most sem alacsony - szállítási képessége gyorsan és olcsón növelhető. Bár az Orbán-kabinet, Brüsszel legteljesebb támogatása mellett, az átálláshoz szükséges finomítói beruházásokra is igényelt EU-támogatást, a nyáron a magyar fél ebbéli igényét furamód törölte, amit a (kormánnyal amúgy igen szoros kapcsolatban álló) Mol nehezményezett is. Szakértők arra is figyelmeztetnek: mivel a költségvetés évi több százmilliárdos többletbevételre tesz szert azzal, hogy a nemzetközinél olcsóbb orosz olajon elért nyereség 95 százalékát extraadó formájában elvonják a Moltól, az Orbán-kormány valójában az orosz behozatal fenntartásában érdekelt. Igaz, az orosz-ukrán háború közvetlen vagy akár áttételes hatásai miatt, a Barátság-olajvezeték bármikor megszakadhat.