Gulyás Gergely állításával ellentétben a szakképzésben dolgozó oktatók nem részesülhetnek a pedagógusoknak megígért, átlagosan 32,2 százalékos januári béremelésből – közölték a Népszava érdeklődésére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vezetői. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-n december 31-én megjelent interjújában beszélt arról, hogy az említett fizetésemelés a tanárokra, az óvónőkre és a szakképzésben oktatókra is vonatkozik.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás lapunknak ugyanakkor azt mondta, a béremelésről szóló kormányrendelet nem tér ki a szakképzési oktatókra. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője azt is hozzátette, hogy a pedagógusok részben EU-s forrásból megvalósuló béremelésével kapcsolatos EFOP Plusz uniós programban sincs benne a szakképzés. Azt viszont mindkét érdekvédő megerősítette,
hogy a korábbi sztrájkbizottsági egyeztetéseken elhangzott, valamennyi béremelésre számíthatnak majd a szakképzésben oktatók is, de ennek részletei még egyáltalán nem ismertek.
Nagy Erzsébet szerint elképzelhető, hogy a szakképzésben dolgozó kollégái közül többen – különösen, akik nem szakmai, hanem közismereti tantárgyakat oktatnak – elgondolkodnak majd azon, hogy intézménytípust váltsanak, ha a köznevelésben jobbak lesznek a fizetések.
Gulyás Gergely kijelentésével kapcsolatban kerestük a Miniszterelnökséget, de cikkünk írásáig nem kaptunk magyarázatot.
Gulyás Gergely szerint még mindig várni kell valamire, mielőtt jelentősen emelhetnék a tanárok fizetésétA szakszervezetek képviselői viszont azt is furcsállják, hogy a pedagógusok béremeléséről szóló kormányrendeletről a miniszter azt állította, hogy azt most társadalmi egyeztetésre bocsátották és január 6-áig lehet véleményezni. Ennek igen erősen ellentmond, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetett rendelet január 1-jén hatályba lépett, vagyis esetleges módosításokról már nem igazán van értelme egyeztetni. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a pedagógusok átlagosan 32,2 százalékos béremeléséhez egy „technikai jóváhagyásra” is szükség van az Európai Bizottságtól. A PDSZ ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint a miniszter vélhetően ebben a kérdésben is „félrebeszél”,
mert ha egy kormányrendelet már hatályba lépett, azt végre kell hajtani, már nem lehet mástól függővé tenni.
Arra a PSZ elnöke és a PDSZ ügyvivője is felhívta a figyelmet, hogy a 32,2 százalékos béremelés jó hangzik, de korántsem lesz minden pedagógusoknak ilyen mértékű. Egyelőre csak a gyakornok fokozatú pályakezdők lehetnek biztosak abban, hogy a bruttó keresetük 32,2 százalékkal nő a tavaly novemberi bérükhöz képest, vagyis havi 400 ezer forintról 528,8 ezer forintra, ami nettóban, kedvezmények nélkül 351,6 ezer forintot jelent. A Pedagógus I. fokozatba tartozók bére 28 százalékkal nőhet a minimálisan meghatározott bruttó 538 ezer forintra (nettó 357,7 ezer forint), a Pedagógus II. fokozatba tartozóké bruttó 555 ezer forintra (nettó 369 ezer forint). Mindez azonban csak egy bérminimum; a pedagógusoknak január 22-éig kell megkapniuk a kinevezés-módosításokat, a pontos összegek ezekben fognak szerepelni. A szakszervezetek szerint viszont azok,
akiknek a bruttó bérük már eléri a rendeletben meghatározott minimumértékeket (mert például több évtizede a pályán vannak), jó eséllyel semmilyen emelést nem fognak kapni.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás úgy véli, ezt a béremelést mindennek ellenére már lehet jelentősebbnek nevezni, különösen a pályakezdők esetében, de a diplomás átlagbér 72 százalékát még mindig nem fogják elérni a tanári fizetések, pedig a kormány ezt ígérte erre az évre. Ehhez bruttó 700 ezer forint körüli átlagfizetés kellene, a PSZ elnöke szerint így idén még legalább két alkalommal lesz szükség bérkorrekcióra, ám a vonatkozó kormányrendeletben ennek a részletei sem jelentek meg,
ahogy az sem, a nevelés-oktatást közvetlenül segítő, nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozók számíthatnak-e béremelésre.
Erről is szó lesz a szakszervezetek és a Belügyminisztérium közötti sztrájkbizottsági egyeztetés következő ülésén, amire a jövő hét folyamán kerül sor. Totyik Tamás lapunknak azt is elmondta, a január 31-ére tervezett tanársztrájk későbbre tolódhat attól függően, a gyakorlatban hogyan valósul meg a kormány által megígért béremelés.
„A legrosszabbul teljesítő magyar tanulók szinte analfabéták” – A PISA-teszt eredményeit elemezték az MTA kutatóiElismerte a Közép-Pesti Tankerületi Központ, hogy magántanárokkal oldják meg a nyelvtanítást több állami iskolábanSzázezreket vettek ki a tanárok zsebéből
A pedagógus bérek jelenlegi mértékét érdemes összevetni azokkal az összegekkel is, amelyeket akkor kapnának a tanárok, ha az Orbán-kormány 2014-ben nem szakítja el a pedagógusbérek számítási alapját a mindenkori minimálbér összegétől. A PDSZ jutott arra: ha a tanárok a korábbi, minimálbéres számítás alapján kapnák a fizetésüket, a mostani bruttó 266,8 ezer forintos minimálbér mellett egy gyakornok fokozatú, egyetemi diplomával rendelkező, pályakezdő pedagógus bruttó bére jelenleg 533,6 ezer forint lenne. Egy 2-6 éve a pályán lévő, Pedagógus I. fokozatú, egyetemi végzettségű tanár bruttó 640 ezer forint körül kereshetne (210 ezerrel többet, mint most), egy 9-11 éve a pályán lévő tanár bruttó 720 ezret (290 ezer forinttal többet a jelenleginél), egy 18-20 éve dolgozó pedagógus fizetése pedig bruttó 800 ezer forintra jönne ki, ami mintegy 370 ezer forinttal magasabb, mint amennyit most kaphat.