Izraelnek minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozzon minden olyan cselekményt, amely népirtásnak tekinthető, és biztosítania kell hogy az izraeli hadsereg (IDF) katonái ne követhessen el népirtást – szólította fel pénteken Izraelt a hágai székhelyű a Nemzetközi Bíróság (ICJ)
A testülethez Dél-Afrika fordult még a múlt év végén. A pretoriai kormány azt állítja, hogy Izrael a Gázai övezet ellen indított offenzívájával megvalósította a népirtás bűncselekményét, nyilvánításáról és megelőzéséről szóló, a a holokauszt nyomán született 1948-as ENSZ-egyezményben foglalt kötelezettségeit. A hágai kereset legfőbb célja eredetileg az volt, hogy az ICJ szólítsa fel Izraelt a Gázai övezet elleni hadjárat leállítására. Izrael ezt arra válaszul indította el, hogy 2023. október 7-én a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász mintegy kétezer fegyveressel lerohanta a területét. A terrortámadásban a palesztin szélsőségesek 1148 emberrel végeztek, az izraeli offenzíva halálos áldozatainak a száma 25 ezer felett jár.
A Hágában kihirdetett döntés ideiglenes intézkedései között az ICJ tételesen felsorolta, mit tekint népirtásnak. Ilyen „egy csoport tagjainak megölése, testi sértések okozása, egy csoport megsemmisítését célzó feltételek megteremtése, születések megakadályozása”. – Izraelnek meg kell akadályoznia és meg kell büntetnie minden olyan nyilvános kijelentést, amely a gázai népirtásra való felbujtásnak tekinthető. Továbbá intézkedéseket kell hoznia a humanitárius segélyek hozzáférésének biztosítása érdekében, meg kell akadályoznia a népirtási ügyben felhasználható bizonyítékok bármiféle megsemmisítését, és lépéseiről jelentést kell benyújtania a bíróságnak a határozat kibocsátását követő egy hónapon belül.
A bíróság egyben aggodalmának adott hangot a Hamász által máig fogva tartott mintegy 130 túsz sorsa miatt, és a palesztin szervezetet a még fogvatartottak azonnali szabadon bocsátására szólította fel. Ugyanakkor a bíróság nem értett egyet Dél-Afrika azon kérésével, hogy azonnali tűzszünetet követeljen Gázában. A BBC megjegyezte, hogy az Izrael ellen felhozott népirtás vádjának vizsgálata – a pénteki, a palesztinok bizonyos mértékű jogi védelmét biztosító ideiglenes intézkedéseken túl – feltehetően több évig is eltarthat.
Az ICJ határozatai ugyan kötelező érvényűek, de nincs végrehajtási mechanizmus. Izrael dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja a bírság intézkedéseit.
A Nemzetközi Bíróság pénteki döntéseire érkező reakciók, ahogy azt várni lehetett, eltérnek egymástól attól függően, hogy ki melyik oldalon áll. A Hamásszal szembenálló Palesztin Hatóság külügyminisztere, Riad al-Maliki azt mondta: „Az ICJ bírái értékelték a tényeket és a törvényeket, az emberiség és a nemzetközi jog mellett döntöttek”. A bíróság indoklása szerint a tűzszünetre azért nem szólították fel Izraelt, mert a nemzetközi humanitárius jog szerint, megfelelő körülmények és jogi keretek között a háború legális, Izraelt megtámadták. Ugyanakkor hozzátették, hogy a háború menetén a fentiek tekintetében a jeruzsálemi kormánynak gyökeresen meg kell változtatnia.
Izrael továbbra is megvédi magát és polgárait, miközben betartja a nemzetközi jogot – jelentette kik a bírósági döntésre válaszul Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki hangsúlyozta, „a háborút az abszolút győzelemig folytatják, amíg az összes túszt vissza nem adják”.
Izrael a vádlottak padjánNaledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter részben csalódottságának adott hangot, mondván, az ICJ intézkedései a gázai tűzszünet nélkül valójában nem működnek. – Szerettem volna, ha az ítéletben szerepelne a megszüntetés szó, de a döntésben foglaltakkal elégedett vagyok – tette hozzá, ugyanakkor szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Izrael eleget tesz-e a bíróság felszólításának, de abban bízik, hogy a közel-keleti ország „hatalmas barátai” a döntés végrehajtására buzdítanak. A dél-afrikai kormány is kiadott egy közleményt, amelyben üdvözölte a bírósági végzéseket, és mérföldkőnek nevezte az ítéletet.
Korábban a Reuters is írt arról, hogy Nelson Mandela dél-afrikai emberi jogi harcos, aki az apartheid elleni küzdelme miatt hosszú évekig börtönben volt, szabadulása után, pedig államfő lett, nagy barátja volt Jasszer Aratatnak, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjének, és párhuzamosságot látott a Dél-Afrika lakosságának harca a fehér kisebbség ellen, és a palesztinoknak az önálló államért folytatott küzdelme között.
Izrael Gázai övezet elpusztítására irányuló terve a legmagasabb állami szintről származikDél-Afrika népirtás vádjával eljárást kezdeményezett Izrael ellen