- Nem világos, kiadja-e Magyarország Olaszországnak az antifa támadót, de a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak 12 éve még zokszó nélkül átadta

Szombaton derült ki, hogy az olasz igazságügyi minisztérium egy EU-s szabályozásra hivatkozva készíti elő Ilaria Salisnak, annak a tanárnőnek a kiadatási kérelmét, akire 11 év szabadságvesztést kért az ügyészség a 2023. februári budapesti antifa támadások elsőrendű vádlottjaként.

Az ügyben éppen folyik némi üzengetés Olaszország és Magyarország között a fogvatartási körülmények miatt, miután a tanárnőnek bilincsben, vezetőszáron kellett megjelennie a bíróság előtt, ami felháborodást váltott ki Olaszországban.

Mint beszámoltunk róla, Ilaria Salis két társára – egy német férfira és egy nőre – három és fél év börtönt kért a vádhatóság. A férfit, a másodrendű vádlottat három évre már el is ítélték és öt évre kiutasították Magyarország területéről azután, hogy mindent beismert. Eközben a harmadrendű azt is tagadta, hogy része lenne a bűnszervezetnek.

Az olasz nő ugyancsak mindent tagad: – Nem követtem el ezeket a bűncselekményeket, nem fogadom el az ügyészség által kért büntetést - mondta a bíróságon. Az ügyben a római külügyminisztérium emiatt bekérette a magyar nagykövetet is, s felszólították a magyar kabinetet, fontolják meg, hogy ne kelljen börtönben lennie a nőnek, hanem például házi őrizetben várhassa ki a jogerős ítéletet. Az ügyben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is egyeztetett Orbán Viktorral, Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azonban azt közölte, hogy a nő fogvatartásának körülményei megfelelnek az összes uniós előírásnak, mind az egészségügyi, mind az egyéb ellátás szempontjából. Kovács Ádám Zoltán római nagykövet péntek este az olasz közmédiában ugyancsak visszautasította a Magyarországot ért vádakat.

Mint korábban szintén megírtuk, a három vádlott a 2023-as szélsőjobboldali becsületnapi rendezvények miatt, csak azért utazott Budapestre, hogy a külső jegyeik alapján általuk szélsőjobboldalinak tartott embereket verjenek meg. Az ügyészség szerint 2023. február 9. és 11. között összesen öt támadás történt Budapesten, amelyben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én, a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt. Hatan súlyosan, hárman könnyebben megsérültek, többek esetében fennállt az életveszélyes állapot kialakulása. 

A szombati hír szerint az olaszok most egy dokumentumon dolgoznak, amely leírja a magyar hatóságoknak, hogy Olaszországban hogy néz ki egy házi őrizet, milyen biztonsági intézkedések kísérik, a GPS-es bokaperectől a rendőrségi ellenőrzésig. Azt is megígérnék a magyar hatóságoknak, hogy elkísérik a nőt a tárgyalásokra.

Kérdés, hogy mindez meggyőzi-e az Orbán-kormányt, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis feltűnően éles hangon beszélt az ügyről a csütörtöki Kormányinfó alkalmával. Úgy fogalmazott, Magyarországon „még az állati ösztönökkel bűncselekményeket elkövetőknek” is biztosítják az emberi méltóságot. – A magyar börtönök fogvatartottjai napi háromszor étkezhetnek, luxus nincs, de az hazugság, hogy a cellában patkányok rohangálnak. A magyar börtönökben általában tisztaság van, a külföldi állampolgárok anyanyelvükön írt eljárási szabályzatot kapnak, ráadásul az eljárásban az olasz tanárnő bizonyíthatóan hazudott a végzettségéről, a családi állapotáról és a személyes kapcsolatairól is. Bár Ilaria Salis számonkérte a magyar hatóságokon a rendszeres kapcsolattartási lehetőségek hiányát, állításával ellentétben 2023 októbere és 2024 januárja között öt napon át összesen hétszer látogathatták meg a közvetlen családtagjai és az ügyvédje, kétszer pedig konzuli tisztviselő járt nála. 2023 márciusa és 2024. januárja között 323 telefonhívást kezdeményezett, kettőt vezetékes, 321-et pedig mobiltelefonról, de tíz videóhívása is volt – sorolta Gulyás Gergely.

Egy későbbi kérdésre a tárcavezető úgy válaszolt, hogy Ilaria Salis személyében egy „kifejezetten alantas, erőszakos, antifasiszta bűnözőről” van szó, aki erőszakos bűncselekményeket követett el és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem haltak meg emberek. A Kormányinfón kiosztottak egy fényképet is az egyik áldozat sérüléseiről, akire másokhoz hasonlóan az antifák hátulról támadtak rá.

Az antifák támadásain nincs mit mentegetni, és bár egyelőre nem világos, hogy Magyarország kiadja-e az olasz tanárnőt, az biztos, hogy az akkori Orbán-kormány nem szólalt meg az ügyben a most Gulyás Gergelyéhez méltó eréllyel, amikor 2012 augusztusában Magyarország simán átadta hazájának az azeri baltás gyilkos néven hírhedté vált katonatisztet, Ramil Safarov őrnagyot.

Ramil Safarov 2004. február 19-én előre megfontolt szándékkal, brutális kegyetlenséggel meggyilkolta Gurgen Margarajant, az örmény hadsereg hadnagyát Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Mindketten NATO Partnerség a Békéért programjában szervezett angoltanfolyamon vettek részt. A boncolási jegyzőkönyv akkori megállapítása szerint Ramil Safarov 16 ütést mért Gurgen Margarjan nyakára és arcára egy baltával, szinte teljesen levágta a fejét. Emiatt az azeri őrnagyot 2006-ban életfogytiglanra ítélték, az Orbán-kormány azonban nemzetközi felháborodást okozva 2012. augusztus 31-én kiadta Azerbajdzsánnak, hivatalosan azért, hogy a hazájában töltse le a büntetését. Ebből semmi nem lett, Ramil Safarovot ugyanis a visszatérése után kiszabadították, azonnal amnesztiát, lakást és életjáradékot kapott, hősként ünnepelték az utcákon.

2014-ben az azeri sajtó azt írta, hogy az átadásról a legmagasabb szinten, egy éven át tartó tárgyalások nyomán állapodtak meg, és bár az Orbán-kormány eleinte húzódozott a dologtól, Ilham Aliyevnek végül sikerült meggyőznie a magyar miniszterelnököt. Hogy mivel, azt azóta sem tudni, de az azeriek valószínűleg átverték a magyarokat. Az ügyben az Orbán-kormány azzal védekezett, hogy az átadáskor transzparensen, mindenben a nemzetközi jognak megfelelően járt el, Örményország viszont ennek ellenére megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Az már 2017-ben derült ki, hogy a Ramil Safarov átadása előtti és utáni időszakban több mint hétmillió dollárt utaltak át egy MKB-s számlára, valószínűleg az Azeri Pénzmosoda művésznéven ismert pénzmosási és befolyásolási kísérlet keretében. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy „sumák”, aki a pénzt összeköti az azeri baltás gyilkossal.