Az egészségügyi magánellátók műhibáival a társadalombiztosításnak okozott károk megtérítésében lesz kulcsszerepe az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (ETT) – erről tájékoztatta lapunkat Mandl József akadémikus, a szervezet elnöke.
Mint arról írtunk: egy még ki nem hirdetett kormányrendelet-tervezet megszüntetné azt a helyzetet, hogy a magánegészségügy szakmai hibáinak korrigálására ingyenes védőhálót nyújtson az állami egészségügy.
Magánegészségügy: jönnek a pénzügyi szövődmények– Azt, hogy van-e ok-okozati összefüggés a magánszektorban történt ellátás, illetve utóbb az állami intézményben szükségessé váló kezelés között, azt a jogszabály kihirdetése után az ETT Igazságügyi Szakértői Testületének tagjai vizsgálják – mondta lapunk kérdésére Mandl József professzor. Hozzátette: erre azt követően kerülhet sor, ha már előzetesen bírósági ítélet vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a magánszolgáltatónál nyújtott ellátáskor „műhiba” történt, azaz a páciens kezelése nem a szakma szabályait betartva történt. Ha ez igazolódik,
úgy a beteg az őt ért károk kompenzációjára tarthat igényt, illetve ha a társadalombiztosításnál is merültek fel jelentős költségek, akkor annak megtérítése is követelhető.
Mandl József emlékeztetett arra, hogy már tavaly év végén úgy módosult az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény, hogy ilyen esetekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszamenőleg kérheti a magánszolgáltatóktól a térítést. Ezt a szabályt viszont csak a hatálybalépés után bekövetkezett egészségkárosodásokra lehet alkalmazni. Ám ahhoz, hogy a kormányhivatal „kiállíthassa” a számlát, tudnia kell, hogy melyek azok az ellátások, amelyek részben vagy egészben a „műhibával” függenek össze, és melyek azok, amelyek nem. Ennek pontos „leltározásához” több szakmai terület orvosi tapasztalatára van szükség. Miután az ETT-én belül működő Igazságügyi Szakértői Testület tagjai évtizedek óta foglalkoznak igazságügyi orvoslással, jelentős tapasztalatuk van bírósági, hatósági eljárásokban, a feladatra a társadalmi egyeztetésen lévő kormányrendelet ezt a testületet jelölte ki szakhatóságként.
– Tehát mi ezekben az ügyekben nem a beteggel állunk kapcsolatban
– hangsúlyozta, az ETT elnöke. Azt is hozzátette: a magánszolgáltatót az egyes beavatkozásokhoz tartozó szokásos kockázatokért és a normál szövődményekért sem lehet felelőssé tenni. Ezért az igazságügyi szakértői testület csak akkor vizsgálódik, ha a magánszolgáltató a szakmai szabályainak nem megfelelő ellátást nyújtott. A munkánk arra sem terjed majd ki,
hogy mekkora összegű térítésre kötelezhető a magánellátó, csak arra, hogy történt-e szakmai szabályszegés és annak milyen következményei hárultak az állami egészségügyre.
A kártérítés összegéről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt a közelmúltban az Infórádióban, eszerint „amit a NEAK a kórháznak finanszíroz az adott ellátási esemény kapcsán, azt fogja kiszámlázni a magánszolgáltatónak.” Hozzátette: például egy rosszul beültetett protézis revíziós műtétje megterhelő a betegnek és sokkal költségesebb is, és utána hosszas a rehabilitáció.
Ha ez szakmai szabályszegés következménye,
akkor a rehabilitációs időszak végéig kell fizetniük a számlát.
