Az Ukrainian Prism független kijevi elemző intézet igazgatóhelyettese szerint több oka is van annak, hogy az ukránok győzelem iránti vágya még mindig magas, a felmérések szerint határozottan 50 százalék fölötti. Az egyik, hogy a társadalom a létéért folytatott küzdelemként éli meg a háborút, miután a bucsai és irpinyi mészárlás mindenkit sokkolt, és az emberek arra jutottak, hogy egy vereség nyomán egész Ukrajnára ez a sors várna. A második ok a győzelem felfogásának átalakulásában rejlik. Míg 2022-ben és részben még 2023-ban is a várakozások szintje nagyon magas volt, és a győzelem az Oroszországra mért vereséget jelentette, addig mára visszafogottabban értelmezik ezt: az 1991-es határokhoz való visszatérést, vagy csak a háború aktív szakaszának lezárását remélik.
Egy a héten közölt felmérés szerint a megkérdezettek 89 százaléka még mindig hisz a győzelemben, 60 százalék pedig biztos benne. Ez persze csökkenő tendenciát mutat 2022-es 95, illetve 80 százalékukhoz képest, a különbség azonban csekély.
Ami pedig a hadszintéri helyzetet illeti, a válaszadók 24 százaléka még mindig azt gondolja, hogy a helyzet Ukrajnának kedvez, 15 százalék azt, hogy Oroszországnak, míg 47 százalék – a népesség közel fele – azt gondolja, hogy patthelyzet alakult ki.
Az elemző azt mondja, nem tudni milyen fogadtatása lesz az ukrán parlamentben elfogadás előtt álló új mozgósítási törvénynek, amely meghatározza majd a hadsereg sorainak további félmillió katonával való feltöltését. A közvéleményben mindenesetre hatalmas az igény arra, hogy átlátható és igazságos törvény szülessen. A szerdai határidőig négyezer módosító javaslat futott be, tehát a parlamentben nagyon eltérőek az álláspontok a törvénnyel kapcsolatban. „Most mindenesetre ki kell várni, hogy lássuk a törvénybe foglalt számokat, a toborzás elveit és az egyes emberek behívására vonatkozó szabályokat” – véli Gerasymchuk, aki szerint addig nehéz megjósolni, milyen reakciókat fog kiváltani.
Ami az ukrán hadsereg jelen álapotát illeti az általános vélemény az – mondja – , hogy bárhogy is alakul a mozgósítás, valamint az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól kapott támogatások üteme, az idei év mindenképp a védekezésé lesz. Ez áll a politikai helyzetre is, mivel nagyon sok múlik az európai parlamenti választások eredményétől, attól, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke, és hogyan alakul az amerikai elnökválasztás.
Azt gondolja, hogy bárki is lesz a Fehér Ház következő lakója, Ukrajna legfőbb érdeke az lesz, hogy a jó kapcsolatok fennmaradjanak mindkét párt irányában.
„A körülmények persze megváltozhatnak, hiszen ismerjük Donald Trumpnak azt a kijelentését, miszerint nem fognak feltételek nélküli támogatást biztosítani Ukrajna számára.” Az újabb amerikai támogatási csomag kongresszusi elakadása kapcsán, lemondóan úgy fogalmaz: ha újraindítanák is a szállításokat, a mostani kapacitások mellett akkor sem érkeznének már meg a kellő időben és mennyiségben azok a lőszerek, amelyekre egy sikeres ukrán offenzívához szükség lenne. „Úgyhogy az ukrán külügy és az elnöki hivatal fő üzenete az, hogy a támogatás folytatására van szükség, és azoknak az alternatív beszerzési forrásoknak a felkutatására, amelyek ha nem is helyettesíthetik, de legalább átmenetileg enyhíthetik az amerikai támogatás hiányát.”
Bár nagy jelentőséget tulajdonít a G7-csoport hatalmaival kötött kétoldalú biztonsági megállapodásoknak – eddig az Egyesült Királysággal, a Müncheni Biztonsági Konferencián pedig Németországgal és Franciaországgal írták már alá ezeket a tíz évre szóló szerződéseket –, a fegyverszállításokat még mindig "alulfinanszírozottnak és nem elég gyorsnak” tartja. Ez az oka annak, hogy a kijevi vezetés az utóbbi időben nagy súlyt fektet az ukrán hadiipar fejlesztésére, minél több érdekelt fél bevonásával, s e téren „van már néhány sikertörténetet” - mondja. Ilyen a török Bayraktar drónok gyártásáról szóló megállapodás, vagy a német Rheinmetall fegyvergyártó konszern vállalása is, hogy fegyver- és lőszergyártást indít Ukrajnában.
Gerasymchuk külön kitért arra, hogy bár Zelenszkij elnök és Zaluzsnij volt főparancsnok is többször hangsúlyozta a drónok szerepének növekedését a háborúban, ezek nem pótolhatják a tüzérségi lőszerek hiányát – főleg miután kiderült, hogy az EU nem lesz képes az ígért egymilliós mennyiséget időre leszállítani Ukrajnának. Jó hírnek nevezte viszont Petr Pavel cseh elnök müncheni bejelentését, amely szerint Csehország talált a készleteiben 800 százezer az ukrán hadseregben felhasználható tüzérségi lőszert, amelyet át tud adni, és Kanada már jelezte is, hogy kész ezt fianszírozni. "Úgyhogy reméljük, javulni fog az az állapot, amely miatt az avgyijivkai harcokban az orosz támadók ötször annyi tüzérségi lőszert tudtak felhasználni, mint az ukrán védők."
