;

Országgyűlés;Svédország;NATO-csatlakozás;köztársasági elnökválasztás;

- Hétfőn államfőválasztással és a svéd NATO-csatlakozással nyitja meg tavaszi ülésszakát a parlament

Napirend előtt várhatóan Orbán Viktor is felszólal.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik. A képviselők az MTI összefoglalója szerint megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról, majd napirend előtti felszólalások hangzanak el.

Döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat.

Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A parlament kijelöli a házelnök feladatait ellátó alelnököt.

Zárószavazás lesz a Svéd Királyságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető még múlt kedden értesítette Kövér Lászlót arról, hogy a kormánypártok február 26-án szavaznának erről.

Mint arról már többször beszámoltunk, bár a Fidesz a parlament külügyi bizottságban még támogatta a svéd csatlakozást, később mindenféle ürüggyel másfél éven át késleltette a ratfikálást. Azonban míg az utolsó előtti Törökország konkrét igényeket fogalmazott meg, az Orbán-kormány illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után. Az egész végül a Gripen-szerződés meghosszabbításával ért véget.

16:40-től várható az új köztársasági elnök megválasztása. Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A kormánypárti frakciók Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek. Az ellenzéki képviselőcsoportok önállóan nem tudnak, közösen pedig várhatóan nem állítanak jelöltet. Az elmúlt napokban közvetlen elnökválasztást követeltek, ennek érdekében vasárnap délutánra tüntetést is szerveztek.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Megválasztása után az új államfő esküt tesz és beszédet mond.

Az államfőválasztás után közel három órán keresztül interpellációk és azonnali kérdések hangzanak el.

Utolsó napirendi pontként az ellenzék kezdeményezésére az életvégi döntésekről lesz négyórás vita.

De a többi részt vevő ország polgárai sem túl derűlátóak. Az Ipsos közvélemény-kutatásából az is kiderül, hogy a magyarok úgy vélik, leginkább az egészségügyre, az oktatásra és a közbiztonságra kellene több pénzt adnia az Orbán-kormánynak.