Oroszország;Ukrajna;háború;elnökválasztás;Vlagyimir Putyin;Alekszej Navalnij;

Vlagyimir Putyin szerint ő elengedte volna Alekszej Navalnijt, de ilyen az élet, az orosz ellenzéki vezető egyszer csak meghalt

Elnökválasztáson még soha senki nem kapott annyi szavazatot, mint ő. Egyik fő célja a háború feladatainak a teljesítése, a konfliktust a NATO-val pedig már nem zárja ki.

Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges katonai művelet" – értsd: az Ukrajna ellen 2022 február 24-én elindított háború – feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő hajnalban a moszkvai választási központjában. Mindenekelőtt a különleges katonai művelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik – hangoztatta a politikus a háromnapos elnökválasztás után tartott sajtótájékoztatóján.Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz a háborúban, és már gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd a békekötésről.

Az elnök megköszönte választási stábja önkénteseinek és a választóknak a bizalmat és a voksokban kifejezett egységet. A magas részvételt a kialakult helyzettel, azon események drámaiságával magyarázta, amelyen Oroszország keresztülmegy. Azt hangoztatta, hogy megvannak a feltételek ahhoz, hogy Oroszországot erősebbé, hatékonyabbá tegyék, és azt ígérte, hogy a hatalom az összes meghirdetett fejlesztési célt el fogja érni.

Vlagyimir Putyin a voksok 80 százalékának összesítése alapján 87,15 százalékon áll az orosz Központ Választási Bizottság (CIK) éjfél után közzétett adatai szerint.

A hivatalban lévő, ötödik elnöki ciklusát kezdő államfő több mint 58 millió szavazatot kapott, ez a legnagyobb szám az orosz elnökválasztások 1991-ben elkezdődött történelmében.

Arra kérdésre, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy ma világban minden lehetséges. Ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.

A nemrégiben börtönében elhunyt ellenzéki politikusról, Alekszej Navalnijról is, azt állítva, hogy sokkal a halála előtt beleegyezett abba: az cseréljék ki nyugati börtönökben ülő oroszokra. Egyetlen feltétele volt: az, hogy az orosz ellenzéki politikus a fogolycsere után ne térjen vissza Oroszországba. A politikus elhunytával kapcsolatban megjegyezte, hogy ilyen az élet, semmit nem lehet tenni.

Az Oroszország ellen ukrán oldalon harcoló orosz alakulatokkal kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy Oroszországban nincsen ugyan halálbüntetés, de minden árulót, aki fegyverrel a kezében szállt szembe a hazájával, azonosítani fognak.

– Mindig, most és a jövőben is úgy fogunk bánni ezekkel az emberekkel, mint akik háborús övezetben vannak. Úgy fogjuk tekinteni őket, mint akik fel vannak fegyverezve. Minden bűnüldöző szervet arra utasítunk, hogy mindenkit név szerint azonosítsanak, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akik fegyverrel harcolnak Oroszország ellen. Nem hagyunk nekik békét. Erről tudniuk kell – mondta az államfő.

Az orosz területre való betörésekkel próbálkozó „terrorista” alakulatoknak Putyin ugyanazt a sorsot jósolta, mint amely a második világháború során árulóvá vált Andrej Vlaszov szovjet tábornok hadseregét érte utol.

A most befejeződött orosz elnökválasztást Vlagyimir Putyin demokratikusnak nevezte, a nyugati országok reagálását pedig várhatónak, mert, mint mondta, ők fegyverrel küzdenek Oroszország ellen, és megpróbálják feltartóztatni a fejlődését.