Népszerű volt a Tiszafüred-Karcag közötti vasútvonal, a kerékpáros turisták is kedvelték és használták, akadtak, akik orvoshoz, iskolába vagy épp munkába is ezzel jártak. Debrecenből vagy Budapestről rengetegen ezt a vonalat használva mentek tovább a gyógyvizéről híres Berekfürdő felé, illetve sokan komolyan vették az aktív turizmus szlogenjeit is, és kerékpárjukat a vonaton kényelmesen ideszállítva tekerték körbe a Tisza-tavat. Ezt a vonatpótló buszokkal immár nem tudják megtenni.
Ujvári Imre, Tiszafüred fideszes polgármestere korábban lapunknak a szárnyvonal bezárásáról annyit mondott: a vasút működtetése nem érzelmi, hanem racionális kérdés, így lehetett arra számítani, hogy a MÁV megteszi ezt a lépést, miután az utóbbi években folyamatosan csökkent az utasszám. Ugyanakkor tény az is, hogy az elmúlt években az önkormányzat a vasúttársasággal közösen, közel 100 millió forintos beruházással felújította az állomást, nem kis részben azért, hogy a Tisza-tó kapujába érkező vendégek megfelelő fogadóépülettel találkozzanak. A kormánypárti polgármester akkor jelezte: javasolják a vasúttársaságnak, hogy legalább a turisztikai szezonban, késő tavasztól kora őszig járjanak szerelvények amihez a város kész akár támogatást is nyújtani, ha úgy dönt a testület.
Olyan vasúti mellékvonalakat is bezárhat az Orbán-kormány, ahol nemrég újították fel az állomásokatMegkérdeztük most a polgármestert, az elmúlt hónapokban történt-e az ügyben előrelépés, várható-e, hogy tavasztól újra elindulnak a vonatok,
de azt üzente a titkárságán keresztül: nincs érdemi változás.
– Igyekszünk komolyan venni Lázár János miniszter úr szavait, miszerint a vasúti mellékvonalak augusztus 1-i bezárása egyfajta tesztüzem, decemberig tart, és utána mérleget vonnak, s úgy döntenek a továbbiakról – mondta tavaly ősszel lapunknak Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere. Ő korábban is erősen lobbizott az építési és közlekedési tárca vezetőjénél, hogy a szárnyvonaluk életben maradjon. Arra hivatkozott, hogy az Ipoly völgyében a szlovák és magyar települések szoros együttműködésbe kezdtek a térség közös gazdasági fejlesztése érdekében, és ennek egy sarkalatos programja épp a nemzetközi közlekedés. A Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti szakasz működtetését indokolja – érvelt –, hogy a pálya egyik felén jelenleg is folyik teherszállítás, illetve hogy nemcsak a magyarok, de a határ túloldalán a szlovákok is szeretnék beindítani a személyszállítást.
Lázár János szerint busszal vagy vonattal mindenkit elvisznek, a vasúti mellékvonal-bezárásokat pedig decemberben értékelik– Ami az Ipolytarnóc-Balassagyarmat szárnyvonalat illeti, december 7-én írtam levelet Lázár miniszter úrnak, de az erre adott válasza sajnálatosan egyezik a minisztérium és a MÁV-VOLÁN sajtónyilatkozataival. Vagyis egyelőre marad az „üzemeltetési módváltás” mert a miniszter szerint a busz, ami párhuzamosan fut a vasútvonal mellett, gyorsabb elérést biztosít és légkondicionált is – reagált a polgármester mostani kérdésünkre, miszerint náluk változott-e ősz óta bármi a „vonat-ügyben”. Hozzátette:
egyetlen komoly reményük, hogy a szárnyvonaluk fejlesztését és létjogosultságát a nemzetközi személyforgalom és turizmus újraindulása megteremtheti.
– A szlovák–magyar közlekedési kapcsolatok fejlesztése napirenden van, a két állam kormánya kiváló kapcsolatot ápol, s legutóbb a Drégelypalánk-Ipolyhídvégi híd átadási ünnepségén mind a szlovák állam képviselői, mind Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette, hogy a közlekedési kapcsolatok, így többek között a vasút fejlesztése napirenden van – mondta lapunknak Csach Gábor.
Kétszer is sikerült ünnepélyesen átadnia Szijjártó Péternek ugyanazt a hidatMegkérdeztük a közlekedési tárcát is, a „tesztüzem” után tervezik-e, hogy újraindítják a vonatközlekedést, s ha igen, mely szárnyvonalakon, illetve hogy a tapasztalatok szerint nőtt vagy csökkent az utasforgalom, olcsóbb vagy drágább lett-e a helyettesítő közlekedés mint a korábbi működtetés. – Tíz regionális vasútvonalon, illetve vonalszakaszon 2023. augusztus elseje óta vonathelyettesítő autóbuszok közlekednek, tavaly – a szokásos éves menetrendváltás keretében – kisebb mértékben ezeken is változott valamelyest a közlekedés. A cél az, hogy a vonatokhoz való csatlakozások kedvezőbbek legyenek, illetve a vasúttársaság és a Volánbusz integrációjából következő előnyöket még hatékonyabban ki lehessen használni az érintett térségek közlekedésében – fogalmaztak válaszukban. Hozzátették, „egyes sajtóhírek ellenére” a módváltás után sem csökkent az utazások száma az adott vonalakon:
a párhuzamosan közlekedő vagy azonos településeket összekötő menetrend szerinti buszjáratok átvették a helyi utasok egy részét, az ország- és vármegyebérletek bevezetésének köszönhetően pedig megszűnt az az évtizedes kényszer, hogy egy jegytermékkel az utasok a Volánbusz és a vasút szolgáltatásai közül szigorúan csak az egyiket használhatták.
– Az állam legfontosabb feladata, hogy minden polgára számára biztosítsa, hogy a közösségi közlekedés segítségével a lehető legjobb feltételek mellett el tudjon jutni az úti céljához: a munkahelyére, iskolába, a családjához, egészségügyi intézményekbe, a szomszédos járási központba, a megyeszékhelyre, vagy éppen a fővárosba. Az érintett szakaszokon az állam folyamatosan teljesíti ezen kötelességét – fogalmazott a tárca sajtóirodája.
Végül nem térnek vissza a vonatok a bezárt mellékvonalakon, csak a menetrend változikVasúti mellékvonalak bezárására készül a MÁV és az Orbán-kormány