ENSZ;Magyarország;szavazás;határozat;srebrenicai népirtás;

Szégyenfát állítanak fel a srebrenicai mészárlás emlékhelyén, Magyarország neve is rajta lesz

A cél az, hogy az ENSZ közgyűlésének csütörtöki szavazása ne merüljön feledésbe.

Az ENSZ közgyűlése csütörtökön New Yorkban kis többséggel hivatalosan is népirtásnak minősítette a srebrenciai mészárlást, július tizenegyedikét pedig megtette emléknapnak. A határozatot mások mellett Magyarország sem ismerte el. Annak érekében, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se merüljön feledésbe, a Srebrenicai Anyák Egyesülete a Potocariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állít fel, amire a határozat ellen szavazó államok nevei kerülnek – derül ki a Balk Magazin cikkéből, amit elsőként a 444 vett észre.

Mint arról lapunk is beszámolt, az ENSZ közgyűlése 84 szavazattal, 19 ellenében és 68 tartózkodás mellett döntött a határozat elfogadásáról. Magyarországnak az ellenszavazattal sikerült olyan diktatúrákkal egy platformra kerülnie, mint az ENSZ BT-tag Oroszország és Kína, illetve Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Eritrea, Mali, Nicaragua és Szíria. A 193-ból 22 ENSZ-tagország nem vett részt a szavazáson.

Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken közölte, a magyar kormány azért nem támogatta a július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánító ENSZ-határozatot, mert szerinte az az egész régió számára igen veszélyes ellentéteket éleszthet újra a Nyugat-Balkánon. „Szerintem abban nincsen vita, hogy ami történt Srebrenicában, az egy elképesztően szomorú, tragikus esemény, amelynek elítélése tekintetében egyértelműen kell fogalmazni. Szerintem azt senki nem vitatja, hogy ez egy szörnyű dolog volt, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy soha ilyen szörnyűség a jövőben a világ egyetlen pontján se fordulhasson elő” - jelentette ki. Azonban a tárcavezető úgy véli, a kérdés nem ez volt. „A kérdés az, hogy egy ilyen határozat harminc esztendő múltán, a jelen pillanatban hozzájárul-e a nyugat-balkáni térség nyugalmához és békéjéhez, vagy éppen ellenkezőleg, olyan ellentéteket szít és éleszt újra a Nyugat-Balkánon, amelyek adott esetben az egész térség számára, így Magyarország számára is veszélyesek lehetnek” – mondta.

Bár a 32 másik ország támogatásával készült német-ruandai ENSZ-határozattervezet szövege nem is említi a szerbeket, Aleksandar Vučić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai-hercegovinai Szerb Köztársaság elnöke intenzíven kampányolt ellene, előbbi arra hivatkozva, hogy a szerbeket kvázi népirtó nemzet szerepébe kényszerítik.