Bár Orbán Viktor győzelmet hirdetett, a világsajtó másképp látta az EP-választást

„A mai napon legyőztük a régi ellenzéket, a mai napon legyőztük az új ellenzéket, és mindegy, hogy hívják az éppen soros ellenzéket, újra és újra mindig le fogjuk őket győzni” – mondta magabiztosan Orbán Viktor miniszterelnök a választások éjszakáján tartott értékelésében.

A világsajtó azonban másképp látta. A Politico gyorselemzésében az európai parlamenti választások egyértelmű nagy győztesei közé sorolja Magyar Pétert. A tekintélyes brüsszeli portál szerint az EP-választás legnagyobb győztesei ugyanis Ursula von der Leyen, Giorgia Meloni, a szélsőjobb, a szocialisták, Magyar Péter és Roberta Metsola.

Magyar Péter, aki korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök szövetségese volt, most legnagyobb riválisává és a magyar ellenzék vitathatatlan arcává vált és a szavazatok mintegy 30 százalékát szerezte meg úgy, hogy csupán az  év elején szállt ringbe, írja a lap. Orbán Viktort és a Fideszt ugyanakkor a nagy vesztesek közé sorolja az elemzés. Hangsúlyozza,

A Reuters hírügynökség idézi Magyar Pétert, aki a Fidesz Waterloojának, a vég kezdetének nevezte a választást, és emlékeztet, hogy az előzetes közvélemény-kutatások is még 50 százalék fölötti eredményt jósoltak a magyar kormánypártnak. A hírügynökség kiemelte,

Számos külföldi lap „magyar vonatkozású” hírként még azt említette meg, hogy EP-képviselő lesz a „Budapesten láncra vert” Ilaria Salis, aki az olasz Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége jelöltjeként szerzett mandátumot, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy 15 hónap után hazatérhet Olaszországba, hiszen parlamenti képviselőként mentelmi jogot kap. Az olasz Corriere della Sera közli: pártja Salis azonnal szabadon bocsátását követeli, ügyvédje felvette már a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, most már a magyar bíróságon múlik, hogy leállítsák az eljárást, ami a jogi képviselő szerint csupán formaság.

Az európai sajtó különben első reakcióiban elsősorban a szélsőjobb térnyerését és a jobbközép parlamenti többség megőrzését emelte ki, a franciaországi politikai „földrengés” kockázatának, valamint Giorgia Meloni "királycsináló" szerepének szánt nagyobb terjedelmet. 

Nagy figyelmet szenteltek az EP-választásnak az Európai Unión kívüli nyugati és amerikai médiák is.

Az amerikai CNN elemzése szerint „a szélsőjobboldal előre jelzett térnyerése az európai parlamenti választásokon a puszta számok tekintetében szerénynek tűnhet, de jelentős”. A szélsőjobboldali pártok által elért győzelmek nem feltétlenül váratlanok, de nem is jelentenek egzisztenciális válságot az EU számára. Azt viszont mutatják,

A The New York Times az európai szélsőjobb megerősödését elősegítő tényezőket veszi számba. Ezek közé sorolja mindenekelőtt „a Covid-korszak politikája miatti tartós dühöt és a világjárvány nyomán illetve az ukrajnai háború következtében megnövekedett inflációt, amely Európát az olcsó orosz energiától távolabb sodorta”. Az amerikai lap kiemeli, hogy az Európai Parlamentben a szélsőjobboldal egy része oroszbarát, és egy gyors, Oroszország feltételei szerinti békemegállapodást szorgalmaz Ukrajnával.

- állítja a The New York Times.

Az Európai Unióból távozott Egyesült Királyság közszolgálati médiája, a BBC arra keresi a választ, „mit mond, mit üzen a briteknek ez az uniós választás és a szélsőjobboldal felemelkedése?” A BBC szerint mindenekelőtt arra a veszélyes jelenségre világít rá, hogy választóik megtartása érdekében „egyre több jobbközép politikus utánozza a szélsőjobboldal nyelvezetét olyan égető kérdésekben, mint a migráció és a környezetvédelem”. Megjegyzi: Bár összességében a jobbközép párt nyerte a legtöbb mandátumot és a legtöbb szavazatot az Európai Parlamentben, a nemzetközi média főcímeiben ez kevésbé köszön vissza. Hogy miért? Mert ez kevésbé vonzó, mint a szélsőjobboldal térnyerésről szóló bombasztikus szalagcímek.