szegénység;megtakarítás;jövedelem;megélhetés;Egyensúly Intézet;

Egyensúly Intézet: A magyarok közel fele éppen hogy ki tud jönni a jövedelméből, a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét

A válaszadók 32 százaléka nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadással.

A magyarok 2 százalékának nincs bevétele, miközben 43 százalékuk havonta nettó 250 ezer forint alatti, a szűkös megélhetésre sem elegendő jövedelemből gazdálkodhat – derül ki az Egyensúly Intézet friss, 1000 fős reprezentatív mintán készült kutatásából.

A 24.hu összegzése alapján a megkérdezettek szerint 2023 tavaszához képest idén már havi nettó 50 ezer forinttal több, nettó 400 ezer forint kell az átlagos megélhetéshez. A gondtalan élethez szükségesnek ítélt összeg továbbra is havi nettó 600 ezer forint.

A kutatás szerint a válaszadók

csaknem harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) pedig az átlagos jövedelmi szint alatti csoportba tartozik.

Összességében nézve viszont a magyar társadalom jövedelmi szerkezete 2023 közepéhez képest lassú, de tendenciaszerű javulásnak indult, 2024 tavaszára 11 százalékponttal többen, 24 százaléknyian vannak azok, akik az átlagosnak gondolt jövedelmi sávban vagy afelett helyezkednek el.

Kiderült az is, hogy az elmúlt három évben a magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje, ezt a megkérdezettek a következőképp indokolták:

  • áremelkedések (96 százalék),

  • új kiadások megjelenése (46 százalék),

  • saját vagy partnere jövedelemcsökkenése (29 százalék),

  • államtól kapott juttatások csökkenése (15 százalék),

  • család megváltozott helyzete, például gyermek születése (14 százalék).

2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azoknak az aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartásuk szokásos kiadásait. A magyarok 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi és pénzügyi helyzetére gondol, és

majdnem minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás.

A kutatás szerint a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait. A válaszadók tizede érzi úgy, hogy jó anyagi körülmények között él, számukra nem okoznak gondot a hétköznapi kiadások.

Egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezéséről

  • 39 százalék mondta azt, hogy problémát jelentene, de még meg tudná oldani saját erőből,

  •  32 százalék arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással,

  • és csak 26 százalék jelentette ki magabiztosan, hogy gond nélkül ki tudná fizetni.

A kutatásból kiderült az is, hogy

  • az aktív dolgozók körében 41 százalék teljes mértékben, 45 százalék pedig többnyire képes fedezni kiadásait a fizetéséből. 11 százalék számolt be arról, hogy nem igazán jön ki a keresetéből, míg további 3 százalék egyáltalán nem képes erre;

  • az infláció miatt a válaszadók 46 százaléka vásárláskor rendszeresen az alacsony árakat és az akciókat kereste, további 32 százalékuk pedig, ha nem is mindig, de néha ehhez folyamodott;

  • a megkérdezettek 30 százaléka kisebb, 2 százaléka pedig nagyobb összeget is félre tud tenni. A magyarok közel fele (46 százalék) épphogy ki tud jönni a jövedelméből, miközben ötödük már erre sem képes vagy egyre nehezebb anyagi helyzetben érzi magát;

  • minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került;

  • a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét;

  • orvosi kezelésről, fűtésről vagy étkezésről a magyarok nagyjából azonos arányban mondtak le a közelmúltban vagy azt megelőzően, nagyjából minden ötödik embernek kellett meghoznia legalább egy ilyen döntést;

  • és a szülők 8 százaléka nem tudta fedezni gyermeke vagy gyermekei alapvető szükségleteit az elmúlt fél évben, további 7 százalékuk pedig korábban került ilyen helyzetbe.

A magyarok többsége (54 százalék) egyébként magabiztosnak mutatkozik a közeljövő kapcsán, nem lát esélyt arra, hogy a következő néhány hónapban pénzügyi instabilitással kelljen megbirkóznia. Ám a magyarok 75 százaléka háztartása bevételeinek stagnálására számít, miközben a hosszú távú kilátásokat illetően a többség jellemzően borúlátó.

Mindent összevetve a kutatás szerint jelenleg a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember tekinthető szegénynek.

Az, hogy kijön a jövedelméből, és képes kiegyensúlyozott életvitelt fenntartani, 45-50 százaléknyi válaszadóról mondható el. A fennmaradó 15–20 százaléknak nem igazán okoznak gondot a hétköznapi kiadások, képesek félretenni kisebb-nagyobb összegeket, és gond nélkül fedezni tudnak egy jelentősebb váratlan kiadást.