Az észak-atlanti szövetségben sem hazánk a kedvenc, és még ez lenne a kisebbik baj. Arra, hogy ne kedveljenek, bőven van okuk. A magyar miniszterelnök és külügyminiszter rendre a NATO-t vádolják háborús hangulatkeltéssel és a harmadik világháború kockáztatásával, anélkül, hogy bár félszóval hozzátennék, hogy amúgy ezt a valóban kritikus helyzetet Oroszország Ukrajna elleni totális agressziója váltotta ki.
Az EP választási kampányban Orbán Viktor nem kevesebbet állított, mint hogy a NATO világégés felé vezeti tagjait. Május végén a külügyminiszterek prágai találkozója előtt Szijjártó Péter azt írta közösségi oldalán: „Minden eddiginél háborúpártibb hangulat és minden eddiginél őrültebb ötletek” várhatók Prágában. Hozzátette azt is,
hogy az amerikaiak és britek jelenléte „ösztönzőleg fog hatni” arra a „hisztérikus állapotra” „háborús pszichózisra”, amibe európai uniós kollégái már „nagy lendülettel belelovalták magukat”.
A NATO-Magyarország viszály nem is a háborúval, hanem jóval korábban kezdődött. Az Orbán-kormány 2017-től, a nemzeti kisebbségi jogokat durván megnyirbáló ukrán oktatási törvény elfogadása óta blokkolja a NATO-Ukrajna Tanács munkáját, Ukrajna minden euroatlanti integrációs törekvését, amit főképp Washingtonban igen rossz néven vettek.
Mivel a védelmi szövetség konszenzusos döntéshozással működik, a katonai nagyhatalomnak nem mondható országunk igen sok bosszúságot szerzett a NATO-nak. Mint például a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációjának értelmetlen, „csakatértis” késleltetésével, az Ukrajnát támogató erőfeszítések blokkolásával. Jens Stoltenberg múlt heti budapesti villámlátogatása is e konszenzuskényszer eredménye volt, hiszen a júliusi washingtoni NATO-csúcson szükség lesz Magyarország jóváhagyására mind az új főtitkár, mind Ukrajna hosszú távú támogatási tervének, mind annak az elfogadásához, hogy a fegyverszállítmányokat koordináló, a németországi Rammsteinben székelő amerikai vezetésű ukrán védelmi kontaktcsoport misszióinak egy részét integrálják a NATO-ba. Ezen tervek egyetlen ellenzője Budapest volt. Orbán ugyan most megígérte, hogy a jövőben nem fog blokkolni egyetlen Ukrajna támogatását célzó NATO-döntést sem, sőt a „Magyarországot megsértő holland fickó” Mark Rutte főtitkárrá választását is támogatja, és már a bocsánatkéréshez sem ragaszkodik, azon ígéret fejében, hogy Magyarország kimaradhat az (amúgy a NATO alapszabályzat szerint sem kötelező, egyelőre nem is tervezett) ukrajnai katonai misszióból és Ukrajna pénzügyi támogatásából is.
De miért jött Budapestre Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára?A budapesti találkozó után a francia Le Monde-nak névtelenül nyilatkozó NATO-diplomaták nehezményezték a megállapodást. Többen azt állították, Stoltenberg olyan döntést hozott Magyarország javára, amely hosszú távon nem maradhat következmények nélkül. Úgy vélik, a NATO-főtitkár ugyan „megtalálta az ideális modus operandit a Magyarországgal kialakult helyzet feloldására”, ugyanakkor veszélyes precedenst is teremtett.
Budapest belekóstolt és megkedvelte a vétók és blokkolás ízét, és a most megszerzett mentesség pedig " felhatalmazza Magyarországot arra, hogy egyre nagyobb követeléseket támasszon". "Amikor egy új szabályt vezetünk be"
- mondta egy diplomata - "mérlegelnünk kell az összes következményt", márpedig szerinte Stoltenberg elbagatellizálta azt, hogy a szövetség egyik tagállama elhatárolódik az Ukrajnának nyújtott politikai támogatástól is.
A vétózsarolásnál is súlyosabban nyom a latban, hogy biztonsági kockázatként, Putyin trójai falovaként tekintenek hazánkra a NATO-ban. A tekintélyes Politico portál már 2017-ben arról írt, hogy Magyarország jelenti a legkomolyabb biztonsági rést a nyugati szövetségi rendszer számára. Biztonságpolitikai források azt nyilatkozták, „mindenki úgy véli, Magyarország kompromittálódott", a magyar NATO-kapcsolatokban megszűnt irányunkba a bizalom,
mert az Orbán-kormány lehetővé teszi, hogy az orosz titkosszolgálat „valóságos ámokfutást rendezzen Magyarországon”.
Azóta újabb bizonyítékok kerültek nyilvánosságra – az orosz kémbank, illetve a külügyminisztérium teljes infrastruktúrájára rálátó, s ezáltal érzékeny NATO-adatokhoz is hozzáférést nyert orosz kémek és hekkerek budapesti jelenléte – ami tovább mélyítette a bizalmatlanságot. Az utóbbi hónapokban több olyan belső forrásokra támaszkodó amerikai sajtóhír látott napvilágot, miszerint a NATO-ban már csak azt osztják meg a magyarokkal, ami feltétlenül szükséges tagságunkból adódóan,
de mindenki tart attól, hogy az információk Budapestről egyenesen a Kremlbe továbbítódnak.
Orbán Viktor idén tavasszal, amikor az Antalyai Diplomáciai Fórumon Vlagyimir Putyinnal is találkozott, - az MTI tudósítása szerint – arra panaszkodott, hogy sokan Putyin kutyájának tartják. „Erre pszichoterápiát javasolnék. Ez nem politikai vita” – reagált a miniszterelnök. Pszichoterápia helyett azonban a kiközösítést és elszigetelést választja a nyugat.
Visszalépett a román elnök, a holland Mark Rutte lesz a NATO főtitkáraOrbán Viktor: Ez a végén jobban fog fájni az EU-nak, mint Magyarországnak