A gyermekvédelmi ágazatban júliustól alkalmazható pszichológiai alkalmassági és „kifogástalan életviteli” vizsgálat ellen tiltakozik a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, a Szociális Szakmai Szövetség, továbbá több szervezet, szakember.
Közös közleményük szerint a nemrég elfogadott jogszabály a rendőrség és más erőszakszervezetek világát hozza be az ágazatba, indokolatlanul nagy betekintést tesz lehetővé a dolgozók magánéletébe. Állásfoglalásuk szerint az intézkedések nem nyújtanak megoldásokat a gyermekvédelem aktuális problémáira, sőt,
a vizsgálatok több ponton összeegyeztethetetlenek az ágazat szociális és etikai normáival.
Mint arról lapunkban többször írtunk, a kegyelmi botrány nyomán, a politikai károk mérséklése miatt hozott – sokak által bírált – előírások alapján már megkezdődött az intézményvezetők átvilágítása, majd az ellenőrzést kiterjesztették a gyermekvédelem más dolgozóira is.
Most ez utóbbi ellen tiltakoznak a szakmai szervezetek, mert többek között arra kell válaszolniuk az érintetteknek és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóknak: Kivel és mióta élnek együtt? Milyen ingatlanuk, 300 ezer forintot meghaladó ingóságuk van? Melyik szórakozóhelyet látogatják havi, heti és napi rendszerességgel? Fogyasztanak-e alkoholt, és ha igen, mennyit? A válaszok alapján akár elbocsáthatják a dolgozókat, ahogy akkor is, ha a hozzátartozójuk megtagadja a kérdőív kitöltését, illetve feleletei nem egyeznek az elvárásokkal. A „rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve” bármikor ellenőrizheti is őket. Minderre az idén több, mint 1,7, jövőre pedig 2 milliárd forintot különít el a kormány.
Hol szórakoznak? Kivel élnek? – Kérdőíven vallatják a gyermekvédelmi dolgozókatAz ellenőrzés ellen most tiltakozó szervezetek nem csak az ellenőrzést kifogásolják, hanem azt is, hogy a törvény szerint a dolgozóknak nincs jogorvoslati lehetőségük. Így akár egyik napról a másikra megszűnhet a jogviszonyuk úgy, hogy érdemben védekezni tudnának. Álláspontjuk szerint ráadásul az alkalmazott pszichológiai vizsgálat csak korlátozottan képes kiszűrni a bántalmazókat, több kérdés pedig olyan társadalmi normákhoz, társadalmi átlaghoz viszonyít, amelyekről a szakemberek véleménye sem egyezik. A vizsgálat következtében – állították –
olyan dolgozók jogviszonya is megszűnhet, akik munkakörükben jól, sőt kiválóan teljesítenek.
Emellett a vizsgálat olyan információkat követel a dolgozóktól és a velük egy háztartásban élőktől, amelyek nem kapcsolódnak össze a bántalmazó magatartás lehetőségének vizsgálatával, így súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat vetnek fel.
Kitértek arra is, hogy miközben évi 2 milliárd forintot költ majd a kormány a dolgozók ellenőrzésére, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer „minőségi és mennyiségi” munkaerőhiánya fokozódni fog.
Új jelentkezők nem lesznek a meghirdetett álláshelyekre, és számos szakember is elhagyja a pályát, amit a gyerekek szenvednek majd meg.
Mint írták, a gyermekvédelem aktuális problémáit szakmailag megalapozott koncepció alapján, az ágazatban dolgozók társadalmi, anyagi megbecsülésével, a képzés fejlesztésével és az érintettek bevonásával, konszenzusra törekvő közös munkával kell orvosolni. Ennek ellenére – emlékeztettek – a kegyelmi botrány ürügyén megindult jogalkotási folyamattal kapcsolatban hiába ajánlotta fel tudását és együttműködését számos gyermekjogi, gyermekvédelmi szervezet,
a kormány nem vonta be őket a jogalkotás előkészítésébe, elzárkózott a szakmai párbeszédtől.
