A srebrenicai népirtás a modern európai történelem egyik legsötétebb pillanata volt, a megbékéléshez közösen kell hidakat építeni - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikai és bővítési biztos a mészárlás emléknapja alkalmából kiadott közös nyilatkozatban
A július 11-i évfordulóhoz igazítva közzétett nyilatkozat hangsúlyozza: kötelesség tisztelettel adózni annak a több mint 8300 fiúnak és férfinak az emléke előtt, akit 29 évvel ezelőtt gyilkoltak meg a bosznia-hercegovinai Srebrenica körüli hegyekben. – Felszólítjuk a politikai vezetőket, hogy utasítsák el a megosztó retorikát, cselekedjenek igazsággal és bizalommal, valamint éljenek a párbeszéd és a jog eszközeivel – jelezte Josep Borrell és Várhelyi Olivér.
A szerb határ közelében fekvő Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli bosnyákok ott kerestek menedéket. A bosznia-hercegevonai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni kor legnagyobb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
Nem úgy az Orbán-kormány és maga Szijjártó Péter. Utóbbi jelentette be, hogy a srebrenicai népirtás emléknapjáról szóló ENSZ-határozattervezetre Magyarország nemmel szavaz, mondván, „teljesen felesleges feszültségkeltésről” van szó. E bejelentésnek megfelelően Magyarország valóban nemmel szavazott, így az ENSZ Közgyűlése végül 84 szavazattal 19 ellenében és 68 tartózkodás mellett fogadta el, hogy július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítsák. Az Orbán-kormánynak a szégyenteljes húzással sikerült olyan diktatúrákkal egy platformra kerülnie, mint Oroszország, Kína, Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Eritrea, Mali, Nicaragua és Szíria, nem mellesleg Magyarország nevét egy szégyenfalra is felírták.
Szégyenfát állítanak fel a srebrenicai mészárlás emlékhelyén, Magyarország neve is rajta leszMegszavazta az ENSZ, hogy emléknapot kapjon a srebrenicai népirtás, Magyarország ellene voksoltAz Orbán-kormány nemmel fog szavazni a srebrenicai népirtásról szóló ENSZ-határozattervezetreAmi a Borrell- és Várhelyi-féle közleményt illeti, a múlt sebeinek begyógyításához el kell ismerni és tanítani kell a történelmi tényeket, tisztelegni kell az áldozatok előtt és emlékezni kell rájuk. Azonosítani továbbá kell azokat, akik még mindig bujkálnak, hogy minden elkövetőt bíróság elé lehessen állítani. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy szembenézzünk a népirtáshoz vezető gyűlölet gyökereivel - hívták fel a figyelmet. Szavaik szerint közösen kell hidakat építeni a megbékéléshez. „Nincs helyük közöttünk azoknak, akik tagadják a népirtást, megpróbálják átírni a történelmet és dicsőítik a háborús bűnösöket” - fogalmaztak.
A nyilatkozat emlékeztet, az Európai Tanács márciusban úgy határozott, hogy megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Ez kulcsfontosságú lehetőség a demokráciát, a jólétet és a biztonságot erősítő reformok előmozdítására, és közelebb hozza az országot az uniós tagsághoz. Megerősítjük egyértelmű elkötelezettségünket Bosznia-Hercegovina mint egységes és önálló ország jövője mellett az Európai Unión belül – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője és a bővítési biztos.
