Mint megírtuk, az Orbán-kormány módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok.
A tét és a magyar „kapituláció” oka a modellváltáson átesett egyetemek részvétele az Erasmus-programban, ami viszont vélhetően nem független attól, hogy az ennek kiváltására indított „magyar Erasmus”, azaz a Pannónia program nem igazán népszerű.
Ahogy arról 2023 év elején lapunk elsőként beszámolt, nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Ez a modellváltáson átesett 21 alapítványi egyetemet érinti. Hiába azonban a brüsszeli jelzések, eddig nem jött létre alku a Bizottsággal. Most viszont a Kulturális és Innovációs Minisztérium által közzétett törvénymódosítási javaslat – amely az Európai Bizottsághoz is eljutott - indoklásából kiderült: több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz.
Nem túl népszerű a „magyar Erasmus”, csak a helyek 10 százaléka kelt el eddig, alig 700 hallgató utazikKapitulálhat Erasmus-ügyben az Orbán-kormány, módosítaná a vagyonkezelő alapítványok szabályaitAz Orbán-kormány tavaly megpróbálta annyival orvosolni a helyzetet, hogy az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket, így a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat távozásra szólították fel, akik ennek eleget is tettek, bár voltak, akik inkább a kormányzati pozíciójukról mondtak le. A jogszabályhoz azonban akkor nem nyúltak, ami továbbra is elfogadhatatlan volt az Európai Bizottság számára. Most azonban pontosan szabályoznák, hogy kik nem tölthetnek be kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagságot az egyetemi alapítványokban: a többi között a parlamenti képviselők, a polgármesterek, a kormánytagok, az államtitkárok, a kormánybiztosok, miniszteri biztosok, a helyettes államtitkárok, de ide tartoznak a járási hivatalvezetők is. Ráadásul – ez is az Európai Bizottság kérése volt - az összeférhetetlenséget nem elég a kinevezéskor megszüntetni, legalább egy évnek el kell telnie, hogy kinevezhető legyen az, aki a fent felsoroltak tisztségek valamelyikét betöltötte.
Az összeférhetetlenségi szabályok betartását az Állami Számvevőszék ellenőrzi a javaslat szerint. Az egyelőre kérdés, hogy ezt például elfogadják-e Brüsszelben, hiszen korábban ezzel kapcsolatban is kifogásai voltak. Ahogy azt sem tudni egyelőre, hogy a most benyújtott tervezetet egyeztették-e az Európai Bizottsággal. Az összeférhetetlenségi szabályokból mindenesetre az EP-képviselők és a miniszterelnöki biztosok és megbízottak kimaradtak. Ennek Tarlós István volt főpolgármester örülhet, aki közlekedésfejlesztési miniszterelnöki megbízottként a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke.
A javaslat egyébként hat évben maximalizálja az uniós támogatásban részesülő egyetemeknél a kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíciókat, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tagokat. Ám mindez csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkozik – emlékeztet a portál -, miközben a brüsszeli aggályok minden közérdekű vagyonkezelő alapítványra kiterjedt.
