ORÖ;Roma Polgárjogi Mozgalom;Dancs Mihály;Lakatos Oszkár;Cigány Közösségek Szövetsége;Aba-Horváth István;Magyarországi Romák Országos Önkormányzata;MROÖ;

- „A kormány részéről nagy az elvárás, hogy végre szakmai, törvényes keretek között működő partnere legyen” - Megválasztották a romák országos önkormányzatának új elnökét

Aba-Horváth István ugyanakkor elnökként elsősorban a „teremtő Istennek” szeretne megfelelni.

Az Országos Roma Önkormányzat csütörtöki alakuló ülésén a szervezeti és működési szabályzat módosításával a képviselők döntöttek a névváltoztatásról is. Mostantól az érdekképviselet neve: Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ).

A választáson elsöprő győzelmet arató, több mint kétharmados többséggel bíró kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) mellett csak a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalomnak (RPM) sikerült mandátumot szereznie a testületben. Dancs Mihály, az RPM vezetője hangsúlyozta, hogy szervezete konstruktív – ha indokolt, akkor kemény – ellenzéki szerepet készül betölteni.

Az RPM ugyanakkor megszavazta a debreceni Aba-Horváth Istvánt, a CiKöSz elnökjelöltjét. Az alakuló ülésen mind a 47 képviselő jelen volt,

Aba-Horváth tartózkodás és ellenszavazat nélkül lett az MROÖ elnöke.

Debütáló beszédében Aba-Horváth István közölte, hogy nemcsak a cigányok nyertek, hanem a magyar nemzet is. Azért – magyarázta –, mert a „magyar társadalomnak olyan részei vagyunk, amelyeket elválaszthatatlanul összeköt a hagyomány, a kultúra, az alkotmány, a Himnusz és az anyanyelvünk”.

Ígérete szerint „mi többek leszünk, mint képviselők”. Nem szégyellik majd a lakkcipőt lecserélni gumicsizmára, hogy eljussanak azokhoz, akiknek a hangját nemhogy az országban, még az adott településen se hallják meg.

A kormány részéről is nagy az elvárás, hogy „végre legyen” egy olyan partnere, amely szakmai, átlátható, elszámoltatható, törvényes keretek között működik.

„Jelentem, mi 47-en így fogunk dolgozni” – állította Aba-Horváth István. Szakítani fognak azzal a hagyománnyal – hangzott egy újabb ígéret –, hogy azt nézik, melyik szervezet tagjai vannak többen a testületben, kik az erősebbek. Nem erősekre van szükség, hanem szorgos hangyákra.

Elnökként elsősorban a „teremtő Istennek szeretnék megfelelni” – jelentette ki. „Ámen!” – reagáltak többen is a teremben.

Aba-Horváth István úgy érzi, a tisztségéből fakadó felelősségnek akkor tud megfelelni, ha alázattal, a legnagyobb tisztelettel, minden nap megvizsgálja önmagát a „mennyei értékek mentén”. A közösség tagjait is arra sarkalja, hogy ez az értékrend valóban iránymutató. A képviselők közé egyenlőségjelet tesz, nincs alá- és fölrendeltség. Ha azt fogják látni (értsd: a kormányban), hogy van akarat, cél, perspektíva és jövőkép, akkor ki tudnak mászni a gödörből – bizakodott Aba-Horváth István, aki ezzel a totális csődben lévő országos önkormányzat siralmas anyagi helyzetére utalt.

A kormányzati elvonások miatt hatalmas tartozások halmozódtak fel. A közgyűlés ezért mérsékelt összegű tiszteletdíjat, bruttó 309 ezer 200 forintot szavazott meg az elnöknek, 231 ezer 900 forintot az elnökhelyetteseknek. Egyelőre azonban nem világos, hogy ezt is miből fizetik ki. A kassza kong az ürességtől.

Munkatársak nincsenek, a Dohány utcai székház zárva van. Az alakuló ülést sem ott, hanem a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi intézetében rendezték. Lakatos Oszkár, az előző testület vezetője kérdésünkre azt mondta: egyelőre azért nem adja át a Dohány utcai épületet, mert ilyen körülmények között nem tudja vállalni a felelősséget az ott lévő papírokért és tárgyakért. Az átadás-átvételre október elsejétől számítva hatvan nap áll rendelkezésre.

Közben az alakuló ülés elé került egy határozati javaslat, amely felhatalmazza az elnököt, hogy „hatóságok bevonásával azonnal vegye birtokba az önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében lévő ingó- és ingatlanállományt”, tehát a Dohány utcai székházat.

Megkérdeztük a BRFK-t, a rendőrség késznek mutatkozik-e közreműködni abban, hogy az új elnök birtokba vegye az épületet. A lapunknak adott tájékoztatás alapján a válasz nem egyértelmű. A rendőrség – írta a BRFK – a hatályos jogszabályok alapján végzi az alaptörvényben meghatározott feladatait.

A magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen történő intézkedések szabályait a rendőrségről szóló törvény szabályozza. Amennyiben a rendőröket jogszerű végrehajtási eljárásban rendelik ki, vagy egyéb ok miatt intézkedési kötelezettség merül fel, a BRFK annak megfelelően fog eljárni. A hivatkozott jogszabály szerint a végrehajtási eljárásban a rendőr kirendelésének törvényességéért a végrehajtást elrendelő szerv vezetője a felelős.

Bár az említett határozati javaslatot a közgyűlés szövegmódosítás nélkül elfogadta az alakuló ülésen, Aba-Horváth István a helyszínen már óvatosabban fogalmazott, és arról beszélt, hogy mielőtt bármit lépnének, a törvényesség érdekében egyeztetni fognak a kormányhivatallal.

Probléma adódott abból, hogy nem lehetnek elítélt bűnözők a Tisza Sziget tagjai.