Transparency International;Lánczi Tamás;Szuverenitásvédelmi Hivatal;

 A hosszú nevű hivatal eljárást folytat a Transparency International ellen

- „Autokrata hatalmakra jellemző tempót diktál a Szuverenitásvédelmi Hivatal” – Reagált a Lánczi Tamás-féle állami szerv jelentésére a Transparency International

A korrupcióellenes szervezet közölte, a Szuverenitásvédelmi Hivatal még a saját működését megalapozó törvény előírásait sem tartja tiszteletben, hiszen a „vádiratot” annak véglegesítése előtt meg kellett volna kapnia, hogy észrevételeket tehessen.

„A kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján október 14-én közzétett jelentés” – állapította meg lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Transparency International (TI) Magyarország. A civil szervezet hozzátette, az év elején felállított, évi hatmilliárd forintból gazdálkodó állami szerv úgy tette közzé „vádiratát”, hogy még a saját működését megalapozó törvény előírásait sem tartja tiszteletben. A jelentéstervezetet ugyanis a szervezetnek annak véglegesítése előtt meg kellett volna kapnia, és az észrevételeire – már ha tett volna ilyeneket – a Lánczi Tamás vezette hivatal köteles lett volna válaszolni, minderre azonban nem került sor.

Mint megírtuk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal hétfőn jelentette be, hogy lezárta „egyedi” és „átfogó jellegű” vizsgálatát a közélet tisztaságáért dolgozó civil szervezet tevékenységével kapcsolatban. Majd közölte, ez alapján „a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét”. Lánczi Tamás hivatala arra is kitért, szerinte a Transparency International Magyarország Alapítvány mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált „átláthatóság”, „korrupcióellenesség” fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem „az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei”. „A TIM ezen témák kisajátításával fejti ki Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységét” – állt a hivatal közleményében.

A civil szervezet mindezt úgy kommentálta, „autokrata hatalmakra jellemző tempót diktál a Szuverenitásvédelmi Hivatal”. Reakciójában kiemelte, „a TI Magyarország maradt az, ami a megalakulása óta mindig is volt: a korrupciót feltáró és az ellen küzdő, pártoktól független, Magyarország fejlődését előmozdítani kívánó civil szervezet”.

Hozzátette, a jelen helyzetben – az Európai Parlament 2022-es állásfoglalását idézve – a „hibrid választási autokrácia” viszonyai között mindez a rendszerszintű visszaélések, a korrupcióra alapuló hatalomgyakorlás és a jogállamiság felszámolása ellen irányuló elszánt harcot jelenti.

„Valójában ez fáj a jelenlegi államhatalomnak, és nem valódi módszertani kritikák húzódnak meg a Korrupció Érzékelési Index elleni kormányzati támadások mögött”

– hangsúlyozta.

A szervezet közleményében kiemelte,

  • a számos abszurd állítás egyikeként a Szuverenitásvédelmi Hivatal még a NER felemelkedésekor megszűnt Szabad Demokraták Szövetségének az 1994-es országgyűlési választási felkészülése mögött is a Transparency International 2006-ban, vagyis 12 évvel később létrejött magyarországi tagozatát sejti.

  • a Korrupció Érzékelési Index módszertana természetesen nyilvános, tehát ennek megismerése érdekében igazán kár volt eljárást indítani a TI Magyarország ellen. Ennek természetével a Fidesz is tisztában volt még akkor, amikor – 2010 előtt, ellenzékben – Orbán Viktor és a párt más hangadói, például Varga Mihály a Korrupció Érzékelési Index akkori eredményei alapján kritizálták a baloldali kormányt 2007-ben és 2008-ban.

  • az Európai Bizottság nem azért indította el az uniós források visszatartásával a feltételességi eljárást a magyar kormánnyal szemben 2022-ben, mert a TI Magyarország rendre hozzájárul – más hazai civil szervezetekkel egyetemben – az Európai Bizottság által évente összeállított jogállamiság jelentés Magyarországra vonatkozó fejezetéhez. Magyarország azért nem fér hozzá a mintegy húsz milliárd eurónyi fejlesztési forráshoz, mert rendszerszintűvé vált a korrupció és alapjaiban sérült a jogállam.

  • a szervezet minden törvényi előírásnak eleget téve, és még azon is túl, önként vállalt könyvvizsgálói jelentéssel kibővítve teszi közzé évente a közhasznúsági beszámolóját. A Szuverenitásvédelmi Hivatal anyagában a TI Magyarország gazdálkodására vonatkozó számos adat a honlapjukról és az éves jelentéseikből származik, „ezek szerint tehát mégsem vagyunk annyira átláthatatlanok”.

A Transparency International Magyarország felidézte, hogy a szuverenitásvédelmi törvényt több civil szervezettel együtt már annak elfogadása előtt is bírálta. Miután a Szuverenitásvédelmi Hivatal idén nyáron „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a civil szervezettel és az Átlátszóval szemben, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mivel mind a hivatal létét, mind az azt megalapozó törvényt alkotmányellenesnek tartja.

A TI Magyarország emellett

vizsgálja annak a lehetőségét, hogy további jogi lépéseket tegyen a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében található téves és alaptalan megállapításokkal szemben.

A szervezet kitért arra is, hogy az Európai Bizottság idén februárban, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakulásának másnapján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, miután a testület szerint a vonatkozó törvény mások mellett sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos, a belső piacra alkalmazandó szabályt. Az eljárást idén október 3-án léptette a következő szakaszba, miután elégedetlen volt a magyar kormány által adott hivatalos válaszokkal, és – gyorsított eljárást kérve – az Európai Bíróság elé utalta az ügyet.

„Az Európai Bíróság ítélete még így is csak 12-18 hónap múlva várható. Félő, hogy a magyar kormány addig az ellenünk indított eljáráshoz hasonló procedúrákkal fogja vegzálni a civil szervezeteket, újságírókat, de akár cégeket vagy magánszemélyeket is”

– hangsúlyozta közleményében a Transparency International Magyarország.

Az Orbán-kormány nem biztosította a megfelelő képviseletet a találkozóra.