MÁV;Szijjártó Péter;Kiskőrös;lezárás;vasúti átjáró;TEK;Belügyminisztérium;oligarcha;Mészáros Lőrinc;Budapest-Belgrád vasút;V-Híd Építő Zrt.;

A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó biztonsági cég emberei zárták le október 9-én a vasúti átjárót

- Senki nem tudja, ki engedélyezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégnek, hogy lezárjon egy vasúti átjárót az építkezés megtekintése miatt

Az ügyben a TEK és a belügy sem ugyanazt állítja, a MÁV pedig gyanúsan hallgat.

Egyre rejtélyesebb az utóélete annak az október 9-ei, kiskőrösi rendezvénynek, amelyen Mészáros Lőrinc a kivitelező V-Híd Zrt. képviseletében és Szijjártó Péter külügyminiszter megtekintette a Budapest-Belgrád vasútvonal építését. Mint megírtuk, az eseményt – ahová lapunk munkatársait nem engedték be – meglehetősen nagy biztonsági intézkedések övezték, ennek részeként lezárták a kiskőrösi Segesvári utcai vasúti átjárót. Ezzel többeket tíz kilométeres kerülőre kényszerítettek. Akkor a Testőr Kft. feliratú mellényt viselő biztonsági őrök azt mondták lapunk tudósítójának, hogy Terrorelhárítási Központ (TEK) rendelte el a vasúti átjáró lezárását.

Cikkünk megjelenése után azonban egyre különösebb fordulatokat vett az ügy. A TEK ugyanis tagadta, hogy ők kérték volna a lezárást. Azt írták lapunknak: „A Terrorelhárítási Központ a helyszínen területzárást, közforgalmi korlátozást nem alkalmazott, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól ilyen intézkedés végrehajtását nem kérte.” A megyei rendőrség is elhatárolódott a lezárástól. Érdeklődésünkre közölték:

„A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság sem saját, sem a TEK kezdeményezésére nem hajtott végre területzárást.”

Megkerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, amelynél azt mondták, hogy nem ők, hanem a MÁV Zrt. az illetékes az átjáró ügyében. A vasúti átjárókról rendelkező MÁV Zrt.-t érdeklődésünkre világossá tette: „Egy október 9-i, átmeneti lezárástól eltekintve a Segesvári utca végén lévő vasúti átjáró a forgalomnak átadott átjáró, folyamatosan használható.” Ezután rákérdeztünk, hogy október 9-én – amikor Mészáros és Szijjártó megtekintette az építkezést – ki kezdeményezte a vasúti átjáró lezárását, maga a MÁV döntött-e így vagy a Mészáros-cég önhatalmúlag zárta le az utat, de erre többszöri megkeresésünkre sem kaptunk választ.

Közben megkerestük a biztonsági őröket foglalkoztató Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-t, amely 2023 márciusában részben Mészáros Lőrinc cégbirodalmának érdekeltségébe került. A cégnek október 10-e óta többször is írtunk, de nem válaszoltak arra, hogy miért és milyen felhatalmazás alapján zárták le az átjárót.

Mindezek után is akadtak még fordulatok. Az ügyben lapunk október eleji riportja alapján a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes írásbeli kérdést tett fel Szijjártó Péter külügyminiszternek. Azt tudakolta: „Miért akadályozták meg az emberek szabad mozgását az ön és Mészáros Lőrinc oligarcha közös megtekintési gyakorlata során, különösen úgy, hogy a magyar polgárok fizetik ki a Budapest-Belgrád vasút építésének költségeit?”

A kérdésre Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, és nagy meglepetést keltve a TEK-et hozta szóba. Azt írta: „Tájékoztatom, hogy az esemény során a Terrorelhárítási Központ a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendeletnek megfelelő személyvédelmi feladatokat látta el.” Vagyis az ügyben 

a belügyi államtitkár azt a TEK-et említette, amely legelőször tette világossá: semmi köze a vasúti átjáró lezáráshoz.

Mészárosnak mindig zöld a szemafor

A Budapest-Belgrád vasútvonal becslések szerint mintegy 800 milliárd forintba kerül. Kisebb részét közvetlenül közpénzből állják, 85 százalékát pedig olyan kínai hitelből, amit a magyar adófizetők fizetnek majd ki húsz év alatt. A hitel részletei nem ismertek, mert a kormány kínai kérésre titkosította az adatokat. A kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. amely az elmúlt nyolc év alatt több mint 800 kilométer hosszú vasúti hálózatot épített.

A Belügyminisztérium és a szakszervezetek közti egyeztetésen az sem derült ki, hogyan befolyásolja majd a béreket az új teljesítményértékelési rendszer.