- A középnek keresnek elnökjelöltet Lengyelországban

Egy éve immár, hogy egy liberálisok vezette koalíció irányítja Lengyelországot az élén Donald Tuskkal. Ez a pártszövetség azonban képtelen megvalósítani legtöbb ígéretét, mert Andrzej Duda, az ország jobboldali elnöke sorra megvétózza a reformokat. Így egyre nő a feszültség a kormányzó pártok között és kiábrándul a parlamenti többséget támogató közeg. A közvélemény-kutatások szerint, ha ma parlamenti választásokat tartanának az országban, akkor - egy évvel a 2023. októberi szavazás után - visszatérhetne a hatalomba a jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) párt. A szélsőségesen nacionalista Konföderáció párttal együtt Jaroslaw Kaczynski hívei többséget szerezhetnének.

Parlamenti választás most nem lesz, viszont jövő nyáron lejár Duda második ötéves mandátuma. Új arccal kell előállnia a PiS-nek és a kormánypártoknak is. Mindkét oldal úgy véli, hogy politikai túlélése a tét. Ha „Tusk embere” nyer a centrista euroatlanti koalíció képes lenne reformtörvényeket hozni, megszilárdíthatná támogatását. Egy jobboldali elnök győzelme viszont megnyithatná a PiS előtt a hatalomba való visszatérés útját. Tíz évvel ezelőtt Duda megválasztásával kezdődött a jobboldal nyolcéves uralma, amelynek ideje alatt belekezdtek Lengyelország illiberális átalakításába – az orbanizálásba. Kaczynski tehát egy „második Dudát” keres. A lengyel jobboldal vezetője a Radio Maryjában fejtette ki: olyan jobboldali politikust keresnek, aki magas, jóképű, nős, családos férfi. Kiválóan beszél angolul, de lehetőleg még egy másik idegen nyelven is tud. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy ne legyen támadható az elmúlt nyolc év alatti kormányzati szerepe miatt. Ez utóbbi kitétel kizárja a jelöltek közül a PiS legtöbb nagyágyúját, például Mateusz Morawiecki volt miniszterelnököt.

Felmerült Karol Nawrocki neve is – ő a történelempolitikával foglalkozó ideológia intézmény, a Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója. A legaktívabb önjelölt Przemyslaw Czarnek volt oktatás- és tudományügyi miniszter. A lublini katolikus egyetem jogászprofesszora a jobboldali radikalizmus egyik héjája. Népszerű a pártban, de nagy az elutasítottsága a társadalom középrétegeiben. „Második Duda” lehetne Tobias Bochenski, a kellemes külsejű volt mazóviai vajda, Kaczynski nyilvánvaló kedvence. Ő azonban az elmúlt választásokon sorra veszített, például, amikor Varsó polgármesteri székéért indult Rafal Trzaskowski, a jelenlegi városvezető ellenében. A Rzeczpospolita című lap szerint eközben lenne egy valóban ideális jelölt, egy „emberarcú jobboldali” a PiS hátországában. Ő Witold Banka 40 éves egykori rövidtávfutó, aki 2015-2017 között sportminiszter volt két jobboldali kormányban. Banka hat éve a nemzetközi doppingellenes szervezet, a WADA vezetője. A varsói lap úgy tudja, hogy elutasította a felkérést, mert nem kíván lemondani az állásáról egy bizonytalan jelölés kedvéért.

Egy ideig úgy látszott, Kaczynski megpróbálkozik azzal, hogy megszavaztatja a párt aktivistáit a lehetséges elnökjelöltekről, de ezt hamar elvetette, ahogy a női elnökjelölt gondolatát is elképzelhetetlennek mondta a jelenlegi háborús időkben. A választás első fordulója 2025 májusában, feltehetően 18-án lesz. Addig fel kell építeniük a „jobboldal álomhercegét”. Először november 11-ét, a függetlenség ünnepét tűzték ki célul, de a casting láthatóan nem fejeződik be, csak november vége felé.

A liberális oldal már bejelentette, hogy a Polgári Koalíció december 7-én Sziléziában rendezendő kongresszusán nevezi meg elnökjelöltjét. Donald Tusk ezt egy X-bejegyzésben tette közzé, hozzátéve, hogy a jelölt nem ő lesz. A kérdés, hogy kicsoda? A korábbi választáson Rafal Trzaskowski varsói polgármester indult. A népszerű politikust továbbra is első számú esélyesnek tartják a jelöltségre. Nem csak a fővárosban, de általában a nagyvárosi központokban is népszerű, nagy az elfogadottsága a nők körében. A liberális oldalon egy kihívója van, ez Radoslaw Sikorski külügyminiszter. Neki nagy a nemzetközi ismertsége, elismertsége. Odahaza viszont nem annyira népszerű politikus, több megnyilvánulása, allűrje miatt elég nagy az elutasítottsága saját táborában. A liberálisok és baloldaliak számára túlságosan jobbos. Nem biztos, hogy előnyös számára, hogy a felesége Anne Applebaum amerikai író, újságíró.

A kérdés az, hogy a kisebb koalíciós partnerek indítanak-e saját jelöltet. Az szinte bizonyos, hogy a Baloldal egy női politikussal veti bele magát a küzdelembe. Így akarja megerősíteni a maga táborát, amely számára a női jogok és problémák képviselete elsőrendű a konzervatív szellemű Lengyelországban. Még nem jelentkezett be hivatalosan elnökjelöltként Szymon Holownia, a koalíciós partner Lengyelország 2050 párt vezetője. Ő négy éve egyszer már megpróbálkozott, de a második fordulóba nem jutott be. Holownia centrista pártja, a konzervatív Lengyel Néppárttal (PSL, parasztpárt) együtt alkotja a Harmadik Út pártszövetséget. A PSL politikusai közös koalíciós jelölt állítását szorgalmazzák, és Holowniára mutogatnak. Valószínűleg ilyen nem lesz. Tusk a maga közösségi oldalán leszögezte a kívánatos szabályokat: a koalíciós pártok önállóan saját jelölteket állítanak, de nem támadják egymást az első fordulóban, a második fordulóban pedig beállnak legsikeresebb jelölt mögé. Szociológusok, közvélemény-kutatók azt vizsgálják kinek van esélye megszólítani a bizonytalanokat, kinek a legkisebb a jelöltek közül az elutasítottsága a lengyel társadalomban.