interjú;kerékpár;Schneller Domonkos;

Schneller Domonkos reméli, a sportág egyre ütemesebb fejlődésnek indul az irányítása alatt

- „Másoktól érdemes tanulni”

A másfél méteres előzési oldaltávolság mellett a sportkerékpáros fogalmát is beleírná az új KRESZ-be a Magyar Kerékpáros Szövetség, amelynek új elnökével, Schneller Domonkossal a magyar kerékpársport jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Szerinte csökkenteni kellene a sportág belépési korlátait: egy U15-ös gyerek versenyzésre alkalmas bringája 400-500 ezer forintnál kezdődik, ami a legtöbb család számára megugorhatatlan. Interjú.

Május végén választották meg a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) élére. Az elmúlt időszakban mit sikerült megvalósítani a terveiből?

Néhány héttel a megválasztásom után tartottunk egy kétnapos kihelyezett elnökségi ülést Debrecenben, ahol a stratégiáról beszéltünk: hol vagyunk, hová szeretnénk eljutni. A 15 éven aluli korosztályra fókuszálva szeretnénk elérni, hogy egy országos bajnokságon ne 15-20, hanem 80 gyerek álljon rajthoz. Gyakorlatilag több profi, félprofi csapat van – ott az Epronex, a Team United Shipping, az MBH Colpack, a Lotus és a Karcag Cycling –, mint amennyi magyar fiatalt versenyeztetni lehetne. Az utánpótlás fejlesztése ezért is fontos. A cél, hogy négy év múlva a 18-19 éves korosztályból ne három-négy, hanem 15-20 versenyző közül tudják majd a profi csapatok kiválasztani a legjobbakat.

Hogyan lehet ezt megvalósítani?

Három dolognak kell kéz a kézben járnia, és nálunk mindhárom hiányzik. Szeretnénk elérni: minden vármegyeszékhelyen legyen egyesület, rendelkezésre álljon klubház, ahol van 8-10 alapszintű mountain bike, van öltöző, szervizelési lehetőség. Ha létre tudna jönni 10 komoly műhely, egynél több edzővel, 30 körüli gyerekszámmal, akkor az első lépést megtettük.

Szükség van megfelelő létszámú edzőre, aki legalább az utánpótlás szintjéhez felkészült. Nagy a lemaradás országúti kerékpárban, a Tour de Hongrie-t nem számolva mindösszesen 11 nemzetközi versenynapot tudunk biztosítani.

El kellene érni, hogy a sportág belépési korlátjait csökkentsük; jelenleg egy U15-ös gyerek versenyzésre alkalmas bringája 400-500 ezer forintnál kezdődik, ez a legtöbb család számára megugorhatatlan. És akkor még ott vannak a táplálékkiegészítők, a kopó alkatrészek, ruhák, sisakok, miegymás. Aztán ha a gyerek sikeres, 17 évesen már milliós kerékpárokkal van csak esélye a további jó szereplésre.

Két éve elkészült a Kőbányai Bring­Aréna. Milyen hasonló léptékű beruházásokra lenne még szükség?

Ekkora projektnek akkor van értelme, ha az nagy világversenyhez kapcsolódik. Persze jó lenne, ha lenne még két velodrom, de láthatólag nem állnak rendelkezésre tízmilliárd forintok. A debrecenihez hasonló VeloParkokban gondolkodom, amilyenekből szeretném, ha még tíz létre tudna jönni az elkövetkező években. Akár könnyűszerkezetes épülettel, minimális infrastruktúrával.

Ehhez, gyanítom, a városvezetők nyitottságára is szükség volna.

A Tour de Hongrie kapcsán látjuk, vannak olyan polgármesterek, akik támogatják a kerékpársortot, de az adott városban még sincs egyesület. Velük is szeretnénk leülni, mint ahogyan a már meglévő akadémiákkal. Esetükben olyan kiegészítő, ám fontos szolgáltatások is megvalósulnának, mint a masszázs, a gyerekek dolgozhatnának dietetikussal, az erőnléti és tornatermi edzéseket csinálhatnák együtt.

A futballban az utánpótlásképzés egyik legfőbb problémája, hogy nincs elég képzett edző. Mi a helyzet a kerékpársportban?

A nemzetközi szövetség (UCI) zürichi kongresszusán megismerkedtem a szlovén szövetség elnökével, ki fogok hozzá látogatni. Ők a versenynapok miatt sokat járnak Belgiumba, Hollandiába, ez a fejlődésük záloga. Nem szégyen másoktól tanulni, szeretnénk olyan kézikönyvet kiadni edzőknek, hogy egy 13 éves gyerek számára milyen edzést kell tartani. A hollandoknak van egy ilyen tankönyvük. Ha ennek a jogait meg lehetne venni, lefordítani, akár testnevelő tanárok dolgozhatnának a srácokkal. A közép- és felsőfokú képzés már hab lenne a tortán.

Rendszerszintű hiányosságok vannak, ugyanakkor a hazai kerékpársport elsősorban Valter Attilának és Vas Kata Blankának köszönhetően olyan eredményeket produkált, amelyek korábban egyáltalán nem voltak jellemzők. Az új olimpiai ciklusban bővülhetnek a sportág forrásai?

A két olimpiai negyedik hely nem a hazai kerékpározás jelenét tükrözi, a párizsi eredménysor messze túlmutat azon. Azt próbáltam felvázolni Schmidt Ádám sportért felelős államtitkárnak, mi kell ahhoz, hogy ez a két eredmény rendszerszinten benne legyen a sportágunkban. Nagyon jó versenyzőink vannak, s nem csak az említettek. Abban bízom, hogy a 2028-as olimpián több kvótánk lesz. Nagy tétben mernék arra fogadni, hogy BMX-ben lesz kvóta, és bízom benne, hogy pályakerékpárban is. Örömteli lenne, ha bővülne a sportág állami támogatottsága, és szponzorokat is sikerülne megnyernünk.

A közelmúltban hirdetést adtak fel, hogy szponzorokat keresnek. Találtak?

Felsővezetői szinten hamarosan megkeressük a Molt, Hernádi Zsolttal szeretnénk megismertetni a sportágunk céljait. A sajtó felkapta, hogy a szlovén Tadej Pogacar mezén a világbajnokságon ott volt a cég logója. Nem gondolom, hogy a Mol csak a sportág külföldi verzióját kedvelné, elvégre korábban a Bubi közlekedési rendszer mögé is beállt. És további megbeszéléseink is lesznek, a cégek láthatólag észlelték a sportág szintlépését, a Forbes legfrissebb listáján Valter Attila a 10. legértékesebb magyar sportoló.

A jelenlegi tervek szerint 2025. március 31-ig készül el az új KRESZ tervezete. Mik a javaslataik?

Számunkra az 1,5 méteres előzési oldaltávolság a legfontosabb. A másik, amit javasoltunk, hogy vezessék be a sportkerékpáros fogalmát. Ők bizonyos helyeken, ahol 90 kilométeres óránál kisebb a megengedett a sebesség, olyan útszakaszokat használhatnának, amit más kerékpárosok nem. A javaslatunk szerint a sportkerékpárosnak legyen MKSZ-licence sportorvosi vizsgálattal, rendelkezzen jogosítvánnyal vagy KRESZ-vizsgával, és viseljen sisakot.

Hogyan értékeli, hogy a magyar rendőrség rendre megbünteti azokat, akik például a Balatonnál a megfelelő útburkolat hiányában a közúton edzenek?

Nem gondolnám, hogy az őszi hétköznapokon a Balaton körül tekerő kerékpárosok társadalmi veszélyessége eléri az a szintet, hogy büntessék őket. Erről is érdemes beszélni, addig is, amíg nem lép életbe az új KRESZ.

Az MKSZ-nek van lobbiereje azzal kapcsolatban, hogy kerékpáros-desztinációkban meg tudjanak újulni az útburkolatok?

Egyeztetést kezdeményezek a Magyar Közút vezetésével és polgármesterekkel, hogy áttekintsük a helyzetet. Nem kell az útalapot bolygatni, zenélő aszfaltra sincs szükség. Sok helyen a kopóréteg cseréjével biztosítani lehetne a megfelelő állapotot.

Ketten viszont a korábbi kerettagok közül hiányoznak, most Ádám Martin és Horváth Krisztofer sem kapott meghívót. Hollandiába viszont a magyar szurkolók sem utazhatnak, korábbi rasszista megnyilvánulásaik miatt.