- A Fidesz először blokkolta, majd a Diákváros megépítése mellé állt, Budapest kontójára

A fővárosi Fidesz meglepő javaslattal állt elő a kormány által – az újraéledő olimpiai álmoktól aligha függetlenül – elővett Diákvárossal kapcsolatban. Gulyás Gergely Kristóf kormánypárti városatya előterjesztése szerint a fővárosi önkormányzatnak „kell gondoskodnia a szükséges infrastrukturális fejlesztésekről” ahhoz, hogy a 12 ezer kollégiumi férőhely megépüljön Budapesten. Ebbe az intézkedési csomagba a képviselő szerint „az új városrész tömegközlekedési kapcsolódásának kialakítása” és a „közúti hálózatba való bekötése” tartozna bele. Gulyás felkérné a városvezetést, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet a főváros saját hatáskörben elvégzendő infrastrukturális fejlesztéseinek elvégzésére.

Az előterjesztést még a szerdai közgyűlés előtt tárgyaló városfejlesztési bizottság hétfői ülésén többen, többször rákérdeztek a kormánypárti képviselőnél, hogy pontosan mik a kabinet tervei a Diákvárossal. (Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter eddig csak annyit árult el, hogy 12-20 ezer férőhelyet hoznának létre a IX. kerületi barnamezős területen a végső döntést követően három éven belül. Egyelőre a költségek becslése folyik.) Gulyás a részleteket firtató kérdéseket nem kevés cinizmussal azzal hárította, hogy ő csak egy fővárosi képviselő, kérdezzék a kormányt.

Kiss Ambrus a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójaként jelezte, hogy nehéz intézkedési tervet készíteni egy olyan projekthez, amelyről azt sem tudni, hogy pontosan mi épülne. Bár készült korábban egy urbanisztikai terv, de Hankó Balázs azt mondta, ezeket még átrajzolnák. Most akkor melyikhez igazodva kellene a fővárosnak intézkedési tervet készítenie, ha egyáltalán? Vitézy Dávid, a bizottság elnöke pedig közölte: módosítót fog benyújtani a Fidesz előterjesztéséhez, amelyben arra kéri a fővárost, hogy javasolja a kormánynak a 2017-es győztes urbanisztikai terv figyelembevételét.

Egy másik javaslatával Vitézy Dávid visszahozná az egykori főpolgármester, Tarlós István kérésére eltörölt köztéri kamerás bírságolást. Vitézy úgy véli, hogy ezeknek a felvételeknek a felhasználásával kiszabott bírságok visszatartó erővel bírnának és hozzájárulnának a balesetek megelőzéséhez. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a bizottság támogatta a javaslatot. (A Fidesz tartózkodott.)

Ezzel szemben heves vita bontakozott ki az aluljárók lezárására vonatkozó fideszes javaslat körül. Kiss Ambrus szerint ez valójában a hajléktalanok kisöprését célozza, amely a tél előtt meglehetősen embertelen, rendpárti hergelésnek tűnik. Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012-ben még az általa vezetett BKK felmérte az aluljárók lezárásának költségét és műszaki lehetőségeit és arra jutottak, hogy ez meglehetősen drága lépés lenne, ráadásul a fizikai lezárás műszakilag csak a Ferenciek terénél lehetséges, ahol erre az aluljárók átépítésekor külön figyeltek. Ezért nem lépte ezt meg Tarlós se. Emellett azonban megjegyezte, hogy ott, ahol a felszínen biztosított a gyalogosok átkelése, ott semmi szükség az aluljárókra és a fővárosnak igenis van feladata azzal, hogy ezeket az aluljárókat megtisztítsa a drogdílerektől és egyéb nem kívánatos, a városlakókat zaklató elemektől. Gulyás nem értette, hogy mi a gond a javaslattal, ők egyelőre csak egy cselekvési terv kidolgozását kérték a városvezetésről az aluljárók éjszakai lezárásáról, a többi csak hangulatkeltés. Az előterjesztést végül közgyűlési vitára alkalmasnak találta a bizottság.