- Négy vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéltek a több minisztériumot is érintő korrupciós perben

Pénteken hirdetett ítéletet a bíróság a több minisztériumot érintő korrupciós büntetőeljárás négy, a bűnösséget már az előkészítő üléseken elismerő vádlottja ügyében.

A 444 tudósítása szerint

• a III. rendű Cs. K. P., volt pénzügyminisztériumi osztályvezető két különböző minősítéssel 25 és 17 rendbeli hivatali vesztegetés, valamint 7 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 5 év letöltendő börtönt kapott, amiből legkorábban a büntetés felének letöltése után szabadulhat, de abba beszámít az előzetesben és bűnügyi felügyeletben töltött idő. Emellett 650 000 forint pénzbüntetés, 5 év közügyektől eltiltás és a közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való végleges eltiltás is a büntetés része.

• a IV. rendű M. P. – aki szintén osztályvezető volt a PM-ben – 19 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása miatt ugyanezeket a büntetési tételeket kapta: 5 év letöltendő börtönt feles próbára bocsátással és az előzetesben töltött idő beszámításával, 5 év közügyektől eltiltást, valamint 650 000 forint pénzbüntetést.

• az V. rendű R. L., aki nem vezető beosztásban dolgozott, összesen 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása miatt és 6 rendbeli közokirat-hamisítás miatt 3 év 6 hónap letöltendőt kapott, ugyancsak feles próbaidőre bocsátással, továbbá 4 év közügyektől eltiltást, a közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való végleges eltiltást és 1,2 millió forintos pénzbüntetést. Büntetése enyhébb, mint az ügyészségi indítványban volt.

• a IX. rendű P. Zs., aki ugyancsak minisztériumi osztályvezető volt, hivatali vesztegetés több rendbeli elfogadása miatt szintén 5 év letöltendő börtönt kapott feles feltételessel, végleges közszolgálati tisztviselői jogviszonytól való eltiltást, 5 év közügyektől eltiltást és 1 millió forintos pénzbüntetést.

Mindannyiukat vagyonelkobzásra is büntették, ezt valamennyien befizették az ítélethirdetés előtt, egyikük a gyenge forint miatt még visszatérítést is kapott.

A bíró az indoklásban többek között kiemelte, az ilyen bűncselekményeknek nagyon súlyos a társadalmi káruk, hiszen több minisztériumon átívelő, éveken át, szervezett formában elkövetett korrupcióról van szó, középvezetők, osztályvezetők és főosztályvezető hagyta magát megvesztegetni, csaltak a pályázatok elbírálása során, jogorvoslatok során és helyszíni ellenőrzéseken is. A cselekményüknek „óriási társadalmi veszélyessége van (...) Lejáratja magát az egész ország, a nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet ingatják meg” – tette hozzá, és megemlítette, hogy ez különösen aggályos, amikor az országnak annyira fontos az európai uniós pénzek érkezése.

„Ezekben a cselekményekben nincs pardon, önöknek kellene példát mutatni. És nem lehet azzal sem védekezni, hogy milyen szinten van korrupció az országban. Nem osztja a bíróság azt a védői álláspontot, ami a legfőbb ügyész jelentésére hivatkozott, hogy az országban nincs korrupció. Van, és ami van, az bőven sok. Ha beszámol róla a legfőbb ügyész, ha nem, van korrupció. Ízlésbeli kérdés, hogy mennyi van, de ha egy van, az is sok, főleg ilyen szinten” – jelentette ki.

Mint arról lapunk is beszámolt, a Pénzügyminisztérium még 2022. áprilisában közölte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”. Néhány nappal később viszont kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár, K. T. is érintett lehet az ügyben, és valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A vádlottak különféle ragadványnevekkel illették a többi szereplőt, hogy egy esetleges lehallgatás során a nyomozók ne tudják őket azonosítani. A telefonbeszélgetésekben például a Pénzügyminisztérium egyik kontrolling osztályának vezetőjét gyakran „faszfejként” emlegették, de volt „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár”, Kudlik Juli” vagy „Görögsali” is. A helyszíni ellenőrzést „gestapónak” hívták.

A mai ítélethirdetés előtt a bíró azt is bejelentette, hogy a törvényszék egy másik tanácsa a napokban döntött arról a kizárási indítványról, amit az I. rendű vádlott, K. T. adott be ellene. A bíróság elutasította az indítványt, mondván, minden, amit K. sérelmezett, eljárásjogilag semmilyen tekintetben nem jogszabálysértő. Azaz a bírónak joga van elmeszakértői vizsgálatot elrendelni – K.-t elmeszakértőhöz küldték –, joga van kivezettetni az aznapra nem idézett, még ki nem hallgatott vádlottat – K.-vel az első és a második előkészítő ülésen is ez történt –, és joga van eldönteni, milyen sorrendben hallgatja ki a vádlottakat.