Ukrajna;Orbán Viktor;tűzszünet;orosz megszállás;

- Ukrajna szerint az oroszok Orbán Viktor javaslatát használták fel a nagyszabású pénteki támadás leplezésére

Két orosz rakéta ma elérte Kárpátalja területét is. Úgy tűnik, a kijevi vezetés még mindig nincs elragadtatva a magyar miniszterelnök karácsonyi tűzszünetről és fogolycseréről szóló javaslatától.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentése az állítólagos karácsonyi tűzszünetről csupán a címlapokra szánt „PR-nyilatkozat volt”, amely végül Oroszországot segítette, különösen abban, hogy újabb támadást indíthasson az ukrán infrastrukturális hálózat ellen – jelentette ki az ukrán elnök kommunikációs tanácsadója egy a BBC-nek adott nyilatkozatában. – Most már látjuk, hogy Orbán Viktor PR-akcióját Oroszország egyszerűen arra használta fel, hogy leplezze az energiarendszerünk elleni újabb rakétatámadás előkészületeit. Az orosz rakéták ismét megközelítették EU-tagországok határait is. Sajnos Orbán Viktor hangzatos, a címlapokra kerülésért végzett erőfeszítései hozzájárult a támadáshoz - idézte az ukrán Interfax Dmitro Litvin kijelentéseit.

Mint arról korábban mi is hírt adtunk, Ukrajnát pénteken újabb masszív orosz légitámadás érte, több megyében is az energetikai infrastruktúrát vették célba a megszállók. Robbanások ráztak meg több megyeszékhelyt, a támadás során Kárpátalja légterét is elérték rakéták. 

Orbán Viktor egy szerda délutáni Facebook-posztban dobta be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „elutasította és kizárta” egy karácsonyi tűzszünet-fogolycsere lehetőségét, amelyet ő Vlagyimir Putyin elnökkel beszélt meg néhány órával korábban. ennek a bejelentésnek a szépséghibáka csak az, hogy a magyar fél nem szólt előre a kijevi vezetésnek az ötletről, és bár Szijjártó Péter tájékoztatta a kijevi vezetést, Orbán–Zelenszkij párbeszéd nem volt az ügyben. A magyar miniszterelnök azt vette elutasításnak és kizárásnak, hogy az ukrán elnök egy tweetben fűzött néhány keresetlen megjegyzést a telefonbeszélgetéséhez Vlagyimir Putyinnal. 

Orbán Viktor az elmúlt időszakban több alkalommal felszólított az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárására és fegyvernyugvásra. Emiatt úgynevezett békemisszióra is indult a magyar EU-elnökség kezdetén, 2024 júliusában. Az akkor, vagyis még Donald Trump megválasztása előtt gyakorlatilag teljesen értelmetlen utazás első állomásaként Kijevben kezdett, aztán július 5-én Moszkvába utazott, július 8-án pedig már Pekingből írta, hogy Washington felé veszi az irányt. Közben útba ejtette az azerbajdzsáni Susát is a Türk Államok Szervezetének találkozója kedvéért, a július 9-11. közötti washingtoni NATO-csúcs után pedig Donald Trumppal találkozott a floridai Mar-a-Lagóban. Más kérdés – fűzhetjük hozzá –, hogy az EU-ban finoman szólva nem volt mindenki elragadtatva ettől, Ursula von der Leyen EB-elnök ki is mondta, hogy semmi értelme nem volt.

A magyar EU-elnökség végének az közeledtével aztán  újabb körút következett, december 4-én Orbán Viktor a Vatikánban járt Ferenc pápánál, majd az audienciát követően elutazott Donald Trumphoz, utána felhívta Vlagyimir Putyint, aztán ankarai látogatásra ment Recep Tayyip Erdogan török elnökhöz. 

Ami a karácsonyi tűzszünetet és fogolycserét illeti, Orbán Viktor, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter némiképp egymásnak ellentmondó kijelentéseket tett az ügyben arról, az oroszok mit szóltak a javaslathoz. Orbán Viktor azt mondta, hogy az egyik fél „láthatóan” elutasította, a másik fél elfogadta, Gulyás Gergely viszont részleteket is elárult, mondván, a tűzszünet ötletét a Kreml elutasította, a fogolycserét viszont megfontolná. Ez derült ki Dmitrij Peszkovnak, Vlagyimir Putyin szóvivőjének a nyilatkozatából is. Később aztán az oroszok és a magyar vezetés együtt kezdte el hibáztatni a kijevit a karácsonyi tűzszünet és fogolycsere elutasításáért.

Figyelemre méltó tény, hogy az Orbán-kormány először az agresszor Oroszországnak, nem a 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnának beszélt először karácsonyi tűzszünetről és fogolycseréről. Ukrajna ráadásul azt állítja, nem kapott semmiféle hivatalos tájékoztatást a tűzszünettel és fogolycserével kapcsolatban, és nyomatékosította, nem fogad el olyan megállapodást, amely veszélyezteti az ország szuverenitását és területi integritását. 

A megválasztott amerikai elnök nem támogatja, hogy Ukrajna mélyen Oroszországban fekvő területekre mérhessen csapást nyugati fegyverekkel.