- Hernádi Zsolt: Minden szankcióval emelkedik az olaj és a gáz ára, miközben az oroszokat ez egyáltalán nem zavarja, sőt

„Minden olyan lépésnek örülni kell, ami a régió ellátásbiztonságát erősíti. Ez a féléves hosszabbítás is biztonsági övet jelenthet a cseh piacnak. Szlovákia és Magyarország ügyesen harcolt” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek azzal kapcsolatban, hogy az EU 15-ös szankciós csomagban a nagykövetek jóváhagyták: még egy fél évig exportálhat Szlovákia orosz olajból finomított terméket Csehországba.

Azt látjuk – folytatta –, hogy a cseh politikai álláspont nagyon határozott az orosz-ukrán kérdésben, ráadásul a cseh finomítók lengyel tulajdonban vannak, azt pedig aligha kell részletezni, hogy az orosz-lengyel viszonyt milyen történelmi sérelmek és indulatok terhelik. „A lengyelek azt mondják, hogy megoldják majd a csehek ellátását, miközben a teljes cseh piac 15 százalékát, Moraviának pedig az 50 százalékát mi szolgáljuk ki. Ráadásul érvényesül a közlekedési edény elve is a régióban. Ha az egyik piac szenved, azt csak úgy tudja orvosolni, ha egy másik piacról von ki termékeket és így tovább” – jelentette ki. Hozzátette,

A béka feneke alatt

A pozsonyi finomítóval kapcsolatban közölte, a teljes termelést még nem tudnák tengeri kőolajra átállítani. „Eddig 13 különböző kőolajat teszteltünk, csak idén 30 millió dollárt költöttünk a transzformációra, és elértük, hogy Pozsonyban a korábbi 5-ről éves szinten 35 százalékra emelkedjen az alternatív alapanyag bedolgozási képességünk. Azt azért fontos megjegyezni, hogy közben különadót is kaptunk Szlovákiában, így azért nem könnyű egy 200 millió dolláros projektet kiköhögni” – fogalmazott Hernádi.

A szankciós rendszerrel kapcsolatban azt mondta, Európa versenyképessége a béka feneke alatt van, minden szankcióval emelkedik az olaj és a gáz ára, miközben az oroszokat ez egyáltalán nem zavarja, sőt, jól járnak. „Az olajukat eladják, de egész Európa veszi az orosz LNG-t is, mint a cukrot. Ön szerint miért tiltakozunk nyíltan egy olyan rendszerrel szemben, ami minden ponton szembe megy a józan ész szabályaival?” – tette fel a kérdést.

Közölte, hogy a „hipokrita hozzáállást” nem tudja elfogadni, csuklóztatja őket mindenki, mert érvelnek a vezetékes orosz kőolajszállítás mellett, aminek itt a tengertől elzárt Magyarországon nincs alternatívája. Közben meg más, tengeri kikötőkkel rendelkező európai országok vásárolnak – hangsúlyozta, kiemelve, a spanyolok idén márciusra megduplázták az orosz LNG-importjukat az egy évvel korábbihoz képest.

– szögezte le a Mol elnök-vezérigazgatója. Majd közölte, az ellátással nem szabadna játszani, az nem vicc, energia nélkül egy ország működésképtelen.

„Ha az egyik leáll, akkor bajban vagyunk”

Hernádi Zsolt egy másik kérdésre válaszolva leszögezte, továbbra is irreális az a forgatókönyv, hogy egyik napról a másikra le tudunk mondani a Barátság-vezetéken keresztül érkező alapanyagról.

„De felmértük a kockázatokat, ezért is fektetünk időt és energiát az Adria-vezeték fejlesztésébe. Abban teljesen igaza van, hogy nemcsak a szankció jelent veszélyt. Az oroszok és az ukránok is dönthetnek úgy, hogy vége a szállításnak. Ha meg valaki felrobbantja a vezetéket, majd egymást okolják. Mindenesetre, ameddig két vezeték van, addig jobb az ellátási helyzetünk, mintha egy lenne. Ha az egyik leáll, akkor bajban vagyunk” – fogalmazott.

Hozzáfűzte, a józan ész, a stratégiai megfontolás is azt mondatja, hogy kell a Barátság és kell az Adria is. Ha a Barátság-vezeték egyszer leáll, és kikerül belőle az olaj, valakinek majd újra bele kellene tölteni azt a 200-300 ezer tonnát, amivel működik a vezeték. És ha üres a cső, elkezd károsodni is.

– hangsúlyozta.

Azzal kapcsolatban, hogy már 2026-ra elkészülhet a magyar-szerb olajvezeték, Hernádi közölte, az nekünk csak jó, ha rajtunk keresztül megy a forgalom, növeli az ország súlyát. „A vezetékkel akár növelni tudjuk az oroszok érdekeltségét is, hogy a Barátságot életben tartsák. Régen évi 70 millió tonnát pakoltak bele, most már csak nekünk adnak 10-11 millió tonnát” – jelentette ki.

Az interjúban Hernádi Zsolt arról is beszélt, hogy

• a Moody’s saját döntése alapján, saját költségén kezdte minősíteni őket a jövőbeni üzlet reményében. Majd nemrég benyújtotta volna a számlát, jelezte, hogy akkor tartja fenn a minősítést, ha fizetnek. „Nem szerettünk volna nekik is fizetni, hiszen számos céggel dolgozunk együtt, akikkel mi is és befektetőink is meg vannak elégedve, és akik megerősítették a stabil, pozitív kilátású hitelminősítésüket.”

• tavaly november óta lekerült az Interpol körözési listájáról, de az Európai Unióban továbbra sem utazhat. A schengeni belső rendszerben az úgynevezett átadási végzést csak Horvátország vonhatná vissza. Az Interpol elsősorban a nemzetközi választott bírósági ítéletekkel érvelt az indoklásában, ezek „kivétel nélkül nekünk adtak igazat, és óhatatlanul kifejtették véleményüket az egész ügyről, a lefolytatott horvát eljárásokról is, mindezt több tucat oldalon keresztül.”

• hisz a zöldítésben, de az irracionális szabályoknak való megfelelést bevallottan egészen addig húzza-halasztja, ameddig csak jogilag lehetséges.

• az Alteóban, a Waberer’s-ben, de áttételesen az ingatlanszektorban is vannak közös érdekeltségei Tiborcz Istvánnal, szerinte a Mol és a magánbefektetései nem keverednek össze, a Waberer’s-ben a Molnak van kisebbségi részesedése, az Alteo egy közösen irányított befektetés, amelynek a megújuló iparban nagy szerepet szánnak.

• Tiborcz Istvánban egy kimondottan jó üzletembert ismert meg, beszélgettek üzleti dolgokról, van, amiből üzlet lesz, van, amiből nem. Csányi Sándorral és Garancsi Istvánnal is van közös befektetése, Mészáros Lőrinccel nincs.

• a Molban szigorúan veszik az utódkeresést, mindenkinek évente be kell írnia egy táblázatba, hogy kik a lehetséges utódai. Akinél ez hiányzik, az figyelmeztetést kap, akinél ezután is hiányzik, az már komoly mulasztás. Neki is vannak utódjelöltjei, aztán ha arra sor kerül, majd az igazgatóság dönt. Most négyen vannak a listán, „de ez olyan, hogy rá is lehet kerülni, de le is lehet kerülni onnan.”

Arra a felvetésre, hogy a kormányzat egy időben gyakran kommunikált a magas hazai üzemanyagárakról, de mostanában erről nem hallani, a Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta,

A spanyol Talgo vasútgyártóra érkezett, elutasított magyar ajánlatról Hernádi Zsolt közölte, a vasúti beruházás nem Mol-befektetés, magánszemélyként neki, illetve a családjának van részesedése, ahogy másoknak is, de ők nem hatalmazták fel arra, hogy erről beszéljen. Abban biztos, hogy a vasútnak fejlesztés kell.