A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a múlt héten kevesebb mint 60 ezer forintos négyzetméter-áron, 50,9 milliárd forintért eladta a rákosrendezői vasúti területből kihasított, Hősök tere mögött fekvő 85 hektárt az Egyesült Arab Emirátusok által kijelölt dubaji üzletember, Mohamed Alabbar magyar projektcégének, az Eagle Hills Hungary Zrt-nek. A fejlesztésre kijelölt ingatlanok teljes egészében a XIV. kerület közigazgatási határain belül terülnek el, de az önkormányzatot még senki nem kereste meg ebben az ügyben.
Rózsa András Zugló polgármestere most levélben kért tájékoztatást a cégtől és a vele egy címre bejegyzett Tenk ügyvédi irodától, amely Alabbar hazai képviseletét látja el.
„Nem csupán arról van szó, hogy az ingatlanegyüttes a kerületben található. A szerződésben szerepel egy passzus, amely szerint az eladó, jelen esetben a magyar kormány nem vállal felelősséget az illetékes önkormányzat területrendezési tervének, illetve a helyi építési szabályoknak a megváltoztatásából eredő károkért”
– válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András. A kerületi önkormányzat ugyanis változtatási tilalmat rendelhet el, alacsonyabb beépítési százalékot, nagyobb zöldfelület létesítését írhatja elő, vagy éppen megtilthatja magas házak építését. Az Orbán-kormány előtti időkben ezek komoly jogosítványok voltak, amellyel mederbe lehetett terelni a beruházói vágyakat, illetve az önkormányzatoknak fontos kiegészítő közösségi fejlesztéseket, például út építés, közösségi terek, óvodák építését lehetett kisajtolni a fejlesztőkből. Ezt szolgálta a területrendezési szerződés gyakorlata.
Csakhogy a Fidesz általános gyakorlattá tette a számára kedves beruházások „kiemelését”, ami gyakorlatilag törvények és helyi szabályozások felett állóvá tette az érintett építkezéseket. Márpedig a magyar kormány ígéretet tett a befektetőnek, hogy a fejlesztés megvalósulásának elősegítése érdekében
kiemelt beruházássá teszi a mini-Dubaj, vagy új nevén a Grand Budapest negyedet és a fejlesztő kérésének megfelelően módosítja az építési, sőt még a légi közlekedési szabályokat is. (Az ide tervezett 205-500 méter magas felhőkarcolók útban lehetnek a Budapestre tartó repülőgépeknek.)
A 90 méternél magasabb házak építését a hatályos jogszabályok is tiltják, bár már akad kivétel, a 143 méteres Mol-torony. Lázár János, az építési és közlekedési tárca vezetője, valamint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tagadta, hogy felhőkarcolók épülnének a területre, ami azért különös, mert fekete-fehéren benne van a már aláírt szerződés egyik mellékletében. Sajtóértesülések szerint a negyed „ékkövének” szánt felhőkarcolót nem is az emiratusi befektető, hanem a belgrádi hasonló negyed építésében társául szegődött – Donald Trump vejének érdekeltségében lévő – cég húzná fel.
VSquare: Trump-tornyot építhet Rákosrendezőre Donald Trump vejeRózsa András attól tart, hogy a kerületi önkormányzatot egyszerűen lerázza magáról a befektető, holott érdemes lenne rájuk figyelni, hiszen például az elhibázott közlekedési tervekkel saját magukat is „lábon lőhetik”.
Az aláírt kontraktusban az is szerepel, hogy a "fejlesztő bemutatta a koncepciótervet". Az építési minisztérium lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy erről nincsenek információik. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Eagle Hills nem is válaszolt.
Ha készült is látványterv, az minden bizonnyal nem az, amit projektcég közzétett.
A fővárosi önkormányzatnak egészen más elképzelései vannak arról, mit kellene ott építeni: több zöldet, megfizethető lakásokat. A városvezetés rögtön bejelentette, hogy élni kíván a szerződésben nevesített elővásárlási jogával. Az ingatlanegyüttes egyik telkén ugyanis a fővárosi tulajdonban lévő Budapesti Közművek (BKM) Zrt.-be beolvadt Főtáv Zrt.-nek található egy épülete, így a magyar jogrend szerint az arab befektetői csoport tulajdonjoga csak akkor jegyezhető be, ha az elővásárlási jog birtokosai lemondanak erről. A fővárosi önkormányzatot azonban meg sem kérdezték a szándékairól.
Mini-Dubaj: Budapest ragaszkodik az elővásárlási joghoz, kész bíróságon megtámadni az Orbán-kormány álláspontjátErre aligha lett volna nagy esélye, ha a másfél éve indított szolidaritási hozzájárulás per nem éppen most ér véget, méghozzá a főváros győzelmével, ami várhatóan 28,3 milliárd forint plusz 6,5 milliárd forint kamat bevételt jelent. (Ha a városházi forgatókönyv szerint alakulnak a dolgok, akkor hasonló ítéletre számíthatnak a 2024-es befizetést illetően is, ami 40 milliárdos pluszbevételt jelentene.) A Magyar Államkincstár ugyan rögtön jelezte, hogy ők ugyan vissza nem utalják ezt a pénzt, így a fővárosnak újabb, ezúttal kártérítési pert kell indítania azért, hogy a pénzéhez jusson. A Rákosrendezőért fizetendő első vételár-részletet a BKM eredménytartalékából fizetnék ki, amit a kártérítési per megnyerése után visszatöltenének.
A főváros él az elővásárlási jogával, a visszajáró szolidaritási adóból megveszi a budapesti mini-Dubaj területétElső körben 28 milliárd jár vissza Budapestnek a magyar államtól, de lehet ez még 68 milliárd isAz Eagle Hills három részletben fizetne méghozzá különböző feltételekhez kötve: az ingatlanok per és tehermentesítése, az elvárt jogszabály-módosítások végrehajtása és a kormány által 800 millió forint értékeben vállalt infrastrukturális beruházások megvalósítása. A kormány így csak 2039-ben jutna hozzá a teljes vételárhoz. Első ránézésre nem tűnik nagy üzletnek: alacsony vételár, hosszú kifutás, jelentős vállalások.
A képet árnyalja a Momentum Mozgalom által fellelt arab sajtóhír, miszerint „Orbán Viktor adta ki az utasítást egy Dubajhoz hasonló grandiózus luxus projektre”. Akárhogy is, a magyar miniszterelnök 2023. szeptember 29-én találkozott az Egyesült Arab Emírségek trónörökösével, majd bő fél évre rá Szijjártó aláírta a szerződést. Erre a megállapodásra, illetve az erről szóló törvényre hivatkozva állítja Nagy Márton és az MNV, hogy a főváros nem élhet elővásárlási jogával. Ennek ellentmond, hogy az államközi szerződésben kifejezetten kitérnek arra,
hogy a kormány akkor értékesíti az emirátusok által kijelölt cégnek az ingatlanokat, „ha azt a vonatkozó magyar jogszabályok lehetővé teszik”. Az elővásárlási jog létét a szerződés is rögzíti.
A főváros mellett egy piaci cégnek, a Stockton Zrt.-nek is van elővásárlási joga. Itt bukik el igazán a miniszterek érvelése. Ha az elővásárlási jog mit sem ér, akkor a miniszterelnök tanácsadójaként ismert, Habony Árpádnak érdekkörébe tartozó ECEquity Zrt. aligha vásárolta volna fel a terület egyik ingatlanában társtulajdonos Stockton valamennyi részvényét. Az üzlet azért is érdekes, mert az ECEquity Zrt. évek óta semmiféle bevételt nem termelt. Ráadásul ezek után az ECEquity Zrt. elég kapós lett. Néhány nappal később a kormányfő „kötélbarátja”, Garancsi István megvette vállalkozás 47,4 százalékát.
Egy Habony-közeli cég vette meg a mini-Dubaj területére elővásárlási joggal bíró vállalkozást, de beszállt Garancsi István isUgyanekkora rész került került aznap a Progressus Magántőkealaphoz. Ezt az a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli, amelynek Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt az egyedüli részvényese miniszteri kinevezése előtt. Nem mellékesen a honvédelmi miniszter felesége, Szentkirályi Alexandra a Fidesz fővárosi frakcióvezetője Karácsony bejelentése után rögvest azzal kezdte riogatni a budapestieket, hogyha a BKM megveszi a területet, nem lesz miből fűteni. Nem véletlen, hogy Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő arra kérte Szentkirályi Alexandrát, hogy valljon színt: Érintett-e a családja a mini-Dubaj bizniszben?”
A fentiekből több forgatókönyv is kirajzolódhat:
Habony-Garancsi-Szalay-Bobrovnicky eleve azért vette meg a Stockton Zrt-t, hogy a főváros támadását kivédjék.
Az is lehet, csupán arra készültek, hogy az elővásárlási jogcímén megvett területet jóval magasabb áron továbbadják az Eagle Hillsnek, amely akár maga is tudott erről a trükkről.
De az is elképzelhető, hogy az elővásárlási jogról való lemondásért cserébe a kormány által kijelölt kivitelezők kapják a zsíros megbízatásokat, amire nagy szükségük van, hiszen az uniós pénzcsapok elzárása érzékenyen érintette a NER köldökzsinórján függő cégeket.
Jogilag alapjaiban elhibázott lehet a Grand Budapest
A rákosrendezői ingatlanról szóló szerződés több jogi kérdést is felvet. Az első mindjárt az, hogy a magyar kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény elfogadása előtt miért nem folytatták le a jogalkotási törvényben előírt társadalmi egyeztetést és miért nem tájékoztatták az elővásárlási joggal rendelkezőket – mondta a Népszava kérdésére Magyar György ügyvéd.
A polgári törvénykönyv (ptk) szerint a résztulajdonosoktól – így a Stockton Zrt.-től is – előzetesen nyilatkozatot kellett volna kérni arról, hogy lemondanak az elővásárlási jogukról. Ez pótolható, de az nem igaz – amit a kormányoldal állít –, hogy a nemzetközi szerződés ebben az esetben felülírja a hazai jogot. Az ügyvéd ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogyha több jogosult is élni akar az elővételi jogával, akkor közülük a tulajdonos választ. Így előfordulhat, hogy hiába tesz érvényes nyilatkozatot a főváros cége, az eladó – jelen esetben az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – Habony-Garancsi érdekeltségét választja.
Az ügyvéd szerint az elővásárlási jog tudatos kijátszását jelentheti, hogy a jogosult csak valamennyi szerződéses rendelkezés – kármentesítés, rekultiváció, infrastruktúra fejlesztés, építési beruházások – elfogadásával élhet ezzel a jogával. Minden olyan jogcselekmény, amelynek célja, hogy az elővásárlási jogával objektíve ne tudjon élni a jogosult, jogellenes szerinte. Magyar szerint meglehetősen pikáns, hogy három magyar miniszter érvel azzal, hogy eredendően a magyar jogszabályok kikerülése volt a szerződéses cél. Végezetül megjegyzi: az elővásárlási jog nem gyakorlásával az elővásárlási jog nem szűnik meg, csak az adott, konkrét adásvételi ügylethez kapcsolódóan nem élhet vele. A jogosultság azonban megmarad, így a későbbiekben, amikor már irodaházak és/vagy felhőkarcoló áll ott, akkor is hatályos lesz – ugyanis a vevő elővásárlási joggal terhelten vette meg az ingatlant – tehát az ingatlan későbbi értékesítése esetén is gyakorolható lesz, illetőleg jobban megéri ellenérték fejében lemondani róla. - Sz. A.
