Világszerte hatalmas megdöbbenést keltett Donald Trump azzal a bejelentésével, hogy az Egyesült Államok tulajdonba akarja venni a Gázai övezetet, amelyet újjáépítene és a „Közel-Kelet riviérájává” varázsolna. Az amerikai elnök kedden, az első külföldi vendége, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök oldalán állt nyilvánosság elé az ötletével.
Az amerikai elnök egészen pontosan úgy fogalmazott: – Az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezetet, amely a tulajdonunkba kerül, felelősek leszünk a fegyverek és az veszélyes, még nem felrobbantott bomba hatástalanításáért. Megszabadulnánk megrongált épületektől, olyan gazdasági fejlődést indítanánk be, amely rengeteg új munkahelyet teremtene. Bár Donald Trump megállt az előtt, hogy polgári személyek deportálására szólítson fel, nyilvánvalóan azt szeretné, hogy a palesztinok távozzanak. Ennek a szépséghibája csak az, hogy a palesztimnok nem akarnak távozni, a Gázai övezetet körülbelül kétmillió ember nevezi a hazájának. A szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász és Izrael 2023. október 7-án kitört háborúja miatt is csak 150 ezren menekültek el, Egyiptom és Jordánia pedig finoman szólva nincs elragadtatva attól, hogy befogadjon 1,8 millió menekültet.
Ha ez nem lenne elég, Ciszjordánia mellett a Gázai övezet a független palesztin állam másik része, feladása az arab országok számára gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne. Mivel a távozó palesztinokat aligha engednék vissza, nem tetszik ötlete annak a Szaúd-Arábiának sem, amelyet helyi idő szerint hajnali 4-kor ért a bejelentés híre, a rijádi külügy azonban így is vette a fáradságot, hogy kiadjon egy elítélő közleményt. „Szilárd, eltökélt és rendíthetetlen” – jellemezték a szaúdiak a kiállásukat a palesztin függetlenség eszméje mellett. Az egyiptomi külügyminisztérium is sietve jelentkezett egy közleménnyel, amelyik leszögezi, a Gázai övezetet anélkül kell újjáépíteni, hogy a palesztinokat kitelepítenék. Antonio Gutteres ENSZ-főtitkár eközben egyszerűen etnikai tisztogatásnak nevezte Donald Trump ötletét.
A tiltakozás hatására a Trump-adminisztráció meg is hátrált egy kicsit, Karoline Leavitt fehér házi szóvivő legalábbis bejelentette, hogy az amerikai elnök nem akar katonákat küldeni a Gázai övezetbe, a palesztin földsáv újjáépítésére pedig nem szán pénzt. Azon kívül, hogy a világ vezető gazdasági és politikai hatalma, az Egyesült Államnak semmilyen hivatkozási alapja nincs, amellyel jogot formálhatna a Gázai övezet területére. Egy magánkézben lévő biztonsági cég embereként egyelőre körülbelül 100 amerikai exkommandós dolgozik a Gázai övezetben, Gázavárosban biztosítanak egy ellenőrzőpontot.
Donald Trump közölte, hogy az Egyesült Államok átvenné a Gázai övezetet, amely a „Közel-Kelet riviérájává” válnaPikáns, de a jövő héten. II. Abdallah jordán király, két hét múlva pedig Abdel Fatah esz-Sziszi egyiptomi elnök látogat Donald Trumphoz.
A Puck hírportál neve elhallgatását kérő forrása szerint a terv értelmi szerzője az elnök veje, az ingatlanbefektető Jared Kushner lehet. Ő egy Harvard Egyetem által szervezett tavalyi gálán méltatta Gáza nagyon értékes tengerparti fekvését, amely éppen „egy kissé szerencsétlen” helyzetben van. Ezzel együtt megfelelőnek találta a területet a rekonstrukcióra, amely így megélhetőséget adna az újbóli betelepülőknek. Az Axios ettől némiképp eltérően úgy tudja, hogy az ötlet Donald Trump fejéből pattant ki, az amerikai elnök legalábbis két hónapja megunta, hogy senkinek nincs épkézláb ötlete a rendezésre, szóval most bedobott egy követ – őszintén szólva egy hegységnyi követ – az állóvízbe.
A trumpi ötlet az Európai Unióban is kivágta a biztosítékot, ahol Spanyolország, Írország, illetve rajtuk kívül az EFTA- és NATO-tag Norvégia 2024 májusában elismerte a független palesztin államot. Annalena Baerbock német külügyminiszter közleményében úgy fogalmazott, hogy „a palesztin civilek deportálása nemcsak hogy elfogadhatatlan, szembemegy a nemzetközi joggal. A tárcavezető szerint a „palesztin nép feje fölött” nem lehet feloldani a fennálló helyzetet, amelyet továbbra is csak a kétállami megoldás tudna rendezni. A párizsi külügyminisztérium hasonló tartalmú közleményben jelezte, hogy továbbra is a kétállami megoldás megvalósítása mellett fog érvelni, amely az egyedüli út a béke és biztonság megteremtéséhez az izraeli és palesztin nép számára egyaránt. A Gázai övezet irányítását harmadik állam nem veheti át.
Norvégia, Spanyolország és Írország elismeri a független palesztin államotAmi Benjamin Netanjahut illeti, ő egyelőre elég szűkszavúan intézte el a kérdést. – Érdemes figyelni rá – mondta kedden az amerikai elnök mellett állva az izraeli kormányfő. Ha valakinek – jegyzi meg kommentárjában a BBC –, Donald Trump neki segített most, az izraeli szélsőjobb ugyanis rajong az amerikai bevonulás tervéért, ez pedig meghosszabbíthatja a Benjamin Netanjahu mögött elég ingatag lábakon álló koalíció életét.
A Gázai övezetről szóló elképzelés illeszkedik Donald Trump XIX. századot idéző expanzionista külpolitikai terveinek sorába. Grönland nemzetbiztonsági és energetikai megfontolások alapján csatolná az Egyesült Államokhoz, a Panama-csatornát akár gazdasági, akár katonai nyomásgyakorlással venné vissza a közép-amerikai országtól, mivel állítása szerint a kulcsfontosságú tengeri közlekedési csomópont Kína befolyása alá került.
Grönland a grönlandiaké, a helyiek teljesen a saját kezükbe vennék az irányítástMár Európa is célkeresztben van, Donald Trump szavai megdöbbenést keltettekAmerikai hírszerzési információk szerint a Hamász 10-15 új tagot toborzott a háború kitörése óta.
