2020 óta beszélhetünk az úgynevezett AI-boom-ról, mikortól kezdve világszinten igazán előretört a generatív mesterséges intelligencia használata, vagyis az, amely egy teljesen új tartalmat képes létrehozni részben gépi tanulási módszerekkel. (Nagyon dióhéjban ez azt jelenti, hogy szinte bárki képes létrehozni képet, szöveget, zenét pár gombnyomásra, egyszerű utasítást adva a gépnek.) Az azóta eltelt években gyorsan elárasztották az online teret a képszerkesztő, szövegszerkesztő, majd idővel zeneszerző programok kreálmányai - és hozott is magával egy rakás etikai és szerzői jogi kérdést. Elég csak a pufidzsekis Ferenc pápáról készült képre és az ezzel kapcsolatos, futótűzként terjedő dezinformációra gondolnunk.
A boom után öt évvel pedig most már arról is beszélhetünk, hogy Grammy-díjat kapott az első, mesterséges intelligencia segítségével készült dal, a The Beatles Now And Then című száma. Az 1970-es évek végén, John Lennon által írt dalnak létezett egy demó változata, zongorakísérettel a háttérben. A zenekar tervei között szerepelt az énekes halála után, hogy feldolgozza a számot, de erre végül azért nem került sor - azon kívül, hogy George Harrison szólógitáros nem igazán rajongott érte - mert a technológia még nem haladta meg a zenekar elképzeléseit: akkoriban nem sikerült megfelelő minőségben a zongora hangjáról úgy leválasztani Lennon énekét, hogy az használható legyen. Így végül három évtized kellett ahhoz, hogy a zenekar még élő tagjai, Paul McCartney és Ringo Starr feldolgozza azt, méghozzá a mesterséges intelligencia segítségével.
A végül 2023-ban, hivatalosan is utolsóként kiadott The Beatles-dal pedig nemcsak azt jelentette, hogy a zenekart ötven évvel feloszlásuk után újra láthattuk a toplisták élén, hanem, hogy ismét fellángolt egy vita az AI zeneszerzésre gyakorolt hatásáról. Ennek kapcsán kérdeztük az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület üzleti transzformációs igazgatóját, Tóth Péter Benjamint. A szakértő a The Beatles dalban nem lát kivetnivalót, mint mondja, itt teljesen egyértelmű volt, hogy a mesterséges intelligencia csak asszisztensként szolgált a dal feldolgozásában: – Nem használták a mesterséges intelligenciát itt például dalszerzésre, nem írt dalszöveget, nem írt dallamokat, még harmóniamenetet sem. A szakértő szerint a technológia fejlődésével elkerülhetetlen és természetes, hogy idővel a dalszerzés újabb és újabb részfolyamatai válnak könnyebbé, gyorsabbá, ennek részei az AI-eszközök is - de attól még ezek az emberi alkotási folyamat részei. Amíg ez a helyzet, a dalszerzők számára könnyebb zenét szerezni, de ez az ő alkotói szerepüket nem kérdőjelezi meg. Tóth kiemeli, a mesterséges intelligencia dalszerzésben való felhasználása jelen pillanatban abban kérdéses inkább, hogy milyen modellek alapján dolgozik az adott MI eszköz és erre jogosult-e: – Amikor tanítják ezeket a generatív mesterséges intelligencia rendszereket, feltételezhető, hogy ezek az MI eszköz szolgáltatók - mert jellemzően sosem kommunikáltak róla nyíltan - azt több millió vagy akár több tíz millió olyan hangfelvételen keresztül teszik, melyekre nincsen engedélyük az adott kiadótól, előadótól, szerzőtől. Ezzel kapcsolatban az Amerikai Egyesült Államokban például már két nagy per van folyamatban.
A mesterséges intelligencia egyelőre olyan, mint amikor a jó tanuló felel, csak éppen nem készült, az iskolák előtt már most nagy kihívások tornyosulnak