A pedagógusképzést elvégzők többsége a képzettségének megfelelő munkát talál, de vannak, akik teljesen más területen helyezkednek el – derült ki az Oktatási Hivatal felméréséből.
Bolti eladó, általános irodai adminisztrátor, ügyfélszolgálati központ tájékoztatója, egyéb ügyintéző – az oktató-nevelői munkák mellett ezek szerepelnek még a leggyakrabban betöltött munkakörök között azok esetében, akik a pedagógusképzésben szereztek diplomát a 2021/2022-es tanévben. Mindez az Oktatási Hivatal által üzemeltetett Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) idén januárban frissített adataiból derült ki. A munkaerőpiaci státuszt vizsgáló adatok 2023 decemberére vonatkoznak.
A felmérés arra is kitért, mely ágazatokban foglalkoztatják leginkább az egyes képzési területeken, így a pedagógusképzésben is végzett hallgatókat:
az oktatási ágazat mellett megtalálható a közigazgatás, az információ-technológiai szolgáltatás, a kiskereskedelem és a vendéglátás is.
Az osztatlan, vagyis az ötéves tanárképzésben 1291 hallgató végzett a 2021/2022-es tanévben, ezt követően mintegy 89 százalékuk dolgozott diplomás munkakörben. A DPR adatai szerint 31,9 százalékuk középiskolai tanárként, 30,2 százalékuk általános iskolai tanárként és tanítóként dolgozott 2023 végén, a többiek más munkakörökben találtak állást maguknak.
A közszférában 49,3 százalékuk, a versenyszférában 25,4 százalékuk, a nonprofit szektorban 24 százalékuk dolgozott. Az álláskeresők aránya mindössze 0,46 százalék volt.
A pedagógusképzésen belül 1774 hallgató végzett valamilyen hároméves alapszakot,
relatív többségük (mintegy 41,4 százalékuk) csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus munkakörökben, 21,6 százalékuk tanítóként, 16,6 százalékuk gyógypedagógusként helyezkedett el.
A DPR online felületén idén újdonságként jelentek meg a szakmatérképek, amelyek részletesebben, vizuálisan ábrázolják a frissdiplomások munkaköreit. Az ötéves tanárképzést végzők esetében – nem meglepő módon – a tanári munkakörök jelentek meg a legnagyobb súllyal, de vannak, akik például könyvelőként, ingatlanközvetítőként, HR-specialistaként, marketing asszisztensként, irodai alkalmazottként, üzletkötőként, újságíróként, vagy épp állatorvosi asszisztensként helyezkedtek el.
A hároméves pedagógusképzést végzőknél nem jelent meg külön szakmatérkép, de a nyolc leggyakrabban betöltött munkakör között
– a tanító, illetve az óvoda- és gyógypedagógus után – megtalálható a konduktor, az oktatási asszisztens, az irodai adminisztrátor, a gyermekfelügyelő és a bolti eladó.
A felmérésből az is kiderült, hogy a pedagógusképzést elvégzők között többen is vannak, akik később átképezik magukat. A 2022-ben végzettek 11,4 százaléka vett részt további felsőoktatási képzésben a kérdőív kitöltésekor: 32,6 százalékuk az eredeti pedagógiai végzettségüknek megfelelő, 42,7 százalékuk ahhoz hasonló,
24,7 százalékuk viszont teljesen más képzési területen folytatott felsőfokú tanulmányokat.
Pontosítás
Cikkünk megjelenését követően az Oktatási Hivatal (OH) pontosítást kért lapunktól, amelyhez további adatokat közöltek:
Az OH közlése szerint a diplomantul.hu oldalon feltüntetett hét leggyakoribb munkakörön túl további foglalkozásokban is elhelyezkednek a pedagógusképzésben végzett hallgatók (Oktatási-nevelési tevékenységet folytató egység vezetője, Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, gyakorlati oktató, Pedagógiai szakértő, szaktanácsadó, Egyéb szakképzett oktató, nevelő) így az osztatlan tanárképzésben a végzettségüknek megfelelő pályán elhelyezkedett pedagógushallgatók aránya 70,03 százalék.
Az OH adatközlése szerint a diplmantul.hu-n feltüntetett, valamint a cikkünkben is idézett egyéb leggyakrabban betöltött munkakörökben (bolti eladó, irodai adminisztrátor, ügyfélszolgálatos) az osztatlan tanárképzésen végzettek 6,01 százaléka helyezkedett el.
Az OH közlése szerint a hároméves pedagógusképzést végzőknél a leggyakrabban betöltött munkakörök esetében a végzettségüknek nem megfelelő pályán elhelyezkedett pedagógushallgatók aránya: 2,65 százalék.
Az OH szerint azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusképzésben végzett hallgatókat nemcsak az oktatásban, hanem akár a közigazgatási ágazatban is alkalmazzák, fontos megjegyezni, hogy például a Klebelsberg Központban és a tankerületekben elhelyezkedett végzett hallgatók is a közigazgatásba tartoznak, miközben végzettségüknek megfelelő területen dolgoznak.
