Csődöt mondott a magyar gyermekvédelem, egyik kórházból költöztetik a másikba az elhagyott kisbabákat

A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház kalocsai telephelyéről a Bajai Szent Rókus Kórházba szállítottak át nemrég olyan babákat, akiket szüleik magukra hagytak.

Lapunk információi szerint

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) elismerte, hogy átszállítottak gyermekeket egyik kórházból a másikba, de azt nem közölték, hány babát érintett ez. A lépést azzal indokolták, hogy biztosítsák a legmagasabb szintű ellátást, gondozást. Ez annyiban meglepő: az elhagyott babák többsége nem azért marad a kórházban, beteg, hanem mert a gyermekvédelmi rendszer képtelen gondoskodni róluk.

Erre utal a megyei kórház közleménye, amelyben a kalocsai gyermekellátással kapcsolatban azt írták, hogy „a több napos kórházi bent fekvést igénylő betegek kezelését nagyobb méretű centrumkórházakba szervezik.” Az OKFŐ viszont cáfolta, hogy bezárt volna a kalocsai gyermekosztály.

Arról, hogy a gyerekeket Kalocsáról Bajára költöztették, egy édesanyától értesültünk, aki azt is elmondta, civil szerveződés indult korábban a babák ügyében, pelenkát, tápszert, ruhákat gyűjtenek nekik a helyiek. Úgy fogalmazott: érthető módon a kórház dolgozóinak „nincs rájuk kapacitása”.

Mint emlékezetes, lapunk írta meg először tavaly ősszel azt, hogy minden eddiginél több olyan kisbaba él csecsemőosztályokon azért, mert szüleiknek nem kellettek, és mivel régóta nincs elég nevelőszülő, a gyermekvédelem sem tud gondoskodni róluk. Akkor a Belügyminisztérium elismerte: országosan 280-300 elhagyott újszülött rekedt kórházban.

A mostani kalocsai eset nem előzmény nélküli. Nemrég a budapesti Heim Pál Gyermekkórház kért segítséget 14 elhagyott csecsemő miatt az OKFŐ-től. Ezért a szervezet – az RTL Híradó birtokába került levél szerint – 8 fővárosi és Pest megyei kórházhoz fordult, hol tudnának átvenni kórházban hagyott, de nem beteg gyerekeket a Heim Páltól. A kalocsai és a Heim Pál kórház ügyében is feltűnő,

Nemrég Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet is alkalmaznak a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási ügyében. Ez azt jelenti – mondta –, hogy a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére. Szerettük volna megtudni, hogy kik a kapcsolattartók, milyen végzettséggel rendelkeznek, pontosan mi a feladatuk, és mely szervezet, intézmény alkalmazásában állnak, azt is feltárják-e, miért nem viszi, vagy viheti haza a kisbabáját az anyuka. A BM egyetlen kérdésünkre sem reagált.

Az OKFŐ mostani válaszából viszont kiderül, egyetlen érdemi változás sem történt. Azt írták: a kórházak a kormányhivatal munkáját segítik, így a zárójelentésben tájékoztatniuk kell az édesanyát a tavaly nyáron élet lépett új szabályozásról. Eszerint ha hat héten belül sem az anya, sem más hozzátartozó nem jön a kórházban hagyott gyerekért, a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat. Az anya távozását követő egy munkanapon belül értesítenie kell a kórháznak a kormányhivatalt. Az intézmény a gyermekvédelmi gyámnak és a leendő örökbefogadó szülőknek is biztosítja a gyermek látogatását, és átadja a babát, a gyámhatósági „döntésben foglaltak szerint”. Ez tehát az az új eljárásrend, amelyről Rétvári beszélt.

Arról pedig még decemberben beszélt az államtitkár, hogy a „gyorsított” eljárás eredményeként 59 kórházban hagyott kisbaba lett örökbefogadható.

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mennyi ideig tart az eljárás, az örökbefogadhatóvá nyilvánítás után hány nap, hét telik el, míg új családjához költözhet a kisbaba. Ezt az időt a kórházban kell kivárniuk, vagy talált erre humánusabb megoldást a kormány? Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a 280-300 hasonló sorsú kisbaba közül miért csak 59 örökbeadható, a többiek miért nem, és akik maradnak az állam gondoskodásában, azoknak hogyan alakult, alakul az elhelyezésük?

A Belügyminisztérium egyetlen kérdésükre se válaszolt, ahogy azt is elhallgatja,