Eddig, amikor az Orbán-kormány a veszélyhelyzetet meg akarta hosszabbítani, szükség volt a parlament kétharmados jóváhagyására. A mostani módosítás nyomán azonban nemhogy kétharmados többség, parlamenti szavazás sem szükséges ehhez. Ez alapján írta a HVG, hogy a kormány örökké fenntarthatja a háborús veszélyhelyzetet, s ehhez ezentúl nem kell az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyása sem – mindez korlátozásként nehezen értelmezhető. A módosítás a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy egyszerűen kihagynák az alaptörvény 51-es cikkelyéből azt a 2-es, 3-as és 4-es bekezdést, amely az időkorlátra és parlamenti jóváhagyásra vonatkozik.
Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter szokatlannak nevezte a jogtechnikai megoldást, amellyel átírnák a jelenlegi szabályt. Mint mondta, az alaptörvény 51-es cikkelyének első bekezdése már most is leírja, hogy mikor hirdethet a kormány veszélyhelyzetet. A 2., 3., és 4. bekezdés pedig jelenleg még parlamenti korlátok közé szorítja annak fenntartását.
A tervezett módosítással viszont már csak a kabinet jogkörei bővülnek, ahhoz sem veszik a fáradságot, hogy az eddigi fékeket írásban is hatályon kívül helyezzék
– fogalmazott. Bárándy Péter szerint így addig folytatható rendeleti kormányzás, ameddig a kabinet szeretné.
Gulyás Gergely szerint a Népszavának nem sikerült megértenie az alkotmánymódosítást A Fidesz az újabb alaptörvény-módosítással betonozná be a rendeleti kormányzástA módosítás egy másik kulcseleme valóban korlátozó: a jövőben kétharmados felhatalmazás nélkül már nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton. Csakhogy Magyar György jogász szerint
ez a „hirtelen jött parlamenti szigorúság” inkább egy következő kabinetnek, semmint Orbán Viktor miniszterelnöknek szólhat. Veszélyhelyzetben ugyanis – tette hozzá – egy esetleges Tisza-kormány szintén rendeletekkel kerülhetné meg a Fidesz által 15 év alatt hozott törvényeket.
Kétharmados kormányváltás hiányában viszont ez a kiskapu most bezárul.
– A rendkívüli jogrend foltozgatása árulkodó, a választási bukásra is felkészült a kormány – fogalmazott Magyar György.
Népszavazás és feketelista
– A kormány jóváhagyta szerdai ülésén az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazást. Ez egy kérdést tartalmaz, mindenki egy szavazólapot fog kapni – erről is beszélt Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, de azt egyelőre nem árulta el, pontosan milyen kérdést tesznek fel.
Gulyás Gergely szerint ha az árrésstop nem működik, szigorítani fognak, üzletbezárás is jöhet – Kormányinfó percről percreA kormányinfón újságírói kérdésre szóba került az is: Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter továbbra is amerikai szankciós listán van, mert – miként arról többször írtunk – a korábbi washingtoni adminisztráció szerint arra használta kormányzati pozícióját, hogy „saját magát és a pártjához hűséges személyeket gazdaggá tegye”. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, véleménye szerint „belátható időn belül” le fogják venni a listáról Rogánt. Kérdés azonban, hogy miként. A listázás után Rogán azt üzente, hogy jogi lépéseket tesz az ügyben, ám azóta sem válaszolt lapunknak arra, megtette-e ezeket. Másfelől úgy tűnik, hogy valójában nem jogi, hanem diplomáciai úton mentenék Rogánt. Ezt jelzi a kancelláriaminiszter mostani jól értesültsége mellett az is, hogy az ügyet Szijjártó Péter külügyminiszter felhozta amerikai tárgyalásai során a közelmúltban.
