Az ukránok nem foglalkoznak azzal, Budapesten mit mondanak, a túlélésért küzdenek, azért, hogy a családtagjukat ne vigyék a frontra

Hogy született a Kárpátaljai Sárkányellátó Alapítvány? A semmiből mára mintegy 408 millió forintnyi adományt juttattak el Ukrajnába.

Két, interneten elterjedt fotóval kezdődött. A háború 2022-es kitörése környékén Fegyir „Fegya” Sándorról – azóta Ukrajna magyarországi nagykövete – készültek a képek. Az egyiken egy önkéntes katona a lövészárokból tartott órákat diákjainak. Fegyir később elmesélte, erre azért volt szükség, mert civilben egyetemi oktató volt és sok tárgyból csak ő vizsgáztathatott. Háború ide vagy oda, oktatnia kell. A századától kapott egy Starlink terminált, így meg is tudta tartani az óráit. 2022 októberében Fegyir Sándor osztaga felszabadított egy falucskát a keleti fronton. Akkor készült a másik fotó, amin lyukas magyar zászlóval állnak, „Isten áldd meg a Magyarokat!” felirattal. Közös, szakmai társaságunk látta a fényképeket. Egyikünk ráírt Fegyirre, megkérdezte: mire van szükségük? Egyetlen szóval válaszolt: „töltőre”.

Fegyvertöltőre?

Isten ments. Egy Ecoflow-pro nevű töltőre, aminek darabja 350 ezer forint. Meg laptopra, tabletre, okostelefonra, drón akkumulátorra. Nyitottam egy számlát, amelyen elindult a gyűjtés. Másfél nap kellett az első egymilló forinthoz. Ebből három töltőt is tudtunk venni. Ezeket autóra raktuk, elvittük Záhonyig, ahol találkoztunk Fegyirékkel. Pár nap múlva pedig a Facebookon láttuk, hogy a fronton, lövészárokban a töltőket használják.

Fegyir Sándor alakulatában mindenki magyar?

Nem. 

Az alakulat ukrán nevébe azért került magyarul a „sárkány” szó – az amúgy ukránul „drakon” lenne – hogy jelezze, sok magyar van a csapatban. Nagyon megköszönték az első adományunkat. Közben nem állt le a gyűjtés, a számlánkra folyamatosan érkeztek magyar magánszemélyek felajánlásai.

Kik és mekkora összeggel adakoznak Magyarországról?

Az adományozók kilencven százaléka magánszemély. Ötszáz forinttól-félmillióig jöttek magánadományok, eddig több százezer tranzakció volt. Nagyjából tíz-tizenötezer ember támogatja a Sárkányellátót.

Hány cég szállt be a jótékonykodásba?

Körülbelül egy tucat, jellemzően KKV-k. Egyetlen cég adja a nevét, a Continest Technologies Zrt., Kelet Magyarországi konténeres cég. Velük közösen csinálunk szabványkonténert zuhanyzóval, mosógéppel wc-vel, mosdóval.

Nagyvállalkozások nem akarnak segíteni?

Nem jellemző. Ebben a körben mindenki nagyon kedves, soha nem volt velünk senki sem ellenséges. 

Ha már itt tartunk: a politika nem szól bele az életükbe?

Miután nem politizáltunk sem itthon sem Ukrajnában egyelőre békén hagynak. Sőt, már arról is hallottunk, hogy magyar hivatalos berkekből pozitív szövegkörnyezetben nyilatkoztak rólunk.

Az oroszok nyilván mást gondolnak. Nem próbálták még letiltani az oldalukat?

Némi meglepetésemre az internetes trollok is békén hagynak minket. Kezdettől fogva egy Facebook-oldalon kommunikálunk, amelynek mára több milliós elérése van. 2023 februárja óta száznál kevesebb trollt kellett csak kitiltanunk.

Miket visznek Kárpátaljába adományként?

Két típusú adományunk van. Az egyiket a fronton harcoló alakulatoknak viszünk. Ezek mind olyanok, amelyeket Magyarországon meg tudjuk vásárolni és nem fegyverek. Tehát energia generátorok, Ecoflow nagyméretű töltőállomások, tabletek, laptopok. Korábban vittünk sok téli ruhát, de ez mára megoldódott. Ezeken kívül viszünk adományokat a kárpátaljai civil intézményeknek is. Együttműködünk a mezőkaszonyi Aranykulcsocska Óvodával, oda libikókát, homokozót vittünk. Volt már példa napvitorlára is. A „PapírSárkány” projektünk közös a kárpátaljai magyar könyvtárosokkal. A magyarországi adományozók Excel-táblázatba elküldik milyen könyveik vannak, Kárpátalján ebből válogathatnak.

Mit olvasnak?

Elsősorban 2000 utáni magyar irodalmat kérnek. A kinti főszervező szerint a kárpátaljai könyvtárak látogatottsága nőtt, mióta rendszeresen kapnak új köteteket Magyarországról.

Nyilván sokat járnak Ukrajnába. Milyen most a magyarok megítélése az országban?

Nem hallottam konfliktusról a helyi ukránok és magyarok között.

 Odakint úgy becsülik, 50 és 80 ezer között lehet az ott maradt magyarok száma.

A magyar kormány sokszor oroszpártinak tűnő megnyilatkozásai mennyire szűrődnek át?

Soha nem éreztünk semmiféle politikai ellenérzést. Az emberek nem igazán foglalkoznak azzal, hogy Budapesten mit mondanak. Egyébként a kijevi kormánnyal sem. A megmaradásért, a túlélésért küzdenek, azért, hogy a családtagjukat ne vigyék a frontra. A fizetések borzasztóan alacsonyak, míg az árak a magyarhoz hasonlóan magasak.

"Civilben” katonai szakújságíró. Hogy látja, milyen a kinti alakulatoknál a katonák hangulata?

Fáradt profizmusnak jellemezném. Komorság, elszántság látszik rajuk. És szörnyen fáradtak. Van olyan magyar katona, aki 2022 márciusa óta folyamatosan frontszolgálatban van. Ami biztos, hogy semmiféle összeomlás vagy megadás hangulat nincs közöttük.

Mentálisan hogyan lehet kibírni a három éve szüntelenül zajló háborút?

A jövően ez lesz a legnagyobb feladatunk: Magyarországról mentálhigiénés segítséget szeretnénk nyújtani majd a Kárpátaljára visszatérő magyar katonáknak. A háború után ebből rendkívül komoly társadalmi probléma lesz. Másfél millió leszerelt, veterán katona zúdul rá az ukrán társadalomra.

Mit tudnak önök ezzel kezdeni?

Online terápiában, szakemberképzésben. Szakemberekkel közösen most próbálkozunk az Ungvári egyetemen előkészíteni a mentálhigiénés szakképzés elindítását. Egyszerre kell segíteni a veteránokon és környezetükön. A családnak el kell fogadnia: aki a frontról visszajön, már nem ugyanaz, mint amikor elment. Nemrég volt egy kétnapos konferencián a háború utáni életről, ebből majdnem a felét tette ki a veteránok és családjaik mentálhigiénés ellátásának a kérdése.

Hisznek abban az ukránok, hogy békét lehet kötni Oroszországgal?

A békében nem, de a tűzszünetben talán igen. A katonák szerint pár éven belül újra próbálkoznának az oroszok.

Tehát arra készülnek, hogy a háborús helyzet hosszú évekig akár évtizedekig fennállhat?

Optimista ukránnal nem nagyon találkoztam. Olyannal pedig egyáltalán nem, aki a régi pánszláv testvériség jegyében akár elvi síkon is el tudna képzelni bármilyen együttműködést Oroszországgal. Az ukránok inkább csak azt várják, hogy legyen végre tűzszünet, az aktív lövöldözésnek legyen vége.

Hogy viszonyulnak az EU-tagság kérdéséhez?

A NATO-tagságot már lélekben elengedték, de az uniós tagságokat mindenképpen szeretnék. Az ukrán társadalomban ugyanakkor nincsen olyan csodavárás, hogy gyorsított ütemben bekerülhetnének az EU-ba. Olyan ukránnal nem beszéltem, aki úgy látta, hogy 2030 előtt ez reális lenne és pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez hosszú folyamat. Mi viszont addig is maradunk, ahol tudunk segítünk.