Úgy tűnik, az Orbán-kormány elkezdett foglalkozni azzal a lehetőséggel is, hogy mégsem épül meg Paks 2

Szijjártó Péter büszkén jelentette nemrég, hogy amerikai kollégájával, Marco Rubióval tárgyalt a két ország energetikai együttműködésének fejlesztéséről. A külügyminiszter szerint elsősorban a nukleáris energia jött szóba. Magyarország és az Egyesült Államok is fontos szerepet szán a nukleáris energiának az energiaellátás biztonságának garantálásában, ezért adja magát a technológiai együttműködés lehetősége ezen a területen.

Az amerikai Westinghouse tényleg a világelső a nukleáris technológiák piacán, a cég fontos szerepet játszhat a gyorsan megépíthető kis moduláris atomerőművek létrehozásában. Ezek a kis erőművek környezetkímélő módon képesek nagy mennyiségű elektromos energiát előállítani. A technológia fejlesztésében mi magyarok is érdekeltek vagyunk" - írta Facebook posztjában Szijjártó. Arról viszont nem közölt semmit, hogy ha Magyarország valóban telepít kis atomerőműveket, akkor mi lesz a hozzávetőleg 12,5 milliárd euróba kerülő paksi bővítéssel, illetve az ott előállított energiával.

De a szintén az Orbán-kormány által meggondolatlanul idecsábított rengeteg akkumulátor-, autó-, és gumigyárat sem, mert közben a saját erőművi kapacitásaink folyamatosan csökkennek az elkövetkező 10-15 évben. 2011 óta egyetlen alaperőművet sem adtak át, ez pedig olyan sebet ütött az ország energia termelésének biztonságán, amivel most már magas szinten kéne foglalkozni. Ezért házal most Szijjártó az amerikaiaknál, vagy éppen az angol Rolls-Royce cégnél, hogy beszerezhessünk a felfutó ágban lévő, korszerű, kisméretű, alacsony dúsítású nukleáris fűtőanyagot használó, SMR (Smart Modular Reactor) termékekből annyit, amire szükségünk lesz az elkövetkező időszakban - mondta.

Aszódi Attila - aki menesztéséig a paksi bővítésért felelős államtitkár volt - szerint a világban számos projekt zajlik kis moduláris reaktorok kifejlesztésére. Leginkább azért, hogy az atomerőművek telepítését gyorsítsák. Ha egy reaktor kisebb méretű, és modulokból is összeállítható, akkor a telepítés folyamata felgyorsítható. A nukleáris erőművek tíz év helyett, 2-4 év alatt bekapcsolhatóak a villamos-energia termelésbe. Ezzel nemcsak gyors, de olcsóbb is lehet az atomerőmű építése – állítja. Aszódi szerint a kis atomerőművek – azon kívül, hogy jól illeszthetőek a meglévő hazai rendszerekhez is – üzemanyag kezelésükben sem térnek el a nagyobb reaktorokétól. A moduláris erőművek pedig telepíthetőek ipari parkok, nagyvárosok közelébe, és hasznosíthatóak nemcsak áram-, hanem lakossági távhő, vagy ipari hő termelésére is. A jelentős előnyök miatt mind Észak-Amerikában, mind Európában, illetve Ázsiában hatalmas az érdeklődés az új technológia iránt. Közel 100 különböző SMR koncepciót azonosított az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége. Ennek fényében Aszódi Attila úgy látja, hogy Paks 1 és Paks 2 mellett is maximális létjogosultsága van Magyarországon SMR fejlesztésekben gondolkodni.

Paks drága, építése pedig kockázatos – állítja Jávor Benedek, zöld politikus, Magyarország volt európai parlamenti képviselője, Budapest Brüsszeli képviselője. Szerinte az ilyen nagy erőműveknél csak évtizedek múlva kezd megtérülni a befektetett tőke. Arról nem is beszélve, hogy egy nukleáris erőmű 15 – 20 évig, vagy még tovább is épülhet. Ami azért is bosszantó, mert a mai változó és hektikus energiapiaci környezetben a hagyományos nukleáris erőművek alkalmatlanok a hirtelen felmerülő energetikai problémák kezelésére. Az építkezés elhúzódása energiahiányt okozhat.

Az Energia klub vezetője, Perger András sincs elájulva Szijjártó amerikai tárgyalásaitól. Ő ugyanis még emlékszik rá, hogy az elmúlt években a magyar kormány nukleáris együttműködést jelentett be: Nagy-Britanniával, Japánnal, Kínával, Üzbegisztánnal, Szlovákiával, Iránnal, Franciaországgal, aztán egyikből sem lett semmi. Perger András nem érti, hogy Szijjártónak mi köze a gáz-, vagy az atomenergia tárgyalásokhoz. A felmerülő kérdésekre szerinte Lantos Csaba energiaügyi miniszter lenne hivatott válaszolni. Ahogy arra is, hogy a parlamenti döntés után 16 évvel Paks2- miért csak az első gödör kiásásnál tart, miközben az első reaktornak már működnie kéne.

Egyelőre viszont azt sem tudjuk, hogy mikor tervezik befejezni, illetve elkezdeni. Paks 2 ütemterve még el sem készült, pedig el kéne már árulni az ország polgárainak az építés részleteit, amihez a jelek szerint 30 évre lesz szükség. Emiatt sokkal drágább lesz Paks 2 is, nyilván ezt is érinti az infláció. Ha időközben a kormány irányváltáson töri a fejét, és Paks 2 helyett az említett kis atomerőművekkel, vagyis az SMR technológiával akarja az ország energiaigényét kielégíteni, akkor még annál is nagyobb a baj, mint gondoltuk. Ez ugyanis nem egy működő technológia – mondja Perger András, majd kifejti, hogy a világon egyelőre nincs üzemelő moduláris atomerőmű. Sem az építése, sem a működése nem megoldott, egyelőre csak tervezőasztalon létezik. Ráadásul az atomtörvény értelmében a telepítéséhez szükség lenne az Országgyűlés döntésére is. Nem beszélve arról, hogy jelenleg az Atomenergia Hivatal biztonsági előírásai állnak rendelkezésre. Ez komoly ügy, komolyabb annál, hogy Szijjártó Péter nagy hanggal bejelent valamit a Facebookon.

Van jogi vita is, ami akadályozhatja a paksi erőmű befejezését - mondta Jávor Benedek. Az osztrákok kezdeményezésére folytatódik a per, amely tisztázni kívánja: nem sértett-e uniós jogot, hogy a magyar kormány nemzetközi közbeszerzési tender nélkül az oroszoknak ítélte a paksi bővítés kivitelezését. Ha a bíróság Ausztriának ad igazat, akkor bizonytalanná válik a helyzet, ad abszurdum le is állíthatják az építkezést. Másik jogi probléma, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta ugyan, hogy bizonyos állami támogatás juthasson a paksi bővítésre, de nem korlátlan mennyiségű. Az elmúlt évben azonban kiderült, hogy az oroszok az eredeti árért – 12, 5 milliárdért - nem vállalják az építést. Vagyis a továbbiakban tehát bármennyi lehet Paks 2 kivitelezésének ára, amit a kormány hivatalosan is elismert. Ezek után kérdés, hogy a bizottság elfogadja-e, vagy megtiltja, hogy az eddiginél is több állami pénzt fordítsanak az építkezésre. Ha a döntés a tiltás lesz, akkor pedig elfelejthetjük a nukleáris hazárdjátékokat - mondja Jávor Benedek.

Jávor Benedek úgy látja, hogy a kormány tagjaiban komoly a félelem, hogy Paks 2-t nem tudják befejezni. Ami veszélyeztetné az áramellátást Magyarországon. Ugyanis az elmúlt 15 évben – miután a fejlesztésre fordítandó pénzt a kormány a paksi erőműre tette – elmaradtak a biztonságos energiát biztosító beruházások Magyarországon. Ha Paks nem épül meg, abból nem az következik, hogy kisebb atomerőműveket kell építeni. Ez inkább azt jelenti, hogy más forgatókönyvet kell írni a magyar energiaellátásra. Olyat, amely akár Paks nélkül is képes az ország számára villamosenergiát biztosítani. Erre volt a kormánynak 15 éve, de eltékozolta. Így aztán mielőbb fel kéne építeni egy fenntartható magyar energiarendszert.